Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-05 / 30. szám

2 2014. FEBRUÁR 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Letartóztatásba vette a bíróság a gyerekek fiatal átanyi kirablóját ► Folytatás az 1. oldalról egér A buszpályaudvaron ga­rázdálkodott is múlt év novem­ber 10-én R. Sándor. Összeve­szett a büfésoron egy lánnyal, akit ököllel arcon ütött. Ezzel másokban riadalmat keltett. Bűncselekményei egyre súlyosabbakká váltak - ál­lapították meg a hatóságok, logellenes tetteinek halmazati büntetési tételére, csavargó, iskolakerülő életmódjára figye­lemmel az ügyészség úgy ítélte meg, hogy az esetében fennáll a szökés, az elrejtőzés veszé­lye. Attól is joggal lehet tarta­ni, hogy szabadlábon hagyása esetén befolyásolná az ismeret­ségi körébe sorolható tanúkat, megfélemlítené a kiskorú sér­tetteket, s ezzel veszélyeztetné, meghiúsíthatná az ellene indí­tott büntetőeljárás sikerét. Az sem zárható ki, hogy esetleg újabb hasonló jellegű bűncse­lekményeket valósítana meg. A bíróság egyetértett az ügyészi indítványban megfo­galmazottakkal, ezért harminc napra elrendelte a fiatalkorú R. Sándor előzetes letartózta­tását. Egyúttal a döntésben közölte, hogy a fogva tartását az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma Debreceni lavítóintéze- tében kell végrehajtani.« SZ. Z. Elég sok a panasz az EMÄSZ új egri félfogadójára ► Folytatás az 1. oldalról észrevétel Ananászokat eljut­tattuk az ÉMÁSZ-ELMŰ Zrt. igazgatójához, Boross Norbert- hez, aki elmondta: optimális megoldást nehéz találni. Ko­rábban arra panaszkodtak az ügyfelek, hogy Eger belvárosá­ban szinte lehetetlen parkolni, s a parkolójegy is sokba kerül. Kompromisszumos megoldás­ként választották a most bérelt épületet, s amióta ideköltöztek, kevesebb a panasz, mint az azt megelőző időszakban. Elmondta: ma szinte min­dent el lehet intézni elektroni­kusan, ezért főleg ezt javasolja az ügyfeleknek. ■ B. K. Jobban járhat a belföldi szállító útdíj Több volt a bevétel, idén változtatnak a rendszeren a hazai fuvarozók érdekében is A közútkezelő táblázni fog, de a 12 tonnánál könnyebb teherautók sok esetben hasz­nálhatják a mellékutakat is. Tóth Balázs A használatarányos útdíj be­vezetésének tapasztalatairól tartott előadást a Közlekedési Klub legutóbbi rendezvényén Nagy Zoltán, a Magyar Közút NZRT. Üzemeltetési Igazgató­ságának forgalomtechnikai és -kezelői osztályvezetője. Az e-útdíjat tavaly nyáron vezették be tesztidőszak nélkül, s bár az elején voltak fennakadások, az év végére azért normalizáló­dott a helyzet. Főleg a HU-GO jegykiadó rendszerével voltak gondok, de ma már a kamiono- sok 70 százaléka fedélzeti egy­séget alkalmaz. A megbízható cégek hamarosan lehetőséget kapnak az utólagos díjfizetésre. Tavaly nyáron bosszúsak voltak a kamionsofőrök, mert a jegy megvétele nehézkes volt. A fuvarozók áttérnek a fedélzeti egységre. Képünk illusztráció. ■ A használatarányos útdíj bevezetését követően több helyen átterelődött a forgalom a mellékutakra. Nagy Zoltán a Hírlapnak elmondta, Magyarországon 6513 kilométernyi autópályán, gyorsforgalmi úton és főút­vonalon kell fizetniük a fuva­rozóknak az út használatáért. Ezeket az utakat csomópontok szerint 2075 elemi szakaszra osztották, a fuvarozók kérésére' azonban további szakaszhatá­rokat - ezek zömmel telephe­lyek - vettek föl, hogy valóban arányos legyen a díjfizetés. így jelenleg 2300 szakaszra osz­tódik a fizetős hálózat. A tava­lyi második félévben a remélt 60 milliárd forint helyett végül is 75 milliárd forint folyt be az