Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-08 / 33. szám
ó^GYH^ 1004 EGYHÁZMEGYEI •• W www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu V. évfolyam, 2. szám 2014. február Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK FEBRUÁR ÜZENETE: „Az Isten nem személyválogató, mindenki kedves előtte, aki féli és az igazságot cselekszi, bármely nép fia is” (ApCsel 10,34-35). Az egységért Miskolcon és Egerben Ökumenikus imahét Az ökumenikus imahét keretében a helyi református egyház- községek vendége volt január 21-én Ternyák Csaba érsek Egerben, Miskolcon pedig Pa- lánki Ferenc segédpüspök. Az egri református gyülekezet Tóth Imre lelkész vezetésével hívta meg a különféle felekezetű híveket és lelkipásztoraikat. Az igehirdetés során Ternyák Csaba egri érsek szólt a jelenlévőkhöz. Az ökumeniz- mus gyakran megfogalmazott kérdésére, hogy a különféle keresztény egyházak vezetői miért nem jutottak már el egy közös nevezőre, a főpásztor így válaszolt: a legtöbbet azzal tehetjük, ha imádkozunk. Nem a diplomácia oldja meg problémáinkat, hanem ha mindannyian közelebb kerülünk Krisztushoz. Ezen a héten tanúságot teszünk arról, hogy erre vágyunk és törekszünk. Az evangéliumban halljuk lézustól: óvakodjatok a farizeusok kovászától. Az apostolok pedig azon tanakodnak, hogy nincs kenyerük. Mi is sokszor vagyunk így: csak a problémáinkról beszélünk. Pedig az egyház egységét nem tudjuk mi egyedül megoldani. Az egységet lézus Krisztus kegyelme adhatja meg. A miskolci Deszkatemplom is megtelt január 21-én este. Az ökumenikus imahét alkalmából tartott közös imádságon megjelenteket a vendéglátó református egyházközség nevében Almási Ferenc lelkipásztor köszöntötte. A szentírási rész felolvasását követően Palánki Ferenc egri segédpüspök hirdetett igét. Az ökumenikus imahét jeles vendége volt az Egri Bazilikában Fabiny Tamás evangélikus püspök (jobbra) január 23-án. Képünkön a házigazda Ternyák Csaba egri érsek és a testvéregyházak lelkészei. A felújított Mindszenti plébánia megáldása Vízkereszt ünnepén, január 6-án zsúfolásig megtelt a miskolci Mindszenti templom az esti szentmisére. Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg a kívül-belül felújított műemlék plébániaépületet. A plébános, Palánki Ferenc püspök meghívására eljött Orosz Atanáz görög katolikus püspök, Ficzek László érseki irodaigazgató, dr. Berkes László kanonok, mezőkövesdi plébános (aki plébános elődje volt itt Palánki püspöknek), és Kriza Ákos, a város polgármestere is. Szentbeszédében Ternyák érsek arról szólt, hogy Vízkereszt napján az ünnep igazi tartalma az epifánia, Urunk megjelenése, lézus Krisztus istenségének kinyilvánítása. A Vízkereszt Isten lépése az ember felé, személyesen szólít meg bennünket az Ur. Válaszként induljunk el mi is a csillag nyomában, mint a napkeleti bölcsek, hogy Krisztushoz jussunk. A szentmise végén Palánki püspök köszönetét mondott a plébánia-felújításért, elsősorban Istennek, hogy adott erőt, türelmet és kitartást a munkához, az érseknek, aki támogatta a felújítást, egyúttal köszöntötte abból az alkalomból, hogy 21 évvel ezelőtt ezen a napon szentelte őt Rómában püspökké Boldog II. János Pál pápa. Köszönetét mondott a plébánia hívő közösségének, akik több mint öt és félmillió forintot adtak össze a munkálatok elvégzésére. Palánki püspöknek pedig Ternyák érsek mondott köszönetét a munkálatokért. Ezután került sor a plébániaépület megáldására. Az épület felújítása után új funkcióknak is helyt ad. Az emeleten helyezkedik el a mindenkori plébános lakása, amely mellett kis kápolnát alakítottak ki, a templom felőli oldalon pedig egy nagyméretű tanácsterem kapott helyet. A földszinten található a plébánia irodája, és kialakítottak ott két vendégszobát is. Több helyiség pedig a plébánián működő közösségeket, valamint a hitoktatás feladatait szolgálja a jövőben. Bábel Balázs érsek az evangelizációról Az Egyház kovász, élő lelkiismeret Az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napok nyitó szentmiséjét, illetve a bevezető előadást ebben az évben Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek tartotta, megadva ezzel az összejövetel alaphangját. Lapunk ebből az alkalomból kért tőle interjút.