Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-22 / 45. szám
4 HORGÁSZÁT - VADASZAT 2014. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Az erdők királynőjét este lövik apróvadak A hazánkban költő erdei szalonkát csak szigorú feltételekkel vadászhatjuk A korlátozások mellett ma a tavaszi vadászatuk reggeli, illetve esti húzáson történik, amire a nászrepülésük ad lehetőséget. Képünk illusztráció Foghatjuk a halat, de csak módjával- tilalmak és méretkorlátok szabályok A téli horgászatot nem kedvelő pecások számára lassan véget ér a „holtszezon”. Már csak arra kell leginkább figyelniük, hogy egy sor halfajtánál tilalmi időszak kezdődik, ami például a csuka esetében február 1-jétől egészen március végéig tart. Március 1-jétől további négy halfajtát - a balint, a sügért, a fogas- és a kősüllőt- lesz tilos kifogni. Utóbbit június végéig, a másik hármat április 30-ig. Mindezt a vidék- fejlesztési miniszter tétette közzé a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelete alapján. A jogszabály persze nemcsak a halfajok tilalmi idejét, de - egész esztendőre - azok méretkorlátozását, s a kifogható napi példányszámot is meghatározza, ami az említett halaknál így fest: a csuka legalább 40 centiméter és 3 darab. Szintén 40 centisnek kell lennie legalább a három elvihető balinnak. Sügérből nincs méret- és példányszámkorlát. Nem így a fogassüllő, amelynek el kell érnie a 30 centimétert, a kősüllőnek a 25-öt. Mindkét halfajta napi három példányig fogható a tilalmi időn kívül. Április 15-től május 31-ig nem fogható a garda. Addig is a megtartható példánynak a 20 centimétert el kell élnie. Ugyanebben az időszakban tilos kifogni a domolykót, a jászkeszeget, a szilvaorrú keszeget, a paducot és a márnát. Darabkorlát csak a márnára van - három -, a méretet viszont meghatározza a miniszter 25, 20-20-20, a márna esetében 40 centiméteres legkisebb méretben. Május 2-ától tart a ponty, a compó és a harcsa tilalma. Mindegyikből napi három fogható 30,25 és 60 centiméteres legkisebb méretben. A pontytilalom május végéig él, a com- póé és harcsáé június 15-ig. A harcsa esetében fajlagos tilalmi korlát is meghatározott, amikor a halnak legalább az egy métert el kell érnie. A sebes pisztráng tilalmi időszaka március 31-én jár le, október 1-ig fogható három példánya. Egész évben elvihető három darab menyhal, ha eléri a 25 centimétert. ■ Amikor azt halljuk, vadász, többnyire magaslesen nagyvadra várakozó ember sziluettje rajzolódik ki lelki szemeink előtt. Pedig a vadászat ennél sokkal színesebb tevékenység. Az apróvadak közé sorolt madarat elejteni például teljesen más élmény, mint egy gímszarvast. Sike Sándor A természetvédelmi és vadgazdálkodási szervezetek bő két esztendeje egyeztek meg a vadászható vadfajok listájáról. Cikkünkben ezúttal a hazánkban lőhető madárfajok - ezek közül is elsősorban az erdei szalonka - elejtésével foglalkozunk. Annál is inkább megér néhány sort a kérdés, mert a közvélekedés a vadász szó említésére legtöbbször a nagyvadra leső „puskás emberre” gondol. Pedig az ennek a szenvedélynek, hobbinak hódolók között igen sokan szívesebben mennek az apróvadra. Az apróvadak közt tartják számon a madarakat. Közülük a fácán továbbra is vadászható maradt. Fura is lett volna ennek az ellenkezőjéről határozni, hiszen ez a szárnyas sem hazánkban, sem a kontinensen nem őshonos, hanem éppen a vadászat miatt telepítették be honunkba, s állományaikat a vadásztársaságok ma is mesterségesen tartják fenn. A vadászható szárnyasvad sorai között rögtön a fácán mellett említendő a fogoly, amivel viszont egészen más a helyzet, mint