Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-17 / 40. szám
2 2014. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Egyjárókelő találta meg a halott kisbabát az Eger-patakban Mentenék a beragadt diplomákat felsőoktatás Nyelvvizsgára készítenék fel azokat, akik nem kaphatták meg az oklevelet Folytatás az 1. oldalról haláleset Az információt a halott babáról Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapi- tányság sajtószóvivője is megerősítette, ám a részletekről a helyszíni szemle lezárultáig nem mondhatott mást. Tájékoztatása szerint délután három óra nyolc perckor érkezett a bejelentés a rendőrség ügyeletére. Egyelőre hivatalosan nem közölték, hogy kisfiú, vagy kislány holttestét találták meg. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy a baba élt-e még, amikor a patakba került, illetve még homály fedi azt is: mikor, hogyan kerülhetett a patakba. A rendőrség esti közleményéből kiderül: a Vízimolnár úti lakótömbök mögötti kerékpárút közelében az Eger-patakban találták meg a kisbabát. A rendőrség kéri mindazon személyek jelentkezését, akik a bejelentést megelőző időben a megjelölt környéken bármilyen szokatlant észleltek, valamint a lakókörnyezetükben az eset kapcsán bármilyen gyanús körülményt tapasztaltak, jelentkezzenek mielőbb személyesen az Egri Rendőrkapitányságon, vagy tegyenek bejelentést a 107-es vagy 112-es segélyhívó számok valamelyikén. ■ G. R. Nem kapta meg az interneten rendelt könyveit csalás Online aukciós honlapon rendelt könyveket három éve egy egri nő. Azok árát el is utalta, ám a mai napig nem kapta meg a köteteket. A hölgy feljelentésére nyomozást indított el az Egri Rendőrkapitányság. Kiderült, nagy a gyanúja annak, hogy az eladó még sok más embert is megkárosított. A bűnüldözők végül azonosították az internetes árust, aki nem más, mint a 32 éves L. Dominika budapesti lakos. Ellene 29 rendbeli csalás vétség megalapozott gyanúja miatt jártak el a rendőrök, akik az ügy iratait a minap elküldték vádemelési javaslattal az ügyészségnek. ■ SZ. Z. A kormány „diplomamentő” programjának szabályait a napokban hozták nyilvánosságra. Ez azoknak szól, akik legalább alapfokon beszélnek angolul, németül vagy - ez újdonság az eredeti kiíráshoz képest - franciául. Szomszéd Eszter Reményt ad a kormány azoknak a „volt” hallgatóknak, akik ugyan az államvizsgájukat már abszolválták, de nyelvvizsga híján nem kaphatták meg a diplomájukat. A tények dolgok: rengeteg ilyen diák van, megközelítően ötvenezer felsőoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta. Az egyetemisták és a főiskolások 20-22 százaléka azért nem vehette át az abszolutórium után az oklevelét, mert hiányzik a nyelvvizsgája valamilyen idegen nyelvből, és a munkába állás vagy a család- alapítás miatt ezt sokan később sem tudják pótolni. Többször felmerült már a kérdés, hogyan lehet megköny- nyíteni a diploma megszerzését hazánkban. Legutóbb a Felső- oktatási Kerekasztal javaslatára szerették volna eltörölni a nyelvvizsga-kötelezettséget azon felsőoktatási képzéseken, ahol nem létszükséglet az idegen nyelv tudása. így javulhattak volna azok a statisztikák, amelyek még így is, jócskán elmaradnak az uniós átlagtól. Az „irreális követelmények” eltörlésétől azt várták, hogy 15- 18 százalékkal növekedjen hazánkban a diplomások aránya. A parlament 2011-ben már elfogadott egy engedményt, ekkor vezették be ugyanis a nyelvvizsga-amnesztiát, amely alapján azok a hallgatók, akik 2013-ban vagy