Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-10 / 58. szám

2014. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ HORGÁSZÁT - VADASZAT 5 A sok öröm mellett gondot is okozhat a csúszós úszós technika bevetése Negyven víz közül választhatunk helyek Megyénk bővelkedik olyan tavakban, amelyek partján a pecás jól érezheti magát TECHNIKA A CSÚSZÓS ÚSZÓS horgászat alapja a felszerelés szakszerű összeállítása. En­nek híján ugyanis könnyen összegubancolódhat a zsinór. A jó technikával történő össze­állítás viszont kitűnő módszert eredményez, ami kiválóan al­kalmazható mélyebb vizeken is. Ennek segítségével ugyanis pontosan az etetett hely felett lehet tartani a csalit még ak­kor is, ha a víz mélysége jóval nagyobb a bot hosszánál. A csúszó úszó egy vagy két karikán mozog a zsinóron: egy karika a tövénél, egy pedig közvetlenül az antenna alatt ■ Ma már minden horgászboltban kaphatók részben lesúlyozott önsúlyos wagglerek. helyezkedjen el. Bedobáskor a súly addig húzza a csalit a vízben, amíg az úszó meg nem akad az ütközőben. Ez a fené­ken vagy a fenék közelében zajlik le, attól függően, hol aka­runk horgászni. Ha 4 méteres bottal pecázunk, s ^ víz mély­sége több 2 méternél, már érde­mes a csúszó úszót használni. Csúszó úszóként minden egyenes, vagy külön testei el­látott wagglert használhatunk. Ám fontos, hogy a szereléket részben le kell súlyozni. A be­dobáskor a lesúlyozás biztosít­ja, hogy az úszó repülés közben végig az ólom közelében ma­radjon. A leggyakoribbak az olyan önsúlyos úszók, amelyek­hez legalább két 0.8 grammos sörétet kell használnunk súly­ként, mert az összólom képes a zsinórt a stopperhez húzni. Ma már minden horgász­boltban kaphatók részben le­súlyozott, önsúlyos wagglerek, de könnyen hozzáigazítható a lesúlyozatlan waggler is az igényeinkhez. A fősúly legna­gyobb ólomsörétjét közvetlenül az úszó alá kell erősíteni, 2-3 kisebbet pedig lejjebb, hogy megfogják az úszót. E módszernél a fej feletti dobást célszerű alkalmazni, figyelembe véve a szélirányt. Mielőtt a szerelék a vízbe csa­pódna, vissza kell fogni egy ki­csit a zsinórt, aminek következ­tében a középső és az alsó súly egy irányba kerül, így nem gu- bancolódik össze a szerelék. A pecások már tűkön ülnek: alig várják, hogy elkezdőd­jön az igazi horgászszezon. Ebből az alkalomból egy gyors számlálást végeztünk, és több mint negyven hor­gászásra alkalmas, pecázha- tó helyet számoltunk össze megyénkben Sike Sándor A Heves megyei horgászhelyek választékából nyújtunk itt - a teljesség igénye nélkül - ízelí­tőt: az adácsi tavon a felnőttek két bottal 3-3 horoggal, az ifjú­ságiak egy bottal, 3 horoggal, a gyermekek pedig nagykorú felügyelete mellett úszós kész­séggel horgászhatnak. Óriás pontyokról és harcsákról szóló legendák övezik az itt élők kö­rében az Alaszka horgásztavat, ami 9,2 hektár vízfelületű és 4-5 méter átlagmélységű. Az Alatkai Horgász-Sport Cent­rum területén csak érvényes belépővel vagy horgászjeggyel lehet tartózkodni. Ugyanitt találjuk - fás, ligetes környe­zetben, kiépített pihenőkkel, bográcsozókkal, valamint ki­alakított horgászhelyekkel - az Öregbánya-horgásztavat, az egyik legöregebb alatkai hor­gászvizet, ami 38 éve áll a pe­cások szolgálatában. Az Aldebrői Nagyhalas Hor­gásztó a nap 24 órájában nyitva tart. A horgászat 2 bottal, 4 ho­roggal engedélyezett, bármeny­nyi kifogott hal (a kifüggesztett árjegyzékben rögzített össze­gért) elvihető. Szintén éjjel-nap­pal pecázhatunk,a besenyőtelki tavon, ahol akár a part mentén is lehetőség van sátorozásra. Harminc horgászhelyig hor­gászverseny is lebonyolítható. A Tiszat-tavat nem véletlenül tartják a pecások paradicsomának, ugyanis a