a fácánnal. Ez az őshonos, kistermetű, zömök tyúkféle áttelel nálunk, s ragaszkodik a költőhelye környékéhez. Havas, a szalonka átlagos testhossza 30-35, a szárnyfesztávolsága pedig 56-60 centiméteres, a testtömege pedig 130-420 gramm közötti. Barnás, sárgás foltos tollruhája kiváló rejtő színt biztosít neki. Az erdei szalonka szeme a fejlődés folyamán fokozatosan a feje tetejére és oldalra került, ezáltal a látómezeje 360fok. Ezért nem könyzimankós téli időben mindig kis bokrosok, gazfoltok közelében bújnak meg a családjaik. E módszerrel védik magukat a ragadozó madarak és a négylábú ragadozók ellen. Védettséget kapott viszont a legkisebb hazai tyúkalkatú madár, a mindössze 17 centi- méteres testhosszúságú fürj, és igen szigorú feltételekkel - Magyarországon a vadászati hatóság által a vadászatra jogosult részére kiadott, kisszámú egyed a tavaszi monitoring időszakában történő hasznosítására vonatkozó engedélyének megléte esetén - vadászható az erdei szalonka, kizárólag húzáson. Vadászata, vonuló madárról lévén szó, csak a vonulási időszakban történik. Ezért is fontos ismernünk annak idejét, nyű meglepni a földön tartózkodó madarat. A csőre alkalmas arra, hogy megfogja vele a férgeket a földben. A csőrében levő tapintótestecskék segítenek megtalálni a zsákmányt. Amikor a jelzés eljutott az agyba, kinyílik a csőr hegyi része, körbefogja a férget, és bekapja anélkül, hogy kivenné a csőrét a földből. irányát és a vonulást befolyásoló tényezőket. A hazánkban fészkelő, ma már csekély számú állomány a Földközi-tenger partján telel. Útvonala: a Balti államok, Magyarország, Olaszország, Tunézia. Schenk Jakab dolgozta ki a tavaszi vonulás elindulásának legelfogadottabb teóriáját, ami szerint a hazánkon át történő vonulás akkor a legkedvezőbb, ha a Brit-szigetek fölött alacsony, délre tőlünk magas légnyomás uralkodik. A húzás kezdete így nem pontosan meghatározható időpontú, általában március elejétől április közepéig tart. Tekintettel a populáció vélelmezett megcsappanására AZ ERDEI SZALONKA párosodási szertartása - a dürrögés - rendre alkonyaikor történik a megfigyelések szerint. A hímek kör- beröpködnek az erdő szélén, a völgyekben, a tisztásokon, s közben „pisszegnek” és „kur- rognak”. Lenn a földön hallgatják őket a tojók. Amikor felizgulnak, halk hívó hangot hallatnak, és kiterítik fehér végű uniós előírás alapján - négy éve Magyarországon is középtávú monitoring programot kellett indítani, aminek részese országos szinten a vadászkamara, a vadászati védegylet és a vadászati kulturális egyesület. E programhoz Heves megye is csatlakozott, tavaszi és őszi megfigyeléseket, adatgyűjtéseket végezve. A program célja, hogy megvizsgálja: az éves teríték az átvonuló állomány egy százalékát nem haladja meg, így a vadászat nem befolyásolja a populációt. A szalonka próbára teszi a vadász tudományát, türelmét, és talán éppen ezért rajonganak a vadászatáért. A régmúltfarktollaikat, ami a sötétben úgy világít, mint egy jelzés. A hím meglátja és meghallja a tojót, s odarepül. Gyakran több tojóval is párzik. Talajra, a sűrű aljnövényzet közé, kisebb mélyedésbe rejti el levelekkel bélelt fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, amelyen 22-24 napig kotlik. A fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket. ban sokféleképpen ejtették el ezt a madarat. Ilyen volt a húzáson történő vadászata, s a hajtás, de léppel is fogták, illetve gyaloghálóval, gyalogtőrrel és hurokkal. Ezeket az elfogási módszereket száz esztendeje alkalmazták utoljára, a szalonka hajtókkal vagy hajtó kutyákkal történő vadászata ma már törvényileg