- Miért fontos az evangelizáció?- Az evangelizációnak oka és célja van. Az első számú oka: maga Jézus Krisztus parancsolta, hogy tegyetek tanítványommá minden népet. A hogyant is megfogalmazza a Biblia, hiszen Szent Pál szerint a hit hallásból ered, és a háztetőről is hirdetnünk kell az igazságot. Egyébként is: az evangélium már neve szerint is jó hír, már csak ezért minél több emberrel meg kell osztanunk. Az emberi természet olyan nagy kérdéseire felel, amelyekre a napkeleti bölcsektől napjaink emberéig mindenki keresi a választ. Fontos tehát, hogy eljusson mindenkihez. A célja pedig, hogy Isten országát megtaláljuk és beteljesítsük, az üdvösségre jussunk. Hozzá kell tenni, hogy mindig voltak és lesznek „melléktermékei”, mert megalapozza a kultúrát, belőle igazságosság, békességre törekvés, a szegények segítése következik, tehát jobbá teszi a földi életet.- Változik-e ennek a fogalomnak a jelentése?- Az evangelizációnak mindig időszerűnek kell lennie, ahogy Jézus Krisztus fogalmazott: meg kell érteni az idők jeleit. Az apostolok más és más módon adták tovább az igazságokat, amikor zsidó vagy amikor pogány környezetben tették. Meghatározó színfolt a magyar Egyház életében, a határon inneni és túli lelkipásztorok találkozója EGERBEN, a Szent János Továbbképző Központban 39-ik alkalommal szervezte meg az Országos Lelkipásztori Intézető hagyományos Lelkipásztori és Teológiai Napokat, mintegy 250-en résztvevővel. Az idei összejövetel témája volt „evangelizá- lás a világ felé". A január 27-30. között megrendezett négynapos tanácskozásról az intézet igazgatója, Gáspár István elmondta, hogy meghatározó színfolt a magyar Egyház életében, a határon inneni és túli magyar lelki- pásztorok és közvetlen munkatársaik találkozója. Újabb és újabb lehetőségek nyílnak: feltalálták a könyvnyomtatást, megjelent a telefon, majd a rádió, a televízió és az internet. Egy dolog nem változik, mégpedig az, hogy az evangelizáció mindig az emberért van. Az eszközök különbözhetnek egymástól, de a lényeg nem.- Miért beszélünk akkor ma már újraevangelizációról?- Tulajdonképpen minden nemzedékben újra kell kezdeni az evangelizációt, de az a keserű tapasztalatunk, hogy napjainkban ellaposodott a hitélet. Nemcsak az idők, hanem az emberek is megváltoztak. Bár tökéletes keresztény társadalom sohasem volt, Jézus is jelezte előre, hogy mindig terem majd konkoly a búza közt. De abban régen keresztényibbek voltak, hogy egyértelmű volt, hogy mi a bűn, és volt bűnbánat. Nem mondták a rosszra, hogy jó és fordítva. Azóta bekövetkezett az írástudók árulása, ezért annyira összekavarodtak a dolgok, hogy az embereknek nehéz azokat kibogozni.- A világunk ezek szerint nem is fejlődött?- Ha nőtt is az általános jólét, a XX. századi jobb- és baloldali diktatúrák kimondhatatlan fájdalmat okoztak az emberiségnek. Milliók pusztultak el, haltak éhen, vagy mentek tönkre fizikailag és lelkileg. Ha ma nem is élünk közvetlen életveszélyben, úgy fogalmaznék József Attila szavaival, hogy csak finomodtak a kínok. Az Egyháznak vállalnia kell a kovász, vagyis az élő lelkiismeret szerepét egy eszmék nélküli korban. Ellentmondásos, posztmodernnek nevezett világunk: a politika négy éves ciklusokban tervez, nem gondol felelősen a jövőre. Az eredendő bűn rontja meg életünket, rombol a gonosz lélek. A feszültségek öröklődnek, génjeinkbe épültek az elmúlt évek, évtizedek visszásságai. Manapság a lelkierejükkel párhuzamosan fogy az emberek fizikai állóképessége. Amikor Jézus kézráté- tellel gyógyította meg a betegeket, ezzel rámutatott arra, hogy a betegségek túlnyomó többsége lelki eredetű. Ezért jelentheti az evangélium a teljes gyógyulást, egyúttal pedig az üdvösség lehetőségét. Ebből az következik, hogy szűkös lehetőségeink ellenére is kötelességünk az evan- gelizálás, mert már az is nagy eredmény, ha egyetlen egy embert megtérítünk. Gábor László F ebruár 3-án, vagy a rákövetkező vasárnapon a szentmisék végén Balázs- áldásban, másként balázsolásban részesülhetünk. Az áldó pap két égő fehér gyertyát helyezve a fejünk elé, Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárását kérve azért imádkozik, hogy az Isten védjen meg bennünket minden betegségtől és bajtól, különösképpen is a torokbajoktól. Ez az áldás Szent Balázshoz kötődik, aki orvos volt, majd Örményország Szebaszte városának püspökévé választották, és a 3. századi keresztényüldözések utolsó áldozatai közé tartozik. Népszerűsége egyik csodájából ered, amelyből a balázsolás származik. A hagyomány szerint egy kisgyermek életét mentette meg, akinek torkán halszálka akadt meg. A Balázs-áldás tulajdonképpen az Egyház közbenjáró, könyörgő imádsága. A torok- betegségben szenvedő költő, Babits Mihály pedig így könyörög Balázsolás című versében: „Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs! Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm csak zihál”. Egyénileg is imádkozhatunk azért, hogy a helyzeteiben adnak segítő kegyelmeket. A szentségeket Krisztus alapította, a szentelményeket pedig az Egyház, mégpedig azért, hogy az élet határhelyzeteiben segítsen rajtunk. Szinte nem is lehet összeszámlálni, hogy az Egyházunk hányfajta Balázsolás gondviselő Isten mentsen meg bennünket a betegségektől, és adjon nekünk jó egészséget, de abban biztosak lehetünk, hogy az Egyház imádsága hatékonyabb. Gondoljunk csak arra, hogy amikor az áldást adó pap imádkozik, nem egyedül teszi azt. Vele és benne együtt könyörög az egész Egyház, a szentek közössége: az égi és a földi szentek. A balázsolás a szentelmények közé tartozik. A szentelmények a szentségekhez hasonló szent jelek, melyek az élet különböző szentelményt ismer és használ, kezdve a szenteltvízen, folytatva a lakás megáldásával, a szentképekkel, érmékkel, és február elején a Balázs-áldással. A szentségek hatékonyságának alapja Krisztus ígérete, a szentelmények pedig az Egyház közbenjáró imádságának erejében nemcsak jelzik, hanem meg is adják számunkra a kért kegyelmet, ha azt hittel kérjük és fogadjuk. Mindenki részesülhet ebben az áldásban: gyermekek és felnőttek, fiatalok és öregek, még azok is, akiknek a házassága valamilyen okból kifolyólag egyházilag nem tekinthető rendezettnek. ~l T az áldás, mint i— /y?szentelmény fölkínálja J-^lJ&és megadja az ember számára a mindenható Isten és a megváltó Krisztus segítségét a betegségek elleni és más küzdelmeinkhez. A Balázs-áldást fogadni azt jelenti: hívő ember vagyok, aki tudom, hogy az egészségem is a Teremtő Istentől való. Nemcsak tőlem, és nemcsak a körülményeimtől függ az életem és az egészségem, hanem az élet és a halál Urától is, ezért kérjük az Ő segítségét. Nyilvánvaló, mindnyájunknak szükségünk van az orvosok segítségére, de arról sem feledkezhetünk meg, hogy az egész orvostudomány sem tudja megtenni azt, amit a megfeszített Krisztustól kapott áldás tesz az életünkkel. Mert Ő meg tudja adni az erőt a kórokozók legyőzéséhez, és a betegségek türelmes elviseléséhez is. Dolhai Lajos i i l Bábel Balázs érsek
