Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-19 / 65. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2014. MÁRCIUS 19., SZERDA Törtek-zúztak a májusi estén a most megvádolt egri vandálok ► Folytatás az 1. oldalról vád A vizsgálat során a hatóságok azt állapították meg, hogy a két ifjú cselekményeinek sorozata megzavarta a köznyugalmat, hiszen alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat, megbotránkozást keltsen. A vádirat arról is szól, hogy nem sikerült kideríteni, ki volt a helyszínen elhaladó pár férfi tagja, akit a magukból kivetkőzött fiatalok bántalmaztak, emiatt az őt ért bűncselekmény okán vádemelésre - magánindítvány híján - nem kerülhetett sor. A vádhatóság F. Csaba Olivér és S. Balázs vádlott, mint társtettesek ellen felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette és rongálás vétsége miatt emelt vádat.- Az ügyészség F. Csaba Oüvérrel szemben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt, pártfogó felügyelet egyidejű elrendelése mellett - tudatta a sajtószóvivő. - A hatóság úgy véli, ez a joghátrány alkalmas arra, hogy a még büntetlen terheltet visszatartsa az újabb bűntények megvalósításától. A szintén büntetlen előéletű S. Balázs esetében az ügyészség szerint elég, ha a bíróság őt pénzbüntetéssel sújtja. ■ SZ. Z. Kívül és belül is teljesen megújult a Gárdonyi-ház ► Folytatás az 1. oldalról EGER A Gárdonyi-emlékház felújítása tavaly ősszel kezdődött, a renoválási munkálatokra 15 millió forintot fordíthattak, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Megerősítették az alapot, és kijavították a vakolatot, mivel az évek során nagyon széles repedések jelentek meg a falakon. A további vizesedés elkerüléséért a talajba építettek csapadékvíz-elvezetőt is. E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója kiemelte: az egri az ország egyik leglátogatottabb emlékháza, amelyből megismerhető, milyen ember is volt Gárdonyi Géza. ■ P. A. Kártérítést kérnek a babájukért tarnabod A nyomozás még tart, a szülők polgári pert indítottak lányuk elvesztése miatt Egy év és több mint két hónap telt el a hat hónapos Váradi Amanda Melani halála óta és a szülei még mindig azt szeretnék tudni, meg- tettek-e mindent az orvosok a gyors lefolyású meningococcus fertőzés miatt meghalt kislányért. A nyomozás még tart - bár a végéhez közelít ám közben a szülők kártérítési pert indítottak. Guti Rita A napokban érkezett meg az Egri Törvényszékre az a kereset- levél, amelyben a néhai Váradi Amanda Melani szülei, Váradi Gyula és Balog Brigitta személyhez fűződő jogok miatt kártérítést követelnek egyrészt az Agria Ügyelet Kft.-től, másrészt pedig a Markhot Ferenc Oktató Kórház Rendelőintézettől. A pár ügyvédje, dr. Ábrahám László a Hírlapnak elmondta, az Egri Törvényszékre benyújtott keresetlevélben leírták: a „felperesi álláspont szerint azzal, hogy az Agria Ügyelet Kft. Heves Városi Rendelőintézet ügyeletéről senki sem vizsgálta meg a beteg gyermeket, valamint azzal, hogy a Markhot Ferenc Oktatókórház Rendelőintézetben dolgozó egészségügyi személyzet szintén nem volt hajlandó a gyermeket megvizsgálni és felpereseket az Agria Ügyelet Kft.-hez irányították, ezen késlekedéssel néhai gyermekükét az életben maradás esélyétől fosztották meg, így felperesek számára kárt okoztak.” Mint arról lapunkban is többször írtunk, 2013. január 5-én éjjel az akkor még Tarnabodon élő szülők hiába hívták a hevesi ügyeletet a 41 fokos láztól szenvedő hat hónapos kislányukhoz, Az elhunyt kislány szülei, Balog Brigitta és Váradi Gyula korábbi felvételünkön az ügyben keletkezett hivatalos leveleket mutatják. Most pert indítottak. onnan csak telefonos tanácsot kaptak a lázcsillapításra. Mivel a gyermek láza nem ment le január hatodikán hajnalban, a szülők a kisbabát az egri Markhot Ferenc Oktatókórház sürgősségi betegellátó osztályára hozták, ám ott közölték velük, hogy miután „gyermekről van szó, így nem hajlandóak a lázas, beteg gyermek vizsgálatát elvé■ A szülők több mint egy esztendeje veszítették el hat hónapos kislányukat: választ várnak a miértre. gezni, ezért átirányították őket a csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályra”. A szülők állítása szerint ott azt tudatták velük, hogy „a kórházba beutaló nélkül nem lehet csak úgy egyszerűen odaállítani”, és az egri Szálloda utcai gyermekorvosi ügyeletre küldték őket. Ezen a ponton nem cseng egybe a szülők és a kórház állítása. A gyermekosztályról való elküldést ugyanis később a kórház belső vizsgálata nem igazolta, ők azt állítják, a biztonsági kamera képein ugyan látszik, hogy a sürgősségit elhagyva a szülők a gyermekosztály felé indultak a kórház udvarán, majd az is, hogy később ismét a sürgősségin keresztül távoznak, ám a gyermekosztályon dolgozók nem találkoztak velük a kórház állítása szerint. A kérdéses helyen nincs térfigyelő kamera, amely a szülők, vagy a gyermekosztály dolgozóinak állítását alátámaszthatná. A lapunknak korábban nyilatkozó apuka, Váradi Gyula felháborítónak tartja, hogy azt állítják róla, az éjszaka közepén a lázas kisgyermekéért aggódva Tarna- bodról Egerbe autózott, bement vele a kórházba, és éppen a gyermekosztály ajtaja előtt gondolta volna meg magát. Az Agria ügyeletén megjelentek, ott viszont „az orvos torokgyulladást, vírusos fertőzést állapított meg” - derül ki a most benyújtott kártérítési keresetlevélből. Váradiék állítása szerint „az orvos érzékeltette velük, hogy romák, ki tudja milyen környezetből” jönnek”. így a meningococcus fertőzés jeleiként is értékelhető bevérzéseket, pöttyöket pók-, vagy hangyacsípésnek minősítette. Néhány órával később azonban már látszott, hogy nagyon nagy a baj. A kislányt ugyanis hazaküldték a magas láz ellenére éjszaka az otthonába, ahol aztán reggelre rosszabbul lett. SS I Felelőssé tehető-e valaki a baba haláláért? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Lassan lezárulhat a rendőrségi nyomozás is Nem tudnak a kártérítési per megindulásáról lezárhatják a nyomozást. Erről Váradi Gyula, az elhunyt kislány édesapja tájékoztatta szerkesztőségünket a napokban. Elmondta: levelet kapott, amelyben a nyomozóhatóság arról értesítette, befejezték a nyomozást. Az információt részben megerősítette Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Elmondta, valóban hamarosan lezárulhat a 2013. január 6-án, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan ve- szélyeztetés vétségének megalapozottgyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított büntetőügy vizsgálata, ám ez még nem történt meg: egy-két héten belül azonban várható. A kártérítési per kapcsán megkerestük dr. Fütő Lászlót, a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet főigazgatóját, aki elmondta: a polgári peres eljárásról eddig nem értesült. A kórházfenntartja a korábbi nyilatkozatát, miszerint szakmai hibát nem követtek el az intézményben a kisgyermek ellátásában. Ugyanígy nyilatkozott az ügyben az Agria Ügyelet Kft. ügyvezetője, dr. Horváth Gábor. Elmondta: a gyermekorvosuk a legjobb szakmai tudása szerint látta el a gyermeket a kérdéses éjszakán. A kártérítési perről még nem értesültek, így arról egyelőre nem is nyilatkoznak, nem mennének elébe a jogi procedúrának. Ez az a pont, ahol nem egyezik a nyomozás során eddig készült két orvos szakértői vélemény. A második, amelyet már a család ügyvédjének kérésére a budapesti Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézete készített idén januárban, azt írja, hogy „a szakmai irányelveket - orvos szakmai szempontból - nem lehet mereven értelmezni és alkalmazni”. Ez a kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a kislány a kérdéses időpontban már betöltötte a 6 hónapos kort. Tizenegy nappal volt idősebb. Kérdés tehát, hogy vonatkozott-e még rá az a szakmai protokoll, amely szerint a magas lázban szenvedő fél év alatti kicsit azonnal kórházba kellett volna utalni. Leírják azt is, hogy vizsgálni kell, hogy a telefonos segítségkéréskor a bejelentő tájékoztatta-e az orvost a gyermek születési dátumáról, vagy csak hat hónapos csecsemőről számolt be. HIRDETÉS Jövő keddig lehet bejelenteni az öntözési igényeket agrárgazdasági kamara Várják a meglévő öntözőrendszerrel rendelkezők és a beruházást tervezők dokumentumait is Március 25-éig juttathatják el adatlapjaikat személyesen, e-mailben vagy postai úton a falugazdászokhoz, illetve a települési agrárbizottságok vezetőihez azok a gazdálkodók, akik felszíni vízből szeretnének öntözni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyűjti össze ugyanis az öntözési igényeket, hogy fejleszteni lehessen a hálózatot, illetve, hogy az agráriumban mekkora igényt lehet kielégíteni a mezőgazdasági célú felszíni vizekből. Az adatokat összegyűjtése után tájékoztatják a Belügyminisztériumot arról, hogy idén és a későbbi években milyen Igények lesznek a meglévő öntözőcsatorna-hálózat használatánál, s hol van szükség bővítésre. A gazdáknak nyilatkozniuk kell arról, hogy hol, milyen kultúrát és mekkora területen szeretnének öntözni, s honnan. Szükség van az öntöző- rendszerre vonatkozó adatokra is. Az igényfelmérésben nemcsak azok vehetnek részt, akik meglévő rendszert szeretnének használni, hanem azok is, akik egy újat terveznek létesíteni. Itt a beruházásra vonatkozó adatokon kívül meg kell adni, hogy mennyi a tervezett évi vízigény, s ezt milyen forrásból szeretné fedezni a gazdálkodó. Fontos tudni, hogy az igény bejelentése nem helyettesíti a vízjogi engeHazánkban szántóföldi kultúrákban is folyik öntözés délyezési eljárás lefolytatását. Több megyében vagy járásban gazdálkodók egy helyszínen jelenthetik be igényüket. A NAK felmérése a felszín alatti vízkészletből kielégíthető vízigényt nem érinti. Szükség van további adatokra is, így például a NAK regisztrációs számra, az öntözendő terület helyrajzi számára, művelési ágára, méretére, a MEPAR blokkazonosítóra, az öntözési vízigényre köbméterben és li- ter/szekundumban, valamint az öntözés módjára (csepegtető, esőztető stb.), illetve az öntözőfürt nevére. Az öntözhető mezőgazdasági területek növelése kormányzati célkitűzés. Míg ugyanis a régi európai uniós tagállamok mezőgazdasági hasznosítású területeinek tizede öntözhető, addig Magyarországon csupán 1,5-2 százaléknyi területen folyik öntözéses gazdálkodás, főként az Alföldön. Dombvidékeken alap- feltétel a vízrendezés és a melioráció, a talajerózió elleni védekezés. Fontos a víz visszatartása, ahol elöntés fordul elő, onnan pedig el kell vezetni a felesleget. A következő években több uniós forrásból is támogatni szeretnék a külterületi vízrendezést, a meliorációs fejlesztéseket. Magyarországon egyébként tízéves átlagban egy hektárra kivetítve 1622 köbméter vizet öntöztek ki.
