Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-09 / 7. szám

2014. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK 4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI EGRI KISTÉRSÉG Fotópályázatot hirdettek a helyieknek képek Novaj - Amiért szere­tem címmel hirdetett fotó- pályázatot 13 éves kortól az önkormányzat és a könyv­tár. Természetfotó, épített környezet és emberábrázo­lás kategóriában, telefonnal készített képeket is várnak a novajph@novaj.hu e-mail- címre, vagy a községházára január 10-ig. A képeket Fo­dor Péter, Kövecses Zsolt, Szerencsi Gábor válogatja ki. A díjazott munkákat a Mű­velődési Házban állítják ki. Kinyithat hamarosan a kastély parkja noszvaj Legkésőbb május 1-jén megnyílhat a De la Motte kastély parkja. Bóta Géza polgármester elmond­ta: azon dolgoznak, hogy mi­előbb látogathatóvá tegyék a híres kertet. A fő feladat egy kerítés megépítése. Bóta Géza polgármester Oldalszerkesztő: Pécsik Attila Telefon: 06-30/202-4733 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Egri kistérségi oldalunk legközelebb február 6-án jelenik meg. így világosodott ki Eger emlékek Majd’ 180 évvel ezelőtt kilenc olajlámpást gyújtottak meg A Kepes György Művészeti Központ ma a fénnyel festett művészet otthona is. Egykor itt „táncolták össze’ az egri éjszakai világítás árát. Ma ünnepi fényekben tün­dököl a megyeszékhely bel­városa, ám persze nem volt ez mindig így. Egykoron, 1836. november 25-e előtt még sötétben jártak éjszaka az itt élők. Pócsik Attila Azzal, hogy az elmúlt év végén elkezdődtek az egri belvárosi rehabilitáció közterületi fejlesz­tései, elég sok érdekességgel is találkozhatunk. Többször elhangzott már, a feltárások során találtak olyan mázas csöveket, amelyeken az 1927-es évszám szerepel, azaz több mint nyolcvan esztendeje pihennek, pontosabban „dol­goznak” a föld alatt. Az évszám egyébként sokak érdeklődését felkeltette, jómagam például azon gondolkodtam el, hogy va­jon mióta élvezhetjük Eger esti fényeit... Nos, az első utcai lámpa láng­ja 1836. november 25-én lob­bant fel. A gyújtogató - kinek nevét sajnos nem jegyezte fel a történetírás - a Kaszinó (ma Kepes György Művészeti Köz­pont) épületének támasztotta létráját, s a kapu fölött függő karcsú lámpa kanócát gyújtot­ta meg. Azt azonban bizonyo­san tudjuk, hogy a jelenetet végignézte három helyi polgár, jelesül: Köllner Károly, Singer Ferenc és Teutscher Alajos, akik indítványtevők voltak a Cassinói Társaságban, hogy le­gyen világosság Egerben is. Az egyesület (amelynek tag­jai között volt magyar báró, osztrák katonatiszt, rác keres­kedő, német iparos, olasz épí­tőmester is) egy sor gondolatot vetett fel a város fejlesztésére, úgy, mint utcák elnevezése, az egri bor hírnevének megőrzé­se, takarékpénztár alapítása, gyár létesítése répacukor készí­tésére. No, és persze az éjszakai világítás megoldása is, amire a pénzt gyakorlatilag „összetán­colták”, azaz egy bál bevételé­ből fedezték. A Pesthez intézett hivatalos levélben (amely elol­az egri sajtó nagy örömmel számolt be 1877. március 29-én Graham Bell találmányáról, a „telephonéról, amelynek se­gítségével - ahogyan azt akkor megfogalmazták - „át lehet be­szélni élő és hallható hanggal Amerikába, s hasonlóképpen választ lehet onnan kapni”. A hevesi megyeszékhelyen a ciszterci tanítók kísérleteztek vasható Kapor Elemér Kisváros a felhők fölött című könyvében is) úgy fogalmaztak: „A tökéle­tesedés s csinosodás ösvényén villan Sebességgel haladó Or­szágunk fő városának, Pesth- nek fény köréből egy Sugár Városunk Közönségére is ki­hatott”. Abban az esztendőben kilenc olajlámpást gyújtottak meg esténként, de a számukat szaporították a későbbiekben. Ily módon 1841 telén már tizen­hat lámpás fenntartását vállal­ta a Kaszinó. A gázvilágítás terve 36 év­vel később vetődött föl, igaz, ez esetben a mesterségesen készí­tett világító gázról van szó. Egy berlini társaság jelentkezett az ajánlattal, amely szerint gáz­müvet létesítenének Egerben. Akadályt jelentett ugyanakkor először az újdonsággal, még­hozzá december 8-án, öt órán keresztül. Tizenkét év telt el, míg megérkezett a kereskedel­mi miniszter felhívása: ha leg­alább 35 jelentkező kötelezi ma­gát, hogy három éven át előfize­tője marad a hálózatnak, haj­landóak kiépíteni a rendszert. Végül 41 fő jelentkezett, a név­sort közölte a korabeli sajtó. az a tény, hogy még nem volt térképe a városnak, így ennek a költségét is megszavazták a döntéshozók. A szerződés szerint 1873-ban már gázlángoknak kell helyet­tesíteni a petróleum lámpákat (az olaj ára időközben meg­emelkedett, ezért ezt kezdték használni). Igenám, de hiába telt-múlt el az idő, csak nem történt semmi. Az Egri Újság épp 140 esz­tendeje, 1874-ben arról számolt be, hogy: „Tavassy István pol­gármester előterjeszti, miként Egells Károly berlini lakos, vál­lalkozóval a légszeszvilágítás létesítése iránt kötött szerző­dés folyó év január 21-én lejárt anélkül, hogy a vállalkozó vál­lalatát - mely miatt több ízben figyelmeztetve és felhívva volt - tejesítette volna, így az általa biztosítékul letett 1000 forin­tos kötvény a város tulajdonává vált, mely kötvényt a lámpa­világítás alapjához csatoltatni, s annak a kamatát az évi lám­pavilágítási költség fedezésére fordítani javasolja”. A gáz tehát elillant, anélkül, hogy valaha is világított vol­na Egerben egy nem teljesített szerződés után. Az viszont biz­tos, hogy az első villanylám­pák 1894 novemberében gyúl- tak ki a városban. Kikátyúztatták a problémás állami útszakaszt Tamaszentmárián sikerült Saját erőből oldotta meg az Egri út javítását a tar- naszentmáriai önkormányzat a tél beköszönte előtt. Czipó László polgármester elárulta, régi gond volt, hogy a szakasz rendkívül kátyús, de mivel állami útról van szó, nem te­hettek semmit. Ám amikor a községet Verpeléttel összekötő szakaszt felújíttatta a közút ke­zelője, a településvezető meg­kereste a kivitelezőt, s kérte, menjen végig a problémás sza­kaszon, s mondjon egy össze­get, mennyiért javítaná ki.- Azt felelte, 500 ezer fo­rintból megoldható - idézte fel Czipó László. - Ekkor levelet írtam a Magyar Közút Zrt. He­ves Megyei Igazgatóságához, s kérvényeztem, hadd oldhas­suk meg magunk a problémát. A pozitív válasz után a vállal­kozó két hét alatt kikátyúzta a szakaszt, sőt, egyéb mellékuta- kat is kijavított. A községvezető hozzátette: saját erőből oldották meg a falu buszmegállójának felújítását. Rendbe rakták a területet, a millenniumi kopjafa környé­két, kikövezték a részt, s új utcabútorokat is elhelyeztek. Ismert: Tamaszentmárián ta­lálható hazánk egyik legrégeb­ben épült és eredeti formáját szinte teljes épségben meg­őrzött temploma. A műemléket sokan látogatják, ezért tartotta fontosnak az önkormányzat, hogy látogatók meg tudjanak pihenni. Czipó László elmond­ta: pályáztak a templomdomb rendbe tételére is, de eddig nem nyertek rá forrást. Czipó László polgármester Biztonságban megközelíthető vonzerő közlekedés Ecséd és Demjén határában is egy megújult útszakaszt adtak át A novaji művelődési ház idei felújítását tervezik Megyénk két útszakasza is megújult az elmúlt időszak­ban: az M3-as autópályát Ecséddel összekötő és a Dem- jéntől a fürdő felé vezető út. Utóbbi átadásán Szabó Zsolt, szűkebb hazánk útügyi bizto­sa kiemelte: ismert, hogy Dem­jén az idegenforgalomra építi jövőjét, de hiába a felhalmozott tudás, ha a rossz infrastruktú­ra miatt nem tudják megmu­tatni magukat az országnak, a világnak. Fontos, hogy ne áll­jon meg itt a fejlesztés, hiszen 5 40 esztendő hiányosságait kell 5 bepótolni, ezért az idén még ? több szakaszt adnak át, jövőre f elkezdődhet a 21-es, a 31-es és I a 33-as út felújítása. Rég várt pillanat: Szabó Zsolt, Fodor Géza, Mikesz Csaba a szalagátvágásnál Fodor Géza, Demjén polgár- mestere felidézte, hogy még kisgyermek volt, amikor utol­jára ekkora munka folyt ezen az úton, ami mára igen nagy forgalmat bonyolít le, s a tu­risztikai fejlesztéseknek kö­szönhetően reményeik szerint még nagyobbat fog. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Me­gyei Igazgatóságának vezetője elmondta: az ecsédi bekötő út 102 millió forintból, 1556 mé­ter hosszon újult meg, míg a demjéni 4956 méteren 177 mil­lióból. A szakember kiemelte: a kivitelező mindkét szakaszon gondoskodott az útpadkáról, s a burkolati jelekről is. ■ P. A. összegzés Az év vége min­denhol a számvetésé, nem volt ez másként Novajon sem. Fodor Péter polgármester tu­datta: áttekintették a község gazdasági helyzetét, s örömmel summázták, 2013-ban sok év után először tanévkezdési tá­mogatással tudták segíteni a diákokat és családjaikat, meg­szervezték a karácsonyi dísz- világítást, tűzifát is adtak a rá­szorulóknak. Elárulta: közel 57 millió fo­rint értékben ad be pályáza­tot az önkormányzat az idén. Fodor Péter szavai szerint a legfontosabb feladat mind kö­zül a művelődési ház felújítása lenne. A beruházás keretében megoldanák egyebek között a hőszigetelést, kicserélnék a kazánt, a bútorzatot, a színpa­di függönyt, és természetesen megújítanák a világítást is. Kiemelte: emellett pályázatot nyújtottak be egy nyolcszemé­lyes mikrobusz és egy terepjá­ró beszerzésére, előbbit a falu­gondnok, utóbbit a helyi polgár­őr egyesület használná.- Egyelőre csak bízunk ab­ban, hogy régi álmunk is meg­valósulhat, s lesz lehetőség egy záportározót építeni - tette hoz­zá. - Emlékezhetünk, az utóbbi években három olyan árvíz is volt, amely komoly gondot, ká­rokat okozott, nem alaptalan te­hát a kérésünk. ■ P. A. I I * i A Névsor a városi telefon „megalapítóiról”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom