Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-24 / 46. szám
Fordulat Ötzi gyilkossági ügyében régészet Ötzi, az Alpokban talált 5250 éves jégmúmia, gyilkosság áldozata lett - ebben megegyezik a kutatók véleménye. De hogy ki és miért ölte meg, arról még vitatkoznak a régészek. Sokáig azt tartották valószínűnek, hogy a tettes délről, a mai Olaszország területéről érkezett. A kutatók ezt a gyilkos fegyverre, egy nyílhegyre alapozták. Egy röntgenvizsgálat kimutatta, hogy a vállbán talált nyílhegy 2,8 centiméteres, és az alapnál keskeny hosszabbítást képező szára van. Ez a forma az Alpok főgerincétől délre eső vidékeken volt jellemző. A kutatók számára ezért egyértelmű volt, hogy Ötzi gyilkosa itáliai, pontosabban a Remedello-kultúra egyik képviselője lehetett. Az első kétségek 2011-ben merültek fel: Alexander Bins- teiner német georégész az Alpok főgerincétől északra eső települések pengéinek elemzése közben két száras nyílhegyre bukkant. Ezeket egyértelműen délen készítették. Időközben már alá is támasztotta feltevését. További leletek alapján az északi Alpokban azonosította a kőkori, egészen Felső-Bajorország területéig nyúló kapcsolatokkal rendelkező Mondsee-kultúra egyik közlekedési csomópontját. Ez a réztermelés fontos centruma volt. Az Ötzinél talált balta nyers rezét összetétele alapján erre a területre lehet visszavezetni. Binsteiner biztosra veszi, hogy élénk cserekapcsolat állt fenn az Alpok főgerincétől északra és délre eső kultúrák között. A gleccserember vajon egy rézexpedícióból tartott hazafelé? Követték és halálosan megsebesítették? ■ 2014. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ Vajon a saját kísérői temették el? Az Osztrák-Magyar Monarchia katonái az isonzói fronton vízosztás közben. Az akkori felfogás szerint a vitás kérdéseket fegyveres erővel is rendezni lehet Menetelés a háborúba történelem Tisza István mintegy két hétig ellenezte a hadüzenetet Miért akarta az akkori magyar politikai elit túlnyomó többsége a háborút? És egyáltalán: mennyiben volt részük a magyar vezetőknek a döntések meghozatalában? Közismert, hogy az I. világháborúhoz vezető osztrák-magyar hadüzenet közvetlen előzménye a szarajevói merénylet volt. 1914. június 28-án több összeesküvő társa közül Gav- rilo Princip boszniai szerb diák gyilkolta meg Ferenc Ferdi- nánd főherceget, a Monarchia trónörökösét és vele utazó feleségét, Chotek Zsófiát. Az is bebizonyosodott a merényletet követő vizsgálatok során, hogy a nagyszerb nacionalista merénylők mögött a szerb titkos- szolgálat állt, és ezek az összefüggések, valamint Szerbiának a Monarchia ellen évek óta folytatott izgatásai elegendő okot adtak a Monarchia vezetőinek, hogy úgy döntsenek: véget kell vetni ennek a helyzetnek. A provokációkra adandó erőteljes, fegyveres válasz gondolata egyáltalán nem volt új. A közös hadsereg vezérkari főnöke, Conrad például több alkalommal is javasolta, hogy a Monarchia területeire aspiráló olaszok, illetve szerbek problémáját preventív háborúval oldják meg, vagyis akkor vigyék dűlőre a szerinte elkerülhetetlen összecsapást, amikor az erőviszonyok még a Monarchiának kedveznek. Mégis, az erre alkalmat adó válságok során, 1909-ben vagy 1913-ban nem jutott el a helyzet odáig, hogy a háborúra valóban sor kerüljön. A Monarchia erre is kész lett volna, ám a szerbek engedtek. A két állam persze nem volt egy súlycsoportban, hiszen a Monarchia az akkori öt euróA MÉRSÉKELT ELLENZÉK NAPILAPJA, a Magyar Hírlap egyik vezércikke meg is adja a választ: „Legyünk vele tisztában, hogy nincs választásunk. Vagy tudunk tekintélyt tartani, vagy végünk.” A Monarchiának mint nagyhatalomnak egyszerűen nem lehetett eltűrni, hogy a nála sokkal kisebb Szerbia ismétlődően provokálja, kétségbe vonja területi integritásai nagyhatalom egyike volt (még ha csak az ötödik is), ezzel szemben a függetlenségét csupán pár évtizede elnyert kis szávai királyság ereje csak töredéke volt északi szomszédjáénak. Sőt, az akkori Magyar- ország egymagában is sokkal nagyobb, népesebb, gazdagabb, fejlettebb és erősebb volt, mint Szerbia. (Jellemző adat, hogy a 20. század elején Szeged lakossága nagyobb volt, mint Belgrádé.) Csakhogy a szerbek „szemtelenkedései” mögött egy nagyobb erő állt: az orosz birodalom. Az a cári Oroszország, amely mind a szabadságeszsát. Ha a Monarchia mindezt tétlenül tűrné, a folyamat oda vezethetett volna, hogy valamennyi szomszédos állam nyíltan hangoztatni kezdi igényeit az etnikai szempontból sokszínű Monarchia különböző területeire, és a Habsburgok birodalmából a széthullást kényszerű beletörődéssel váró, gyenge állam lesz. Ezt a lassú sorvadást kívánták elkerülni. ményekkel szemben álló, korszerűtlen konzervativizmusa, mind a közép-európai szlávok- ra irányuló propagandája miatt a magyar liberális hagyomány számára az első számú fenyegetésnek számított. Kölcsey, Deák, Wesselényi, Kossuth óta axióma volt a