államkasszába a használatará­nyos útdíjból. Az idén, a koráb­bi rendszerhez képest, százmil- liárd forinttal több pénz jöhet össze az útdíjból. A belföldi fuvarozók könnyítésre számít­hatnak, a módosításokkal to­vábbra is elsősorban a tranzit- forgalomból remélik a bevételt. A KRESZ módosítását kö­vetően változások lesznek az egész rendszerben. Egy eddig pontatlan és sokak számára bizony érthetetlen szöveget, megváltoztatnak. Ennek értek mében a nehéz tehergépjármű­vek - ezek az új KRESZ értel­mében a 12 tonnánál nehezebb gépjárművek lesznek az eddigi 7,5 tonnások helyett - az úti cél, vagy a kiindulási hely megyéjé­ben a mellékutakat is használ­hatják. így például egy Heves­ből Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyébe induló kamionnak nem szükséges az autópályát, vagy a főútvonalat választania, hanem mehet bármelyik mellékúton is. Ha Hevesből Bács-Kiskunba indul egy teherautó, akkor a he­vesi és a Bács-Kiskun megyei mellékutakat használhatja, de a megyehatárok között csakis fizetős úton közlekedhet. A lé­pésre Nagy Zoltán szerint leg­inkább azért van szükség, mert a 12 tonna tömeg alatti kocsik nem rongálják az utakat, rá­adásul általában a kisebb au­tókkal belföldi fuvarozást vé­geznek. ló tudni azonban, hogy az útdíjfizetési kötelezettség to­vábbra is vonatkozik a 3,5 ton­na össztömegű gépjárművekre. Heves megyében a használat­arányos útdíj bevezetését köve­tően több helyen átterelődött a forgalom a mellékutakra, főleg a bélapátfalvi térségben élők panaszkodtak a megnöveke­dett kamionforgalomra. Eger­ből Ózd, illetve Kazincbarcika irányába ugyanis nem végig a 25-ös számú főúton haladtak a teherautók, hanem rövidítettek Egercsehi ófalu, Bekölce, Ba­laton, Szilvásvárad irányába. A közútkezelőhöz egyébként számos bejelentés érkezett emiatt, de a rendőrségi bün­tetések hatására némiképpen csökkent a falvakon átmenő forgalom. Mint megtudtuk, az, hogy a kiindulási és az érkezési me­gyében szabadon közleked­hetnek majd a mellékutakon a nehéz tehergépjárművek, valószínűleg a tavalyinál is na­gyobb felháborodást fog okoz­Főút, de nem főútvonal, főútvonal, de nem főút ELŐFORDULT MÁR, hogy a fuVd- rozó legális módon nem közelít­hette meg például az autópá­lyát, mert a rávezető út éppen nem volt főút, csupán mellékút. Ennek érdekében a közlekedési szakemberek most áttekintik a teljes hazai főútvonal-hálóza­tot, s ahol szükséges, rögtön intézkednek. Eddig ugyanis megtörtént, hogy nem minden főút volt főútvonal, mert annyi­ra rossz állapotban volt, s több helyen egy mellékút számított a KRESZ szerint főútvonalnak, hiszen ez ki is volt táblázva. Tokajnál például az átmenő forgalom miatt másik, a várost elkerülő utat jelölnek majd ki a 38-as számú főút számára, a régit pedig négy számjegyűvé minősítik majd át. A táblákkal trükközik majd a közútkezelő a teherautók kitiltását egyéb­ként korlátozó táblák kihelyezé­sével tudja megoldani a közút­kezelő. A kamionosok a HU-GO rendszerben is tudnak ugyanis trükközni, amennyiben lerakó helyeket iktatnak közbe. A fize­tős útvonalra súlykorlátozó táb­lákkal terelik majd őket, pél­dául a hidakhoz tesznek majd ki ilyeneket, persze, előre jelez­ve azokat. A tokaji Tisza-hídra önkormányzati engedéllyel hajthatnak rá a kamionok. Rendszámra szóló engedélyért kell folyamodniuk Perbál ön- kormányzatához a Zsámbé- ki-medencében telephellyel ren­delkező fuvarozóknak is, hi­szen ott új főútvonalat jelölnek majd ki, de Perbálon súlykorlá­tozás lesz érvényben. I Ön szerint jó ötlet volt az e-útdíj bevezetése? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. ni az említett településeken, hiszen a KRESZ módosítása után immár legálisan vehe­tik igénybe ezeket a négy és öt számjegyű utakat az ilyen gépkocsik. A közútkezelő a ta­pasztalatok alapján lép majd föl a jelenség ellen, szükség esetén korlátozó táblákkal igyekeznek majd a főútvonalak felé terel­ni a forgalmat. De nem csupán ezeken a településeken lehet majd gond. Az M3-as autó­pálya helyett számos kamion inkább az olcsóbb 3-as számú főutat választja úti célja eléré­séhez, így Miskolc felé is több teherautóval lehet találkozni, de Eger, Füzesabony és Gyön­gyös között is azt tapasztal­ták, több kamion közlekedik. Attól lehet tartani, hogy ha a mellékutakon való közlekedés zöld utat kap, akkor a forgalom átterelődik majd az Eger-Ver- pelét-Kisnána-Gyöngyös útra, amely egyébként is meglehető­sen rossz állapotban van. A jövőnek is megőrzik a szalóki mészkőkúpot, a sódombot egyedülálló A látványosság közvetlen környezetében végeznek munkálatokat az elkövetkező két-három hét folyamán Az Európában is egyedülál­ló édesvízi mészkőkúp, vagy ahogy a legtöbben hívják, só­domb megerősítéséről dön­töttek az elmúlt napokban az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető Kft. tulajdonosai. A munkálatok elkezdődtek, a részletekről Palcsó Péter, a tár­saság ügyvezetője beszélt la­punknak.- Elöljáróban leszögezem, a sódomb köszöni, jól van. A foly­tonos vízborításnak, az ásványi anyag kiválásának köszönhető­en mind nagyobb, szebb, látvá­nyosabb különlegessége a köz­ségnek - mondta, hozzátéve: a beavatkozás indokait a sódomb létrejöttében kell keresni.- Tudvalévő, a kirakodás, a sódomb keletkezése spontán, szabályozatlan volt. A kezdetek­ben még egy hévízkútból kiöm­lő víz az alatta elterülő füves, nádas, bokros területen végig­folyva lehűlt és közben kivált belőle az oldott ásványi anyag. Mindez a domboldal felső talaj­ára rakódott le. Leegyszerűsít­ve egy nedves, ferde talajon ala­kult ki a mésztufadomb, amely az elmúlt két évtizedben egyre intenzívebb növekedésnek in­dult. Aki 6-8 éve látta utoljára, | ma rácsodálkozik megnöveke- | dett méreteire, szépségére. Ez f a második tényező, ami cse- | lekvésre késztetett. A sódomb I tömege, térfogata nő, ami sta­„ A sódomb köszöni, jól van”. A jövő érdekében szükséges a megerősítése. tikai, stabilitási változásokat is eredményez. Az elmúlt két évben ezért mikrofúrásokat és talajmechanikai vizsgálatokat végeztettünk. Ezek ismereté­ben két, a szakmában járatos egri vállalkozást bíztunk meg szakmai tanulmány és kivitele­zési terv elkészítésével, amely- lyel biztosítható a sódomb sta­tikai megerősítése - emelte ki. Ezzel a beavatkozással jelen­tős biztonság-növekedést lehet elérni, amely változatlan felté­telek mellett hosszabb távon is garantálhatja majd a sódomb stabilitását. A technológia lényege, hogy a mészkőkúp közvetlen környe­zetében - tehát nem magán a sódombon - 75 ferde és függő­leges furatban speciális perfo­rált acélhorgonyokkal a szilárd mészkőhöz rögzítik a felszínt. Lényeges, hogy sérülések nem keletkeznek a látványosságon. A 8,5 millió forintos beruházás idejére - amellyel 2-3 héten be­lül végeznek a kivitelezők - a vendégek biztonsága miatt a látványosság megtekintésének lehetőségét átmenetileg felfüg­gesztették.- Baj tehát nincs, ezt a jövő érdekében tesszük. Azért, hogy 10-20-50 esztendő múlva utó­daink is gyönyörködhessenek ebben az egyedülálló, egyre szebb természeti értékben - kö­zölte Palcsó Péter. ■ P. A. 1 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom