Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-08 / 33. szám

2014. FEBRUÁR 8., SZOMBAT HORIZONT 5 Egy szenvedélyes lokálpatrióta lőrinciség Szőllősi Győző szerint a rendszerváltozás helyben is izgalmas időszak volt NÉVJEGY: név: Szőllősi Győző születés: 1946, Lőrinci munkahely: Gyakorlatilag egy munkahelye volt, a Mátravidéki Hőerőmű Vállalat, majd az ösz- szevonás után a Gagarin Hőerő­mű Vállalat, ahol munkavédel­mi vezetőként dolgozott. EGYÉB ELFOGLALTSÁGOK: Hobbi­ja - főleg korábban - az utazás volt. Fiatalabb korában a labda­rúgás volt a nagy szenvedélye, később - az 1980-as években - kempinget és sportcentrumot vezetett a Mátravidéki Erőmű­nél. 1975-től 20 éven át a Lőrin­ci Elektromos Sportegyesület elnöki tisztét is ellátta. család: Nős, három felnőtt gyermeke és négy unokája van. felmérést készített arról, hogy az itteniek akarják-e a beru­házást. Az állítólagos elutasító eredmény mindenkit megle­pett, hiszen az erőművet akkor is elfogadták, amikor még per­nyét ontottak a kéményei. Az­tán kiderült, a „közvélemény szondázását” a templomból ki­jövök körében végezték el, s az idős asszonyok többsége még csak nem is hallott a tervekről.- Végül a gázturbina elindítása sikertörténet lett, de bizonyára érték Önt kudarcok is...- Ilyen volt, amikor a helyi népszavazás 96 százalékos elutasítása ellenére az addig­ra önállóvá vált Petőfibánya- egy, talán visszamenőleges hatállyal elfogadott törvény révén - megkapta Lőrinci kül­területeinek jelentős részét. De bevallom, lakóhelyünk város­sá válásától is többet vártam. A Heves Megyei Hírlap mun­katársának már akkor azt nyi­latkoztam: nem számítok arra, hogy az egyik napról a másik­ra toronyházak nőnek ki a föld­ből, de bízom az életminőség látható javulásában. Nos, erre még jó ideig várni kellett.- Ez is indokolta, hogy tizenhat évi helyhatósági munka után nem vál­lalta a további megmérettetést?- Elég volt. Már 68 éves vagyok, a nyugdíjam mellett megvan a vállalkozásom, s ez éppen elég feladattal jár. Jól ér­zem így magam. Városi örökségeink védelme és jövője tudomány A Nemzeti Kul­turális Alap támogatásával Örökségünk védelme és jö­vője címmel rendeznek kon­ferenciát Egerben, amelynek célja a Dobó István Vármú­zeum fejlesztése, tudomá­nyos közegének körüljárása, illetve a hasonló tematikájú, főként városi és megyei pro­jektek bemutatása. A ren­dezvényről H. Szilasi Ágotát, az egri vár muzeológusát kérdeztük.- Milyen témák kerülnek szó­ba a konferencián?- Három szekcióba osztot­tuk az előadásokat: pénteken a vár régészeti kutatásairól ejtettünk szót, délután Eger története került a középpont­ba. Igyekszünk több olyan műemléki épülettel is foglal­kozni, amelyek most részei a városrehabilitációs projekt­nek. A mai napon a jelenlegi turisztikai fejlesztésekről lehet többet megtudni: a hatvani Grassalkovich-kas- télyban történt kutatások mellett kiemelt téma az egri várban most induló fejleszté­si program.- Kik a rendezvény előadói?- A nyilvános konferen­cián huszonnégy témában huszonkilenc előadó - orszá­gos hírű kutatók mellett egri régészek, történészek, illetve a felújítási projektek irányí­tói - kívánja tudományos fel­tárásokkal és kutatásokkal alátámasztani a kulturális örökség pozitív megítélését.- Szakmabelieket várnak?- Ez nyilvános konferen­cia, azaz nemcsak a szak­mai, hanem a laikus érdeklő­dőknek is örülnénk. ■ SZ. E. H. Szilasi Ágota muzeo­lógus Ha valaki, akkor Szőllősi Győző megtapasztalta a lőrinci „mibenlétiség” vala­mennyi formáját. Vélhetően ez is szerepet játszott ab­ban, hogy több cikluson át a település vezetőségének oszlopos tagja, sőt, alpolgár­mester is lehetett. Tari Ottó- Ön Lőrinciben született, aztán évtizedekig a Mátravidéki Erőmű­nél lakott, ma Selypen él. Mond­hatni: örökmozgó lokálpatrióta...- Sőt, rövid ideig az akkor szintén Lőrincihez tartozó Petőfibányán is laktam... De valóban, itteni származású va­gyok, s bár több alkalmam lett volna elmenni, nem tettem. Azt mondtam, én itt születtem, itt is szeretnék meghalni.- Ez eléggé patetikusan hangzik!- Lehetséges, de az okai is azok. Itt éltek a felmenőim, itt él a családom, itt van­nak a barátaim. Sokat jelent számomra ez a település; a Bajcsy-Zsilinszky utcában nevelkedtem, aztán megnő­sültem, s - rövid petőfibányai kitérő után - 1974-ben a Mát­ravidéki Erőmű lakótelepén kaptunk lakást. Amikor a cég egyesült a Gagarin Hőerőmű­vel, lehetőség adódott, hogy Gyöngyösre költözzünk, még­is itt maradtunk. Szintúgy, amikor - még a ’70-es évek elején - az akkor NB Il-es Eg­ri Dózsába hívtak futballozni. Jó volt nekem a háló előtt állni az Elektromosban, majd az összevonást követően a Selypi Kinizsiben.- Ez a szemlélet vezette akkor is, amikor a rendszerváltozás után közéleti szerepet vállalt?- Korábban nem ismertem e területet, de az önkormányza­tiság érdekelt, így 1990 ben elindultam a képvi­selő-választáson. Mindjárt az első ciklusban alpolgármester és az ügyrendi bi­zottság elnöke lettem, ami úttörő tevékenység­nek bizonyult. Izgalmas évek voltak! Közreműködhettem Szőllősi Győző... Mint mesélte, annak idején a minisztériumban először villanyszerelőnek nézték őket, de azért si­került lakhelyüket várossá nyilváníttatni. a testület első szervezeti és működési szabályzatának a megalkotásában, va­lamint Varga Antal akkori polgár- mesterrel és Fónagy Lász­ló jegyzővel együtt előkészí­tője voltam a várossá válás folyamatának is. Emlékszem, utóbbi során többször tárgyaltunk dr. Kara AHét ljmbere Pállal (a Belügyminisztérium hajdani, önkormányzatokért felelős helyettes államtitkára - A szerk.); az egyik alkalom­mal szépen kiöltöztünk, s fel­mentünk a minisztériumba. Az aulában villanyszerelőnek néztek, s mondták, már vártak minket, mert az államtitkár teafőzője elromlott... Aztán tisztázódott a helyzet, de a titkárnő talán máig nem tudja, hogy amikor udvariasan meg­kínált, honnan sejtettük, hogy nem jó a teafőzője...- Erre az időszakra datálódik a Mátravidéki Erőmű újbóli elindí­tásának a lehetősége is...- E célból tárcaközi bizott­ság alakult, amiben Varga An­tallal együtt én képviselhettem Lőrincit. Az egyik alkalommal a Magyar Tudományos Aka­démia Konfliktuskutató Köz­pontjának egyik munkatársa 1 PERCES INTERJÚ PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL %EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Boldogságkeresés, szerelem és az égi szép felkutatása... Február 28-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház új nagyszínpadi produkcióját, a Csongor és Tündét Beke Sán­dor rendezésében. Vörösmarty Mihály tündérmeséjét a pró­zai és a tánctagozat együttes munkája varázsolja színpadra. A koreográfia Topolánszky Ta­más, a díszlet Mira János, a jel­mez Rátkai Erzsébet munkája.- Olyan lehetőségeket kínál a mű, olyan képi megoldásokat követel, hogy a mozgásszín­ház, a tánc nyelvén is érdemes megjeleníteni - mondta Beke Sándor. - Vörösmarty azt írja, „történik a pogány kúnok ide­jében”, s az előadás zeneszer­zőivel, Bonyár Judittal és Hű­vösvölgyi Péterrel mi azokat a melódiákat kerestük, amelyek részben visszaadhatják e vilá­got. Ha azt mondom, Maeter­linck Kék madara a boldog­ságkeresésről szól, akkor ez a Csongor és Tündére hatvá­nyozottan igaz. Csongor az égi szépet kutatva - ahogy mi is az életben - felteszi a kérdést: mi az, ami boldoggá tehet? Út­ja során belebotlik a Tudósba, a Kalmárba és a Fejedelembe. Utóbbi a minden szegletet le­Beke Sándor - Mi is feltesszük Csongor kérdéseit a hétköznapokban... gyűrő hatalom birtokosa, a másik zsebében ott a fél világ kincse, míg előbbié a tudo­mány minden titka. Ám kide­rül: ők a legboldogtalanabbak. Ettől velőtrázóbb találkozás ritkán van ilyen költői szinten. Ám a lényeg az, hogy Csongort nem akasztják meg a nehéz­ségek, az égig érő fa tetejéig megy Tündéért, hogy létrejöj­jön a földi találkozás, amiért érdemes volt megtenni az utat. A Csongort alakító Ozsgyáni Mihály szerint komplex elő­adás lesz, amiben izgalmas a tánc és a próza találkozása.- Ez az első klasszikus szere­pem, élvezem, hogy ilyen Urai szöveggel foglalkozhatok. Kü­lön kihívás a verses szöveget természetességgel elmondani. Az embert mindig az foglal­koztatja, mitől lesz ő boldog? Felgyorsult, felszínes világban élünk. Ezért feladatunk újrafo­galmazni Vörösmarty művét. Ha körbenézünk kiábrándult embereket látunk magunk kö­rül. Sok-sok Csongorral talál­kozunk. Akik - ahogy a mű­ben is - a szerelemtől várják a boldogságot. E boldogságkere­sés az előadás fő gondolata. ■ I } ú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom