Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-10 / 58. szám

2014. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ Hogyan védekeznek a bálnák a lesülés ellen? biológia Nincs tollazatuk, sem J bundájuk, bőrük pedig hasonlít az emberéhez. Felmerül akkor a kérdés: hogyan védik magu­kat a bálnák a nap okozta leégés ellen. Ezt akarta megtudni egy brit-mexikói kutatócsoport. Há­rom éven keresztül figyeltek meg 184 kék bálnát, ámbrásce- tet és barázdás bálnát, bőrmin­tákat vettek, ezeket mikroszkóp alatt vizsgálták. Eközben kiderí­tették, hogy a különböző bálna­fajok nagyon eltérő módon véde­keznek a napsugárzás ellen. A kék bálnák például sötét­kék színt öltenek - az erőtel­jesebb melaninpigmentáció révén. Úgy, ahogy az emberek, éppen csak a bőrük más alap­színű. A barázdás bálnák ezzel szemben év közben alig változ­tatják a színüket. Ennek oka, hogy a bőrük - az afrikai embe­rekéhez hasonlóan - amúgy is nagyon sötét, védelmül a trópu­si erős UV-sugárzás ellen. Az ámbrásceteknek megint saját módszerük van a leégés elkerülésére: a túl erős UV-su- gárzás hatására bőrükben két javítógén aktiválódik, amelyek ellensúlyozzák a bőrkárokat. Ez az ámbráscet számára fonto­sabb, mint más bálnafajoknál: ők maradnak fenn legtovább a víz felszínén, és így ők vannak legtovább kitéve a napsugárzás­nak, akár hat órán át is. Vajon a bálnák mechaniz­musai a jövőben is megvédik az állatokat a bőr károsodásá­tól? A hároméves megfigyelési időszakban a sejtkárosodások megduplázódtak, sőt, a hólyag­képződés több mint meghárom­szorozódott. Ennek oka valószí­nűleg a vékonyabb ózonréteg, amely nem veri vissza kellőkép­pen az UV-sugárzást. ■ J Jól bírja a napsütést: a kék bálna A Notre-Dame de la Garde székesegyház lábánál a Vieux Port, a régi kikötő. Nevével ellentétben azonban már igen sokszor felújították Marseille sokféle arca utazás A tengerparti metropolis nagy erővel törekszik a megújulásra Marseille minden erejével megpróbálja eltávolítani a régi kikötői nagyvárosra ra­kódott rozsdát. Elegáns pro- menádok és épületek segítsé­gével igyekszik megújulni. Nem tudom, mi nehezebb: Mar­seille három oldaláról vagy Fi­renzéről könyvet írni - mondta egykor a német filozófus, Walter Benjamin. A bőséges élmény­anyag alig könnyíti meg a hely­zetet. Több mint húsz éve élek Marseille mellett, Aix-en-Pro- vence-ban, és már rég Marseil- le-be kellett volna költöznöm, mert jobban érzem magam kaotikus nagyvárosokban, mint szép, burzsoá egyetemi városkákban. Választásomnak praktikus okai vannak, de nem kizárólag. De maradjunk az előbbieknél, azokat könnyebb összefoglalni. Először is: nehéz eljutni Mar- seille-be. Az autópálya csúcsidő­ben rendszeresen zsúfolt, tehát dugó van. A vasúti összeköttetés a kettővel ezelőtti évszázad álla­potait tükröz. És Marseille is szegény tömegközlekedési esz­közökben. Csak két metróvona­la van a közel egymilliós lakosú városnak. Jóval Strasbourg után itt is elkezdtek villamosvonala­kat építeni, ami kezdetben még elviselhetetlenebbé tette a du­gókat. Eddig 11,5 kilométernyi pálya épült ki, amely azonban jórészt a metróvonalakat követi. Az ilyesmi megkeserítheti a városi élet élvezeteit. Egy kol­léga, aki három évvel ezelőtt vásárolta házát, újra költözé­sen gondolkodik. Egy másik - egyébként német származású - sokáig az „ő” városának párt­ját fogta, demonstratíve pastist iszik, a helyi focicsapat rajon­gója, és egyáltalán. Azonban a 2010-es nagy szemetessztrájk A la Joli ette és a Saint-Jean erőd között áll a város legfeltű­nőbb katedrálisa: a La Major 142méterhosszá, vagyis hosz- szabb, mint a párizsi Notre Dame. A templom a 19. század keskeny sikátorokkal és világos­kék spalettákkal jellemezhető régi munkásnegyede, a La Panier nyugati bejáratánál ta­lálható. A negyed közepén áll a Vieille Charité, az egykori sze­óta, amikor két hétig 12 millió kilónyi bűzölgő hulladék tette lehetetlenné a város életét, már nem siklik el afelett, hogy az interneten rendelt könyvcsoma­gok közül csak minden másodi­kat kapja meg. Amikor rákérde­zek, vajon miért hűlt le ennyire a lelkesedése, mogorván vála­szolja, hogy csak most lett igazi marseille-i, mert ők szidják a városukat szakadatlanul. Nem ismerőseim speciális tu­lajdonsága a kezdeti lelkesedést követő elhidegülés. Az 1990-es évek TGV-hálózatba kapcso­lása - ma már három óra alatt megteszik ezek a gyorsvonatok génykórház. Ma ez modem kul­turális helyszín, tele múzeu­mokkal, de van itt költészeti központ is, valamint a Le Miroir művészmozi, vagy a barokk ká­polnától jobbra a Le Charité Café. A régi kórház a La Panier lakosainak büszkesége. Mégiscsak Pierre Puget építette, aki a Napkirály építésze volt, és még ma is Franciaország Michelangelójának nevezik. a Párizsig tartó 800 kilométeres utat - új lakosok tízezreit von­zotta ide. Nagy médiafelhajtás közepette fogadta őket a polgár- mester. Ezek közel fele azonban időközben elhagyta a várost. A szokásos okokból: a vezetés be nem váltott ígéretei, a kultúra hiánya, a piszkos járdák, a kivá­rás. Marseille Barcelona felé ka­csint, sokban azonban inkább Nápolyra hasonlít. Mindig is sokan érkeztek a szélrózsa minden irányából eb­be a nyitott városba, már 2600 éve. Az elmúlt évszázadokban főleg itáliaiak, korzikaiak, Al­géria függetlensége után algé­riai franciák, aztán az algériai munkakeresők, a marokkóiak és a Comore-szigeteiek. Aki azonban tudott, továbbköltözött. Marseille tranzitváros - áll a Marseille-ről készült legjobb né­met regényben. A szerző Anna Seghers. A történet az 1940-es évek elején játszódik, amikor az említésre méltó német iro­dalmárok java része a városban vagy környékén élt, a nemzeti­szocialista Európa csapdájából való utolsó kiútként. Részlet: A Geo magazin 2013/03. számából A kikötőváros legidősebb negyede A kondenzcsíkok fokozzák az üvegházhatást KÖRNYEZETVÉDELEM A becslé­sek szerint az ember által oko­zott éghajlatra veszélyes gáz­kibocsátás közel két százaléka származik a repülőgépektől. Nyilvánvalóan azonban nem­csak a károsanyag-kibocsátás mértéke a fontos, hanem an­nak eloszlása is az atmoszfé­rában. A Német Légi és Űrhajózási Központ (DLR) kutatói a kon­denzcsíkok szerepét vizsgálták a klímaesemények kapcsán. Ezek a kibocsátott gázokban található koromrészecskék és vízgőz keverékéből képződ­nek, ez a mérsékelt és hidegebb éghajlati övezetek magas lég­rétegeiben a hideg miatt jég­kristályokká fagy. A csíkokból gyakran fátyolfelhők keletkez­nek, amelyek órákon keresztül megmaradnak az égen. A legnagyobb problémát az ezekben a mesterségesen elő­idézett felhőkben lévő jég okoz­za. Ugyan ez a tartós akadály visszaveri a napsugarakat, Csak látszólag ártalmatlan ugyanakkor emiatt a földfel­szín is jóval kevesebb hőt tud kisugározni. Ebből következik, hogy a kondenzcsíkok és a be­lőlük keletkező felhők jelenleg sokkal inkább fokozzák a Föld felmelegedését, mint a repülő­motorok által 100 év alatt ki­bocsátott szén-dioxid összesen! A hidegebb régiókban ilyen óriási