tiltott. Az érvényben lévő korlátozások mellett ma a tavaszi vadászatuk reggeli, illetve esti húzáson történik, amire a vonulás közbeni nászrepülésük ad lehetőséget. Itt vannak még a vízimadarak is. Közülük vadászható a szárcsa, a tőkés réce, a nyári lúd - amelyet most vettek ki a védettség alól -, a vetési lúd és a nagy lilik. E változásokat a természetvédők vitatják, hiszen könnyen okozhat problémát, hogy a nyári és a vetési lúdhoz olyannyira hasonlít a rövidcsőrű lúd, a nagy lilikhez a kis lilik, ami miatt a biztonságos meghatározásukhoz a terepen a madarászoknak is hosz- szasan kell tanulmányozniuk a példányaikat. Nem egyszerű a vadász dolga, hogy rossz látási viszonyok közt a madár röptében, jó döntést hozzon. Tudni való, hogy a két libafaj - a rövidcsőrű lúd és a kis lilik - igen ritka, fokozottan védett. Az erdei szalonka minden irányba jól lát A dürrögés mindig alkonyatkor történik ■ Uniós előírás alapján Magyarországon is középtávú monitoring programot kellett indítani. A busa is csak egy hal, ami bárki horgára akadhat planktonfaló A fajtának fehér és pettyes változata van, s más-más méretű eledelt fogyasztanak A busa szálkás húsú, közepes minőségű hal Számos horgász vallja, hogy nincs lényeges különbség a busa vagy más halak fogási esélyeiben, legalább akkora sikerrel lehet horogra csalni, akár a pontyot. Nem kell mást tenni, mint megismerni és kihasználni ennek a fajtának az étkezési szokásait. A busa köztudottan planktonevő, ezért is adódik a kérdés: rámegy-e a hal, és miért az etetőanyagra, a csalira? A válasz, hogy igen, mégpedig azért, mert ha kevésnek bizonyul a plankton, ez a jószág az elhalt növényi és állati szervezetek maradékával pótolja a hiányt. A beetetést ennek ismeretében célszerű végezni: hidegebb vízben például lucernaliszttel, melegebb időkben büdös, erjesztett etetőanyaggal. A busa oldalvonalai segítségével találja meg a legsűrűbb planktonfoltokat. A planktonoknak rengeteg fajtája létezik, amelyek között is válogat a busa: egyiket kerüli, a másikat örömmel választja táplálékául. A sikeres fogás titka, ha helyesen válaszoljuk meg a kérdést, miért van ez. A nagyobb - alig y milliméteres - planktonok fo- I gyasztására a fehér busa már | nem, csak a pettyes képes. | Ezért kell tehát az etetőanya- | gunkat és a planktontablettán-1 kát a lehető legfinomabb szem- s. csékből összeállítani, ügyelve arra, hogy az általunk adott eledel tápértéke is kellően magas legyen. Végezetül kérdés az, hogy a víz mely területén foghatjuk meg a halat? Áramlatok még az állóvizekben is vannak, ezekben sodródik legtöbbször a busa tápláléka is. Ha megfigyeljük a halfajta mozgását, akkor azt tapasztaljuk, a fő áramnál, többnyire a víz közepén „tobzódnak” a csordáik. De az áramlás haladhat partközeiben is, a lényeg, hogy e helyeken az etetésünk is hatékonyabb. Rövid időn belül megérkeznek csapataik, ha el is riasztanánk egy-egy fárasztással, vissza tudjuk őket csalni. ■ planktonevő Eredeti élőhelye Kína. A '60-as évektől végzett rendszeres telepítések miatt a magyarországi folyókban és néhol tavakban két faj, a pety- tyes és a fehér busa is gyakran előfordul. A balatoni halászatban jelentős szerepe van, ezért ott mesterségesen szaporítják. A busa külső megjelenése rendkívül jellegzetes, nagy testű, a feje a testéhez képest nagy, széles, szemei az állcsúcs vonala alatt helyezkednek el. A szája felső állású, az úszói jól fejlettek, a farokúszója mélyen bemetszett. Speciális szivacsos szűrőkészülékével jól kiszűrheti a víz baktérium- és planktontartalmát. ■ i 1 i I i Hasznos ismerni jó fogáshoz a busa táplálkozási szokásait