korábban államvizsgáztak, de az abszolválást követő három évben nem tudták, nem tudják bemutatni a nyelvvizsga-bizonyítványukat, az intézmény által szervezett vizsgával válthatják azt ki, de csak akkor, ha erre az adott intézmény vezetése rábólintott. Az amnesztiát elsősorban a főiskolák, például a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, a Kodolányi János Főiskola, valamint a Zsig- mond Király Főiskola fogadta Diplomaosztó. A hallgatók zöme eljut az államvizsgáig, ám az oklevélátadó ünnepségen nem vehet részt a nyelvvizsga hiánya miatt. Képünk illusztráció el, ugyanakkor ezekben a felsőoktatási intézményekben is csak az alapszakosok élhetnek a belső vizsga lehetőségével, és a szakmai nyelvvizsgát sem lehet kiváltani. A „diplomamentő” program szabályait a napokban hozták ■ Megközelítően ötvenezer felsőoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta. nyilvánosságra. Hosszas egyeztetés után úgy döntöttek, hogy a 35 éven felüliek is pályázhatnak, franciául is lehet tanulni, aki viszont 2015. augusztus közepéig nem szerzi meg a nyelvvizsgát, annak fizetnie kell. A tanfolyamokat elindító képzési helyek február elejétől pályázhatnak, a volt hallgatók pedig egy hónappal később, március elejétől igényelhetik az ingyenes nyelvtanfolyamokat. A program államilag elismert, középfokú, C típusú nyelvvizsgára készíti fel azokat, akiknek legalább alapfokú nyelvtudásuk van valamilyen idegen nyelvből, s a tanfolyamokon csak az általános nyelvvizsgára készülhettek fel, a szaknyelvi vizsgára nem. Pályázhat bármely uniós állampolgár, aki magyar felsőoktatási intézményben tanult, az államvizsgát már letette, nincs hallgatói jogviszonya, a diplomáját azért nem tudja átvenni, mert nincs nyelvvizsgája. A 35 éven felüliek is pályázhatnak. Az elbíráláskor előnyben vannak a regisztrált álláskeresők. A „diplomamentő” program azoknak szól, akik legalább alapfokon beszélnek angolul, németül vagy - ez újdonság az eredeti kiíráshoz képest - franciául. A pályázóknak ezt nem nyelvvizsgával, hanem nyelvi szintfelmérőn kell igazolniuk. A képzésen a Bl-es szintről B2-es nyelvvizsgaszintre kell eljutni. Jelentkezni 120, 180 és 240 órás képzésekre lehet majd, a hallgató döntheti el, melyik városban tanulna. A képzéseket elsősorban a megye- székhelyeken indítják, hetente minimum hat, maximum húsz órát kell szánni a tanfolyamra. Ami a legfontosabb: a képzés ingyenes, beleértve a nyelvi szintfelmérést, s a tananyagot is. A tanfolyam végén azonban nyelvvizsgát kell tenni, ame■ Ön szerint is kell nyelvvizsga a diplomához? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. lyet meg kell ismételni, ha az elsőre nem sikerül. Ezekköltsége viszont a jelentkezőt terheli. Kivéve a regisztrált álláskeresőket, akiknek az első próbálkozás a támogatás részeként ingyenes. A nyelvvizsga-bizonyítványok hitelesített másolatait 2015. augusztus 15-ig be kell mutatni, s amennyiben ez a résztvevő önhibájából nem tehető meg, úgy a képzési díj felét vissza kell fizetnie. Az egri főiskolán odafigyelnek a nyelvi képzésre az eszterházy Károly Főiskolán (EKF) korábban végzett hallgatóknak a közel 30 százaléka nem kapta még kézhez a diplomáját azért, mert az ahhoz szükséges nyelvi követelményeket nem teljesítette. Az intézmény kiemelt feladatának tekinti a hallgatók nyelvi kompetenciájának a fejlesztését. A 2013/14-es tanév kezdetétől egyébként új rendszert vezettek be az EKF-en, ahol az általános nyelvi képzés fokozott intenzitással működik. A nyelvvizsgával még nem rendelkezők számára kötelező felkészítő kurzusokkal ily módon minden hallgató számára biztosított a lehetőség, hogy időben teljesítse a diplomához szükséges nyelvi követelményeket. Gyöngyösön a hallgatók fele nem kap oklevelet A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a bolognai rendszer bevezetését követően arányaiban csökkent a záróvizsgát megkezdők körében az idegen nyelvből nyelvvizsgával rendelkezők száma. A képzési területtől, a szaktól függően a hallgatók 50-60 százaléka kapja meg az oklevelet a záróvizsgát követően. A „diplomamentőprogramira is folyamatos náluk az érdeklődés, de ugyancsak részt lehet venni a TAMOP által államilag támogatott nyelvtanfolyamokon. Megemlítendő az is, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően 2012 szeptembere óta segítséget nyújtanak a végzett hallgatóiknak az intézményi nyelvi vizsgára történő felkészítésben is. A husziták a rejtélyes várak nyomában zsinagóga A tárlatokat múzeumpedagógiai foglalkozásokkal egészítenék ki Nemzetiségi helyhatóságok: 15 millió forintot kaptak Kettős kiállításmegnyitót szervezett az érdeklődőknek az egri Dobó István Vármúzeum. Az „Isten katonái - lan Zsizs- ka és a husziták a Keresztes Lovagrenddel vívott harcban”, valamint a „Rejtélyes várak nyomában - Újrahasznosított erősségek Északkelet-Magyar- országon” című tárlatokat a Zsinagóga Galériában láthatják. Még 2010-ben a lengyelek ikonikus eseménye, a grün- waldi csata 600. évfordulójára hozta létre a Varsói Állami Régészeti Múzeum a vándor- | kiállítást, amely már bejárta 5 Közép-Európát. A tablók bemu-1 tátják a huszita mozgalom ke- § vésbé ismert, a Cseh Királyság Dupla kiállítás a Zsinagóga Galériában, elmélyülő érdeklődőkkel határain túlmutató vonatkozásait, s ehhez fegyvermásolatokat is felvonultatnak. E gyűjteményhez a miskolci Herman Ottó Múzeum 2013- ban készített a várak életét bemutató tárlatot, amelyen az nézők megismerkedhetnek a középkori erősségek előzményeivel, s azzal, hogyan lehetett egy várat „újrahasznosítani”. Tudniillik a husziták több Árpád-kori várromra építették rá saját bástyáikat. Berecz Mátyás múzeumigazgató mindehhez hozzátette: a kettős kiállítást márciusig múzeumpedagógiai foglalkozásokkal egészítik ki, amikre várják a jelentkezőket. ■ SZ. E. támogatás Döntött az Emberi Erőforrások Minisztériuma a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok erre az esztendőre szóló működési költségvetési támogatásáról. Az idén erre 506,67 millió forintot szántak, amelyet a népszámlálási adatok alapján osztottak föl az ország 2119 települési és 58 területi nemzetiségi önkormányzata között. Heves megyében hatvan nemzetiségi önkormányzat kapott működési támogatást, összesen 15 millió 92 ezer forintot. A szűkebb hazánkban működő 49 cigány kisebbségi önkormányzat összesen 12,656 millió forinthoz jut-2014-ben, míg az öt német nemzetiségi önkormányzat (Aldebrő, Eger, Kápolna, Kerecsend, Kompolt) 1 millió 82 ezer, a két-két szlovák (Kisnána és Mátraszentim- re), illetve ruszin (Eger, Gyöngyös) pedig 541 ezer, valamint 406 ezer forintot kap. Görög és lengyel nemzetiségi ön- kormányzat egy-egy működik Egerben. Ők 135 ezer, illetve 270 ezer forint támogatásban részesülnek. A legtöbb pénzt, pontosan 541 ezer forintot a Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat kapta, a legkevesebbet, 67,7 ezer forintot szintén roma helyhatóságnak, a feldeb- rőinek ítélték. ■ T. B. f I I I