magyar külpolitikai gondolkodásban, hogy Magyarország területi épségére és szabad fejlődésére, sőt, talán állami létére is az oroszok jelentik a legnagyobb veszélyt. Bár 1909-ben és 1913-ban a Monarchia diplomáciai sikert aratott, ez csak időlegesen jelentette a helyzet rendezését. A szerbek hamarosan újrakezdték a Monarchia területén élő délszlávokat célzó agitáci- ójukat. Érthető volt tehát, ha mind többen érezték úgy, hogy a békés részsikerek nem elegendők, s a balkáni tűzfészket egyszer s mindenkorra meg kell szüntetni, ha kell - és lehet -, akár fegyveres erőszak árán is. Ez a meggyőződés jóval előbb megfogalmazódott a Monarchia osztrák felében, mint Magyarországon. Részlet: A Geo magazin 2014/02. számából Volt választása a monarchia politikai vezetésének? Új elmélet az emberi evolúció kutatásában 13 Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint ÉLETMÓD - TUDOMÁNY biológia Az állati mellúszás új irányt ad az emberi evolúció egyik elméletének. Miért kapott az ember viszonylag sok testzsírt a természettől, és miért veszítette el a bundáza- tát? Végül is a legközelebbi rokonokkal, a majmokkal éppen fordítva történt: dús szőrzettel, de csak kevés zsírral büszkélkedhetnek! Ezzel kapcsolatban feltevések egész sora létezik. Az egyik legérdekesebb teória a vízi majmoké, amelyet először a patológus, Max Westenhöfer vetett fel (Der aquatile Mensch). Abból indul ki, hogy az ember ősei nem szavannán, hanem vízparton éltek. Hiszen úszás közben a szőrzet inkább zavaró, a „szalonna” viszont véd a hővesztéstől. Az évek során egyes szerzők újra és újra számos, az elmélet mellett szóló jelre figyelmeztettek. Most felbukkant egy újabb: Renato Bender a johannesburgi Witwatersrand egyetemről lefilmezte a Cooper nevű állatússzam vagy ne ússzam? kerti csimpánzot és a Suryia nevű orángutánt úszás közben. Az eredmény: az emberszabású majmok ugyan tartanak a víztől, de képesek megtanulni úszni. Ráadásul olyanfajta mellúszási technikát alkalmaznak, amelyre más állatok képtelenek, mert a vállízületük csak a „kanalazást” teszi lehetővé. Hogy a majmok ennek ellenére kerülik a vizet, annak egyszerű a magyarázata: a természetes vizekben könnyen prédává válhatnak. Csak akkor merészkednek a vadon élő emberszabásúak a nedves közegben. Ezek szerint mi, emberek olyan faj lennénk, amely megtanulta biztonságban érezni magát a vízben. ■ Honnan étkezik az égi tűz? fizika Valóban ismerjük a villámok keletkezésének okát? Vagy mégsem? Elvben igen, de a részleteket még homály fedi - állítja a jó nevű moszkvai Le- begyev Intézet fizikusa, Alexander Gurevics. Legalábbis nem tudjuk, honnan érkezik az égi tűzhöz a gyújtószikra. Gurevics elmélete szerint a kozmikus háttérsugárzásból származó energiában gazdag részecskék játsszák benne a fő szerepet. A viharfelhőkben az elekt-. romos mező ugyanis nem túl nagy. Igaz, hogy akár 100 millió voltnyi feszültség is felgyülemlik bennük, de az több száz méteren oszlik el - mondja a fizikus. Az ebből származó erőkoncentráció, az elektromos mező gyenge, csak tizede annak, ami egy villám keletkezéséhez szükséges. Egy világűrből érkező „ionzuhany” azonban - így Gurevics - elegendő lenne a folyamat beindításához. A részecskék levegőatomokkal és -molekulákkal ütköznek, s eközben elektronokat szabadítanak fel, amelyek láncreakcióban egyre több szabad elektront hoznak létre: így nagy mennyiségű negatív töltésű részecske jön létre, a villám csírája. A felhőben töltéssel rendelkező jégdarabkák csak erősíthetik a hatást. Amint a töltéskülönbség miatt a villám beindul, a felhő alján ionizált légcsatorna jön létre, amely a villámot végül a földfelszínre vezeti. Az örökkévaló élet titka gerontológia A jövőben gyógyítható lesz az öregedés? Aki a régi sírok feliratait tanulmányozza, megállapíthatja: az emberek egyre magasabb kort érnek meg. Svédországban például az átlagos várható élettartam 1800-ban 32 év volt, ma pedig már 82 év. Ez az orvos- tudomány fejlődésének, a jobb higiénés körülményeknek és táplálkozásnak köszönhető. Ami ebben a legizgalmasabb, hogy nem az öregség szakasza hosszabbodott meg, hanem az öregedés következik be később. Az öregedéskutatás már régen feladta azon dogmáját, miszerint minden ember természetes, a génjeiben meghatározott élettartammal rendelkezik. Aubrey de Grey A halál minden kultúra része gerontológus azonban még saját hivatásának legtöbb képviselőjénél is tovább megy: „Az. öregedés betegség” - mondja a brit kutató. És mint oly sok az egykor halálos nyavalyák közül, ez is gyógyítható: „Néhány év múlva a tudomány megszünteti az öregedést. Az első ember, aki 1000 évig fog élni, már megszületett!” De Grey, aki Strategies for Engineered Negligible Senes- cene nevű alapítványával azért küzd, hogy megállítsa az öregedést. Tudományos körökben ezzel jelentős ellenállásba ütközik. Szerintük teljes mértékben alábecsüli például a test fiziológiai komplexitását. i )
