Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-22 / 68. szám

2014. MÁRCIUS 22., SZOMBAT HORIZONT 5 Nagy borok, szakértelem és zene BUKOLYi Marcell Ha választania kellene, akkor is csak az egri borvidéken dolgozna Fiatal egri borász, Bukolyi Marcell vehette át a Gál Tibor Emlékdíjat idén a Magyar Borok Bálján. Vallja: ez egy fontos állo­más az úton, amelynek még az elején jár. Pócsik Attila- Miért fontos ez az elismerés?- Ez egyfelől szakmai ki­tüntetés, hiszen idén a díj alapítói az Év Bortermelője cím birtokosainak a segítségét kérték, hogy a borrégiójukban dolgozó olyan borászt ajánlja­nak, aki még nem kapta meg azt a figyelmet, amit szerintük megérdemelne. Jelöltjeikre a közönség szavazhatott, több ezer voks érkezett, s én kap­tam a legtöbbet. Számomra megtiszteltetés volt már a Gál család jelölése is, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Úgy gondolom, ez egy fontos állo­más a pályámon, megerősít ab­ban, hogy jó úton indultunk el. Igaz, ez még csak az út eleje...- Mi lesz a vége?- A kitűzött cél egy stabilan működő, kedves, kissé roman­tikus, komplex családi birtok, értékes borokkal. Édesapám ehhez komoly alapokat bizto­sított, igazán szerencsés va­gyok, hogy elindulhattam ezen az úton. Másfél éve léptünk piacra az új Bukolyi-borokkal, s csupa pozitív visszajelzés érkezett. Legutóbb egy fiatal társaságnál jártam, amelynek a tagjai azt mondták: talál­koztak már olyan borásszal, akinek minden bora rossz volt, de olyannal még nem, akinek mindegyik jó. Ettől nagyobb dicséretet nehéz elkép zelni. Bukolyi Marcell vallja: a magyar borok lehetősége az egyediségben rejlik. Hozzáteszi: az egri borvidék világszínvonalú borok készítésére alkalmas. időszakot Kaliforniában, de hónapokig tanultam és dolgoz­tam Franciaországban is. Ked­ves nekem az alkotómunka, ha gyerekként tanultam volna hangszeren játszani, szívesen lennék zenész. Talán az a szak­ma lehet olyan szép, mint a borkészítés.- Mindig is bo­rász akart lenni?- A családunk tizenöt esztendeje kezdett borral foglalkoz­ni, ám a választásomban nem volt kényszer, én döntöttem így. Nappali tagozaton vé­geztem a külkereskedelmi főiskolán, mellette levelezőn szőlész-borász mérnöki kép­zést. Utazásaim célpontját is ennek megfelelően választot­tam, eltöltöttem egy szüreti AHét Jumb#re- Milyen az igazán jó bor?- Édesapám filozófiája sze­rint értékes borok készítésére kell törekednünk, ' s ezt vallom én is. Mindehhez elsősorban kitűnő szőlőre van szükség. Bizonyos játékszabályo­kat be kell tartani, s itt nem vegyészkedésre gondolok, hiszen csili-vili, hipermodern gyárakban bizonyos szintű bo­rokat nem is lehet elkészíteni. Fontos a kézműves igényesség, azaz az alaposság, a természe­tességre való törekvés. Nem tudok stílust, netán típust megnevezni, minden borban található szépség, s van, hogy a többlet, ami a jó bort naggyá teszi, szavakkal nem is defini­álható. A 2011-es Kékfrankos válogatásunkban például ez ott van.- Mit gondol az egri borvidékről?- Fontos az egyediség, a ma­gyar borok lehetősége ebben rejlik. Az egri borvidék világ- színvonalú borok készítésére alkalmas. Szerencsés vagyok, hogy itt lehetek borász, ha választanom kellene, akkor is Eger mellett döntenék. Na­gyon változatosak lehetünk, ugyanakkor ezt nehéz kommu­nikálni. Magam is törekszem arra, hogy egyszerűsítsem a szortimentet, de minden évben vannak olyan értékes boraink, amiket egyszerűen nem tudok feláldozni. Az biztos, hogy az Egri Borvidék - még ha jelen­leg nem is a legsikeresebb - nagy dolgokra képes.- Többször említette a családot. NÉVJEGY: NÉV: Bukolyi Marcell született: Székesfehérvár, 1984. 10. 14. CSALÁD: nŐS iskolái: Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Fő­iskolai Kar (közgazdász), Ká­roly Róbert Főiskola (sző­lész-borász mérnök). hobbi: zene, kerékpározás kedvenc bora: egy bor a Nagy- Egedről, a 2006-os Syrah. ELSŐ BORA: 2009-es Kis-Egedi Kékfrankos amire büszke: 2011-es Kékfran­kos Válogatása bekerült az idei Gault&Millau Kalauzban Ma­gyarország 10 legjobb vörösbora közé (ahogy édesapja 2006-os Nagy-Egedi Bikavére is).- Nagyon fontos a kötelék. Édesapámmal nehéz meg­találni a közös nevezőt, mégis együtt gondolkodunk. Más­nak bizonyára eszébe sem jutott volna újra betelepíteni a Nagy-Egedet. A birtokon ő most a szójaszósztól kezdve az egzotikus gyümölcsökig számos dologgal foglalkozik- csak almából 53 különböző fajtát ültetett -, s meglátjuk, melyik válik be. A feleségemet, Lillát is a családi gazdaságban képzelem el, s előbb-utóbb bi­zonyosan többen is leszünk...- Azt mondta, szívesen lenne ze­nész.- Autodidakta módon tanul­tam gitározni, egy bizonyos szintig el is jutottam, Johnny Cash dalait szeretem a legin­kább játszani, a jövőben pedig szívesen tanulnék zongorázni. De a zeneipart és a közönsé­get biztosan nem fogom ve­szélyeztetni ezzel... Maradok a borok világában. Heves megyéből kilencen indulnak az idei Szakma Sztár Fesztiválon HKIK Heves megyéből kilenc ta­nuló jutott be a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara által szervezett Szakma Kiváló Ta­nulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny országos döntőjébe. A feszti­vált idén április 14-16. között rendezik a Hungexpón. A Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara tájékozta­tása szerint a megyéből Varjú Márk Tamás épületasztalos, a Hatvani Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákja, Gombár Dávid gépi forgácsoló, a KON- TAWIG Műszaki és Üzlettudo­mányi Szakképző tanulója, Bá­lint Patrik, a gyöngyösi József Attila Szakközépiskola, Szakis­kola és Kollégium géplakatosa, Cseh Dénes.központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő, az Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kol­légium végzőse jutott be. Szin­tén döntős Maczák Dávid és Tamasj Gergő, akik a Lőrinci Március 15. Gimnázium, Szak­képző Iskola és Kollégium fes­tő, díszítő, mázoló és tapétázó szakos diákjai, illetve Bernát Péter, Ferge István, Szőke Péter hegesztők, akik a József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban sajátítják el szakmájuk alapjait. ■ T. B. Lelkes segítőket várnak a park kialakításához oktatás Hosszas előkészítés után március elején az egri waldorfos szervezők megkap­ták az általános iskola épületé­nek kulcsát. A Vincellér Házat az egri önkormányzat ajánlotta fel az iskolát fenntartó Kreatív Élet Alapítványnak tizenöt évi használatra. A hónap elején felújítási munkába kezdtek a helyszínen: korszerűsítették a teljes víz-, fűtés- és elektromos hálózatot, s jelenleg is többféle munka zajlik. A külső, parkos terület kialakítását maguk a szervezők csinálják, akik várják mindazokat a lelkes, se­gíteni vágyó embereket, akik szívesen bekapcsolódnának e munkákba. ■ SZ. E. V7T~) OO tj-ic-i Egri Hamupipőke Budapesten Közösségből születik előadás Márciusban ötször lépett fel a fővárosban a Gárdonyi Géza Színház tánctagozata. Előbb a Művészetek Palotájába hívták vissza - a tavalyi siker után - a Moulin Rouge-t, majd e hé­ten háromszor vendégeskedett a GGTánc Eger Hamupipőkéje a Nemzeti Táncszínházban.- Úgy vélem, önmagában is siker, ha visszahívnak egy elő­adást. Számunkra igen fontos az egri közönség, de az is, hogy minél több helyen megismer- 1 jenek bennünket, és általunk | Eger értékeit - fogalmaz Topo- % lánszky Tamás, koreográfus, a I GGTánc Eger vezetője. ■ A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színház- művészet - a kultúra - fontos­ságára. Az üzenet a Gárdonyi Géza Színházban március 27- én este a Hippolyt, a lakáj cí­mű zenés vígjáték előadása előtt hangzik el. Idén Brett Bailey dél-afrikai drámaíró, díszlettervező, rendező gondo­latait ismerhetjük meg: „Ahol emberi közösség van, ott megjelenik az Előadás el­fojthatatlan Szelleme. Az elő­adás közösségből születik, s különféle hagyományok maszkjait és jelmezeit ölti ma­gára. Az előadás felhasználja a nyelvet, a ritmust, a gesztuso­kat, és megtisztítja az utat kö­zöttünk. Mi, művészek, akik ezzel az ősi Szellemmel dolgo­zunk, arra ítéltettünk, hogy szívünkön, gondolatainkon és testünkön átszűrve feltárjuk a valóságot a maga mindennapi- ságában és fénylő titokzatossá­gában. Egy olyan korban, amelyben sok millió ember a túlélésért küzd, elnyomó rendszerektől és a kizsákmányoló kapita­lizmustól szenved, menekül a konfliktusok és a nehézségek elől, egy olyan korban, amely­ben magánéletünket behálóz­zák a titkosszolgálatok, és tola­kodó kormányok cenzúrázzák minden szavunkat; egy olyan korban, amelyben erdőket ir­tanak ki, fajokat végeznek ki, és óceánokat szennyeznek: mi az, amiről beszélnünk kell?... Mi, az arénák és színpadok művészei, vajon alávetjük-e magunkat a piac kilúgozott igényeinek, vagy élünk a hatal­munkkal, megnyitjuk az em­berek szívét és gondolkodását, magunk köré gyűjtjük és lel­kesítjük, elvarázsoljuk, megvi­lágosítjuk őket, és a reményre, az őszinte együttműködésre épülő világot teremtünk?” ■ A Nemzeti Táncszínház közönsége is láthatta a GGTánc Eger előadását

Next

/
Oldalképek
Tartalom