hatalmas kiterjedésű tóban nem kevesebb, mint ötven halfaj él A gyöngyös-nagyrédei víztá­rozó - a Deli-tó - 64 hektáros felülettel nagyon szép zöld öve­zetben várja a pecásokat. A tó átlagos vízmélysége 1,8 méter, és nagy területen kínál part menti, sekélyvizű, lapos és tá­volabbi 4 méteres, jó halakat sejtető mélyvizet. Á domosz- lói horgásztó különlegessége, hogy a napijegy ára nem tar­talmaz elvihető halat. A kifo­gott halakkal minden horgász köteles a legkíméletesebb mó­don bánni, s olyan kötelező fel­szereléseket ír elő a helyi hor­gászrend, mint a pontymatrac avagy a sebfertőtlenítő... Az Eger-patak halászati jogát a Műlegyező Horgászok Orszá­gos Szövetsége 2008 ősze óta bérli az Éger-Felnémet és Nagy- tálya zsilip közötti szakaszon. A megyeszékhelyről könnyen elérhető a közkedvelt egersza- lóki tározó, amelynek egri olda­lán a fenekezés a nyerő taktika, mert a tó egyenletesen mélyül. Nem a „húshorgászok” para­dicsoma a Fárasztó horgásztó, amelyen kötelező felszerelés a pontymatrac, a pontyzsák, a sebfertőtlenítő és a nagy mére­tű merítőháló. Az 5 kg feletti halakat (a szürke harcsa ki­vételével) fotózás után azonnal vissza kell engedni. A felsőtárkányi tavat forrás táplálja, ezért nyáron csak 16- 17 fokos a vízhőmérséklet. Té­len viszont vízbőség esetén a legnagyobb hidegben sem fagy be. A váraszói Forrás-tó kettő napijegyesként működik, és a közepén lévő sziget mentén hú­zódó árokban található a békés halak jelentős része. A gyön­gyöspatai horgásztó 1965-ben készült el, a Mátra nyugati ol­dalának vízgyűjtőjeként. Lehet sátorozni, szalonnát sütni, bog- rácsozni, lakókocsit bérelni, a horgászhelyek pedig autóval is megközelíthetőek. A hatvani kavicsbánya tavak a város határában terülnek el, a kavicsréteg bányászata során keletkezetek. Gyönyörű kör­nyezetben fekszik a halakban gazdag kiskataréti víztározó, amelyen napijegy kiváltásá­val lehet pecázni. A kifogott 5 kg alatti halat kötelező elvin­ni. A Koházi-tavak környezete szép, a horgászhelyek szépen kialakítottak. A tavakon napi vagy éves horgászjeggyel lehet horgászni. Számos méretkorlá­tozás alá nem eső fajt is lehet A keleti országrész „Balatonja” horgászparadicsom a kiskörei duzzasztómű vize a Tisza-tó, ami egy átfolyó rend­szerű síkvidéki víztározó, ha­talmas, közel 13 ezer hektáros felülettel. Ebből megközelítően 9000 hektár a víz. A tározótér­ben egymást érik a holtágak, morotvák, kubikgödrök. A Ti- sza-tóban és folyóban több mint ötven halfaj él. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, sügér, márna, an­golna, törpeharcsa, kősüllő. Kiépített kikötők, képzett hor­gász túravezetők, felszerelt horgászboltok várják a pecást a part mentén. A Tisza-tó je­lentősebb települései: Abád- szalók, Fegyvernek, Füzesa­bony, Karcag, Kisköre, Porosz­ló, Tiszafüred. A pecázáson túl a táj is lenyűgöző élményt nyújthat mindazok számára, akik hor­gászás közben a környezetre is szívesen figyelnek, jó szívvel ajánljuk a gyönyörű fekvésű, remekül telepített, megannyi beállóval rendelkező búzásvöl- gyi víztározót, amelyet a közeli hegyekben eredő patak táplál, lefolyása - a Kürti-patakon ke­resztül - a közeli Tornába ve­zet. A Recsktől északra elterülő tó többnapos horgászatra is ideális terep. A környéken számtalan természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet ta­lálható. Hasonló szépségeket kínál a hegyek között megbúvó, tiszta vizű, 2 hektáros vízfelüle­tű, 2 méteres átlagmélységű gyöngyöspatai Csurgó horgász­tó, ahol sátorozni, horgászni, sőt, vadászni is lehet. fogni. A bélapátfalvi Lak-völgyi tóról 2 darab, 5 kilogramm alat­ti egyedsúlyú nemes halat és 3 kilogramm egyéb halat lehet elhozni. A Lőrinci-tavon