magasságban repülő gé­pek után megjelenő „fehér” jégcsíkok kialakulását aligha lehet megakadályozni. A légi közlekedés útvonalainak me­leg, trópusi zónákba történő el­terelése - ahol a kondenz-csík- < képződés kisebb probléma len­ne - sem jelent megoldást, mert az ismét több gázkibocsátást von maga után. ■ Vajon miért zuhog az eső? METEOROLÓGIA Mire eléri a földet, már hosszú út áll mögötte A masszázs jó a növényeknek is botanika A gyengéd érintés serkenti az immunrendszert A felhők ugyan könnyűnek lát­szanak, de még a kicsi bárány- bodrocskák is akár több száz tonnát nyomhatnak - ennek ellenére súlytalanul lebegnek az égbolton. Ennek oka, hogy nagy magasságban a földről felszálló pára kiválik az olyan apró részecskéken (kondenzá­ciós magok), mint például a por. Az így keletkező cseppecskék csak jó 20 mikrométer nagy­ságúak - mégsem esnek le a földre, mert a felhajtóerő köny- nyedén megtartja azokat. Ha a cseppek azonban to­vább nőnek - mert össze­olvadnak másokkal -, végül „leszakadnak” a felhők, zá­por, hódara, szitáló eső, jégeső A szitálástól a záporig A szél- És időjárási viszonyok szabják meg azt, hogyan esik az eső. Enyhe felfelé fújó szélben a cseppek átlagban 5 m/s sebesség­gel süllyednek a felszínre -ez a kö­zép-európai csendes eső. Napokig tarthat, mert a cseppek mérete és sebessége csekély, így hosszú időbe telik a felhő kiürülése. Szitáláskor a cseppek mérete csak fél millimé­ter, és lassabban hullnak, mint 1 m/s. A záporesőt erős feláramló szél előzi meg, amely a cseppeket sokáig a felhőben tartja, amíg azok akár az ötmilliméteres nagyságot is elérik: ezután következik a felhő- szakadás. vagy havazás formájában. Vízcseppek csak a felhők al­só rétegeiben találhatók. Na­gyobb magasságban csökken a hőmérséklet, és jégkristá­lyok képződnek. Ezeken egy­re több felhőcsepp rakódik le, úgyhogy a kristályok gyorsan nőnek - 20 perc leforgása alatt akár 10000-szeres nagyságú­ra. Ha a felfelé fújó szél a leg­felsőbb „emeletekről” szakít­ja le ezeket a golyócskákat,, a kristályok jégesővé állnak ösz- sze. Ellenben ha a jéggolyócs­kák a középső zónából süllyed­nek le, a felhő alatt uralkodó hőmérséklet határozza meg, hogy a földet hó vagy eső for­májában érik el. ■ A beszédet túlbecsülik - már ami a cserepes növényeket buzdító szavakat illeti. Aki valóban jót akar a zöldjének, inkább naponta simogassa. A levelek finom dörzsölése ugyanis erősíti a növény im­munrendszerét, amint azt Leh- cen Benikhlef és kutatócsapa­ta a svájci Freiburg egyetemén megállapította. Többszöri dörgölés után az így kezelt lúdfű (Arabidopsis thaliana) akár 24 óráig is vé­dett volt a Botrytis cinerea ne­vű penészgombával szemben. Pedig a mechanikus inge­rek inkább stresszt jelentenek a növény számára. Mialatt a robusztusabbak reakcióként A génkutatók kedvence: a lúdfű például erősebb törzset nö­vesztenek, hogy dacoljanak a viharos széllökésekkel, a zsengébbek - virágok, fűfélék, mohák - inkább belsőleg véde­keznek. A lúdfű például mechani­kus inger hatására rövid időn belül megváltoztatja a génak­tivitását: a stressz alá került sejteket elönti kalciummal, és a kártevők számára kü­lönösen kellemetlen koktélt állít elő, amely többek között hidrogén-peroxidot tartal­maz. És nem csak sérülést okozó' tűszúrások után: a le­velek finom, mutató- és hü­velykujj közti dörzsölése már elég hozzá. ■ T 4 i Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint ÉLETMÓD - TUDOMÁNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom