Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-13 / 61. szám
3 2014. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Jótékonysági bál az óvoda fejlesztéséért hatvan Immár tizenhatodik alkalommal rendezett jótékonysági bált a Hatvani Óvodás Gyermekmosoly Közhasznú Alapítvány. Az estélyen a Százszorszép Óvoda volt óvodásai is felléptek. Az alapítvány a kezdetektől az összes bevételét a gyermekintézmény fejlesztésére fordítja. - Szeretnénk, ha az apróságok megfelelő környezetben nevelkednének - közölte Ludányi Mária Magdolna, az óvoda vezetője, aki elmondta: a mostani bálon összegyűlt pénzt tehetségműhelyek kialakítására fordítják. ■ S. B. S. Nagyon sokan táncoltak a rock and roll gálán heves Akrobatikus rock and roll gálát rendeztek a Hevesi Sport- és Rendezvénycsarnokban. A programon a keleti országrészből érkező csapatok tudását ismerhette meg a közönség. Az eseményen gyermekek, serdülők, juniorok, illetve felnőttek párosban és csapatban is bemutatkoztak. ■ S. B. S. A téli szezon utolsó ételosztását tartják Eger A Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szervezete az idei téli szezon utolsó ételosztását tartja a holnapi napon. A karitatív szervezet munkatársai és önkéntesei délben a Balassi Bálint Általános Iskolánál, délután egy órától pedig a Klapka utcában száz-száz adag meleg ebéddel várják majd a hozzájuk forduló fedél nélkülieket és a nehéz sorban élő helybelieket. ■ SZ. I. Holnap ismét ételosztás lesz Rossz pont lehet a táppénz félelem A munkavállalók alig fele mer kivenni betegszabadságot A megkérdezettek negyede úgy véli, nincs szüksége betegszabadságra, mert akkor is képes ellátni a munkáját, ha nem teljesen egészséges. A hazai dolgozók alig fele szokott betegszabadságot kivenni, és szinte mindenkivel megesett már, hogy betegen kellett dolgoznia. Harmaduk félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig egyáltalán nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek ezzel a lehetőséggel - derül ki a pro-. fession.hu Munka és egészség című kutatásából. Papp Gábor A több mint 2400 internetező bevonásával készült kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók 57 százaléka soha, harmada pedig maximum egy hétre vett ki betegszabadságot. Minden tizedik válaszadót a táppénz miatti bevételkiesés kényszeríti, hogy ilyenkor is munkába járjon. Betegen legnagyobb arányban a nők dolgoznak, náluk ez az arány 51, míg a férfiaknál csupán 37 százalék. A megelőzésnél nagyon eltérőek az adatok: a munkavállalók fele úgy gondolja, hogy a munkáltató fokozottan odafigyel erre télen, mégis csak 15 százalékuk küldi haza a beteg dolgozókat. A válaszadók fele szerint kifejezetten gyakran fordul elő, hogy betegen kell bejárniuk a munkahelyükre. Amikor azonban a munkatársakról van szó, közel ugyanennyi, 43 százalék nem örül a beteg kolléga jelenlétének, és inkább otthon tartaná. Leginkább a felső és középvezetőkre igaz ez a kettősség, hiszen több mint a felük rendszeresen jár ilyenkor is dolgozni, de 58 százalékuk helyteleníti, ha egy munkavállaló teszi ugyanezt. Annak ellenére, hogy a döntéshozók nem szeretnék, hogy a beosztottjaik betegen dolgozzanak, a munkavállalók állítása szerint negyedüknél nem megoldható a helyettesítés. Egy betegszabadság miatt a fizikai munkát végzők féltik leginkább (49%) az állásukat, míg a vezetőknél ez a szám 9 százalék. A megkérdezettek negyede úgy véli, nincs szüksége beteg- szabadságra, mert akkor is képes ellátni a munkáját, ha nem teljesen egészséges. A közép- és felső vezetők 16 százaléka akkor sem adná át a feladatait, ha erre lenne módja, mert nem bízik meg másban. A kutatás azt is feltárta, hogy a nők sokkal kevésbé gondolják, hogy lenne helyettesük (31%), mint a férfiak (22%). A szakszervezet szerint elkeserítőbb a helyzet- meg tudom erősíteni a felmérésében foglaltakat, bár a kép árnyaltabb - nyilatkozta Leszkó Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége egyik megyei képviseletvezetője, aki szerint még a leírtaknál is elkeserítőbb a helyzet. Leginkább az alacsonyabb beosztásban lévőkre jellemző, hogy betegen is dolgoznak, hiszen féltik a munkájukat, a megélhetésüket. Fontos tényezőnek számít az is, hogy sokaknak, a minimálbér és a garantált bérminimum közelében keresők számára az a 4-5 ezer forint is rengeteget jelent, amivel kevesebbet kapnának, ha táppénzen lennének. a tapasztalatok szerint általában a középvezetők engedik el nehezebben az alkalmazottakat, míg a felső vezetők nem egyszer haza is küldik a beteg beosztottakat. Mindez nem véletlen, hiszen sok munkahelyen a középvezetőkre nagyobb súly nehezedik, lévén nekik kell gondoskodniuk a kieső emberek pótlásáról, s a szűk létszámok miatt akár a pihenőidőn lévő munkatársat is be kell hívni. Talán ezért is szigorúbbak néha a kelleténél. Néhány szerencsésebb munkavállaló távmunkában otthonról is tud dolgozni, ezt azonban csak a válaszadók 27 százaléka látja lehetőségnek. A megkérdezettek 77 százaléka teljes mértékben a munkavégzés helyéhez van kötve. Leginkább a közép- és felső vezetők mobilak, 50 százalékuk állította, hogy feladatait az irodán kívül is el tudja látni. Név nélkül nyilatkozó orvosok elmondták, a táppénzzel kapcsolatban lassan évtizedek óta kétfajta végletesség jellemzi az embereket. Egy részük akkor is dolgozna, hogyha beteg. Másik részük viszont szinte keresi a lehetőségét, hogy táppénzre menjen. Ezekben a viselkedési módokban nem történt alapvető változás. Az is tény, hogy akad néhány, elsősorban kis- és középvállalkozás, amely kizsigereli a munkavállalókat, s náluk valóban rossz pont, ha valaki megbetegszik, táppénzre megy. NÉZŐPONT SZATHMÁRY ISTVÁN Az ősök öröksége a napokban elhunyt egy régi interjúalanyom. Ez önmagában nem meglepő, már születésünk magában hordozza távozásunk ígéretét. Magas kora - száz esztendő adatott neki - kevésbé gyakori, bár a Szentírásnak a tudomány által megerősített szavai szerint válójában százhúsz esztendőre vagyunk képesítve. Talán mi élünk pazarlóan a lehetőséggel, s ezért telik le hamarabb az időnk. ■ a hölgyre egykori találkozásunk óta emlékezem, mert saját és családja életének példája megmaradt bennem. Édesapja tanyai nincstelenségből indult neki a világnak, s anyagi javak híján csupán emberi tartását, becsületkódexét, akaratát és szorgalmát vitte magával. Mégis mesz- szire jutott vele. Móra Ferenc nélkülözhetetlen munkatársaként ért el pályája csúcsára, s az író megbecsülését elnyerve művei egyik visszatérő alakjaként még a halhatatlanságot is elnyerte. Végül saját példájával lelkesített gyermekeinek is ugyanazt az utravalót adta, amivel ő kezdett. Az önmagukba j vetett hitet, a munka szere- tetét és a küzdeni vágyást. Családja következő nemzedéke ezekkel felvértezve folytathatta tovább az általa teremtett alapokról indulva sikerekben bővelkedő életútját. miért fontos ez? Mert üzenet azoknak, akik valami hamis értékrendet követve torpannak meg a kihívásoktól, vagy másoktól várják boldogulásukat. Ebben egyébként nemcsak ők, hanem a csupán a mának élő, a teremtő munkát kevésbé megbecsülő világunk is vétkes. Pedig a hozzájuk hasonló emberek vállán állunk, s életművük megbecsülésével, továbbvitelével is tartozunk emléküknek. A faluházban és a kertekben ünnepelnek metszés A gyümölcsfákat nevelőket örömmel látják a Bátorban tartandó találkozón Változó gyermeki jogok: tapasztalatcsere Sírokon Bátorban a Banya Tanya Alapítvány szervezésében március 15-én, szombaton minden gyakorló és kezdő gyümölcsfanevelőt szeretettel várnak a faluházba délelőtt 10 órára. Az első tavaszi műhélymun- kán először dr. Barna Tamás, a Barna és Piai kertészet vezetője tart előadást a régi gyümölcsfajtákról, majd az ebédet követően a különböző oltványfajtákkal ismerkedhetnek meg a találkozó résztvevői. Délután fél 1-től Hudák Katalin beszél a tavaszi gyümölcsészmunká- latokról, valamint a gömöri táj- fajtamentő tevékenységről. Ezt követően a résztvevők szemzést gyakorolhatnak, igény szerint pedig a helyi kertekbe is kisétálhatnak, ahol a konkrét kérdéseikre kapnak majd választ. A Svájci Hozzájárulás támogatásának köszönhetően a képzésen a részvétel ingyenes, de adományokat elfogadnak a szervezők. A szendvicsebéd a Banya-Tanya saját termékeiből készül, a szomjazókat gyógynövényteával és bodzaszörppel kínálják. A rendezvény alatt a résztvevők megtekinthetik a helyi közösség tagjainak a termékeit is. Az alapítvány a hónap második felében Egerben is szervez magbörzét, hogy a városlakó kertelőknek is segítsen. ■ B. K. A gyümölcsfák szakszerű metszése nélkül nincs bőséges termés EGYÜTTMŰKÖDÉS Lapunk hasábjain korábban már hírt adtunk arról, hogy a siroki Országh Kristóf Általános Iskola pályázatot nyert a Tempus Közalapítvány által támogatott „Az egész életen át tartó tanulás” című Comenius-program keretében. A közoktatási intézmények számára kiírt pályázat célja az iskolák nemzetközi együttműködésének megvalósítása. Az emberi jogok változó arculata Európában című programban öt ország egy-egy tanintézménye vesz részt: angol, francia, belga, török és magyar iskolák. A siroki csapat a közös programnak köszönhetően már járt Dél-Franciaországban és Törökországban is, ahol az emberi jogokról, ezen belül is a gyermeki jogok változásáról tartottak ötletes, látványos előadást. Mint azt Kovátsné Tornay Gabriella igazgatónőtől megtudtuk, most ők vállalják a házigazdái szerepet. Ma érkeznek a csapatok a településre, ahol változatos programokkal várják őket. A közel ötven vendég megismerkedik majd a siroki iskolával, s meglátogatja a várat is. A prezentációk után bepillanthatnak a siroki családok életébe, s szerveznek számukra egy egész napos egri kirándulást is. Eközben elmélyülhetnek a baráti kapcsolatok mind a tanárok, mind a gyerekek között. ■ B. K.