már évek óta nem lehet balinra hor­gászni, viszont nagyon szép a ■dévér állománya. Pergetni csu­kára és süllőre érdemes. A markazi víztározón a nyári időszámítás idején éjjel-nappal lehet horgászni. Vízi járművel hétvégén és ünnepnapokon éj­jel-nappal, máskor reggel 4 órá­tól este 10 óráig lehet tartózkod­ni a tavon. A nagyvisnyói hor­gásztó telepített halai: ponty, harcsa, csuka, pisztráng, amur, kárász, keszeg. A parton lakó­kocsit is tudnak fogadni, és sá­torozni is lehet. Nem óriási vízfelület, de kez­dőknek ajánlható a Sás tó. Sok paddal, amikről pecázás köz­ben a kacsákat is lehet figyelni. A selypi ülepítőt a Zagyva vize táplálja egy csatornán keresz­tül. A tó vize elég büdös és hí- náros, de nyüzsögnek benne a halak. A síkfőkúti tóról 2 ponty és 2 kilogramm vegyes hal vi­hető el. A szűcsi Nagy-völgy tó létrejötte a 50-es évek elejére tehető, amikor a lignitbányá­szat befejeztével a helyi patakot felduzzasztották. A verpeléti horgásztóra napijegy vagy éj­szakai jegy váltható. Gyors vizekben számíthatunk a ritka hallajtára, a domolykóra mindenevő Azt tartják, hogy a Leuciscus cephalust kizárólag akkora türelemmel foghatjuk meg, mint amekkora neki van Arra a kérdésre, hogy fogott-e már ön Leuciscus cephalust, nem biztos, hogy minden pe­cás feltenné a kezét, aki meg­akasztott már fejes domolykót. Pedig a többnyire gyors folyá­sú vizekben élő halfajtának ez a latin neve. Egy időben, az Eger-patak városi szakaszán is szép számmal előfordult, mi több, a parádóhutai kocsma melletti mély kútban is tartot­tak néhány példányt. A rekord­nak számító domolykót - súlya 6250 gramm, hossza 72, kerü­lete 42 centiméter - közel har­minc éve, 1987. szeptemberé­ben akasztotta meg Pul József a Duna gönyűi szakaszán, az Erebe-kő gyors vízén. A domolykó főként a gyors, hideg folyókban él, ám ezekben a vizekben kis valószínűség­gel fordul elő kapitális példány. A rekord megdöntését inkább várhatjuk a nagy, viszonylag melegebb és táplálékban bővel­kedő folyók esetében. Méretes példányaira lehet még számíta­ni a holtágakban, illetve a folyó­közeli kavicsbánya tavakban. A domolykó 16-20 évig él, átlagos súlya 2 kilogramm, leg­nagyobb hossza 90 centiméter. Külseje jellegzetes, és igazán ritkán fordul elő. Leginkább a nagy nyúldomolykók, a hosszú­kás, laposabb jászkeszegek és a fiatal amurok hasonlatosak hozzá. A fejes domolykót dom­A domolykó főként a gyors, hideg folyókban él, s sokféle csalival fogható ború hát- és farok alatti úszója alapján könnyű megkülönböz­tetni a nyúldomolykótól. Sokféle csalival horgászható: gyümölcsök, szálas moszatcso- mók, magvak, kenyér, rovarok, műlegyek mind megférnek az „étlapon”, de fogható wobbler- rel, villantóval és eleven hallal is. A nagy, több mint kétkilós domolykók főleg hallal táplál­koznak, de nem vetik meg az apró kérészeket sem. Leeszik a víz alatti kövekről a mosza- tokat, áradáskor az elöntött bokrok és fűzfák leveleit is fo­gyasztják. A domolykó igen mohó, min­dent bekap, ami a vízbe kerül. Ám nagyon óvatos. Mielőtt rá­menne az ismeretlen falatra, sokáig nézegeti, kerülgeti, s percek telhetnek el, míg rá­szánja magát, hogy lenyelje. Jó tudni, hogy a domolykónak kiváló a látása, és minden víz feletti gyanús mozgás könnyen elriasztja. A nagy folyókban a sodrás közepén keressük, hi­szen a nyílt vízen érzi magát a legnagyobb biztonságban. A kis folyókban, patakokban közvetlenül a partnál, a vízbe csüngő ágak alatt találhatunk rá. Telepítéstől függően talál­kozhatunk domolykóval az álló­vizekben, holtágakban, átfolyós tavakban, kavics- és agyagbá­nyák helyén lévő vizekben, va­lamint vályoggödrökben is. Á l 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom