Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-02 / 1. szám
2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK 5 KÜLFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Szabad az út London félé bevándorlás A brit kormánykoalíción belül sincs egyetértés Más EU-tagországból érkező munkavállalók (ezer fő) M 2010 2012 EU-27 Nagy-Britannia ■■ 195,1 8*184,1 Németország H 80,5 Hl 166,5 Spanyolország Franciaország Ausztria Írország 137,0 125,3 |21,6 127,6 |16,5 134,2 130-3 ! 20,5 FORRÁS: EUROSTAT Japán leküzdheti a másfél évtizedes deflációt és stagnálást javulás Japán 15 évnyi defláció után leküzdheti az árak csökkenését. A fogyasztói árindex öt éve nem emelkedett olyan gyorsan a sziget- országban, mint novemberben. A 2012 végén hivatalba lépett Abe Sindzó kormányfő nevéhez köthető gazdaságpolitika és a helyi jegybank monetáris impulzusa egyre inkább sikeresnek látszik. A távol-keleti országban a maginfláció 1,2 százalékkal emelkedett novemberben, ami igen kedvező fejlemény, és egyre közelebb kerül a központi bank 2 százalékos célértékéhez. A Bank of Japan erőteljes monetáris impulzusa és a gyengélkedő valuta segíti az infláció emelkedését, miközben a háztartások is elkezdtek költekezni. Japán közei két évtizeden keresztül nem csak a deflációval, de az ezzel párosuló gazdasági stagnálással is küzdött, hiszen az árak csökkenése miatt a háztartások elhalasztották vásárlásaikat. A Bank of Japan kormányzója, Kuroda Haru- hiko szerint javulás látható a gazdaságban, a piacokon, valamint a fogyasztói hangulatban. Mindez pedig segít leküzdeni a deflációt. A bérek is kedvezően alakulnak. A rendszeres keresetek 17 hónapig folyamatosan csökkentek, ám a visszaesés most megállt. Az ipari kibocsátás három hónapja emelkedik és a kiskereskedelmi forgalom is növekszik. A kedvező adatok hatására a Nikkei részvényindex hat éve nem látott magasságba emelkedett a héten. Az index több mint 50 százalékos emelkedést mutatott ebben az évben, ami 1972 óta a legnagyobb növekedést jelenti. ■ VG Japán infláció (százalék) FORRÁS: WWW.TRADINGECONOMICS.COM Január elsejétől szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unióban a román és a bolgár munkavállalók. A brit konzervatívok kampánya nem érte el célját, kérdés, volt-e értelme. VG-összeállítás Jóllehet tegnap óta szabadon vállalhatnak munkát az EU valamennyi országában a 2007- ben csatlakozott Románia és Bulgária polgárai is, a brit konzervatív párt tagjai nem adják fel a harcot: még a korlátozások határidejének lejárta előtti napon is petícióban követelték a korábbi rendszer fenntartását. Ez az uniós szabályok szerint nem lehetséges, nem véletlen, hogy a David Cameron vezette kormány tagjai inkább a szabályok megváltoztatására törekednek. Emellett egyéb korlátozásokról is döntöttek: január elseje óta a külföldi uniós állampolgárok nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkaügyi jellegű szociális támogatást. A konzervatív-liberális kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Konzervatív Párt ugyanakkor sajtóértesülés szerint 75 ezerben szabná meg a külföldi EU-állampolgárok bevándorlásának éves kvótáját. A vita az elmúlt hónapokban nem csak brit, de európai szinten is élénk vitákat váltott ki. Az Európai Bizottság szociális és munkaügyekért felelős tagja, Andor László többször hangsúlyozta: a külföldiek nem „szociális turizmus”, hanem a munkavállalás céljával költöznek egy másik országba, amit bizonyítanak a statisztikák is. Az Eurostat 2012-es adatai szerint a foglalkoztatási ráta jóval magasabb a más tagországokból származók körében, mint akár a helyi lakosság, akár az unión kívülről érkezők körében. A politikus egy bizötfáági tanulmányra hivatkozva arra is rámutatott, hogy a szociális támogatások igénybevétele sem olyan széles körű, mint azt a britek állítják. Andor ezzel a brit politikai elit támadásainak az eurostat legfrissebb, 2012-re vonatkozó adatai szerint az unióban egymillió külföldi vállalt munkát a 2010 óta eltelt időszakban, kétharmaduk egy másik tagállamból érkezett. Utóbbiak 38,1 százaléka költözött Nagy-Britanniába, 21,7 százalékuk Németországba. A legnagyobb növekedés azokban ott tapasztalható, célpontjává vált, ám egy friss felmérés azt mutatja, a londoni politikusokkal és a bevándorlóellenes hangulatot gerjesztő bulvárlapokkal a helyiek sem feltétlenül értenek egyet. A britek több mint kétharmada egy új, vasárnap ismertetett országos felmérés tanúsága szerint szívesen látja a kelet-európai EU-tagállamok- ból érkező munkavállalókat, ha azok valóban dolgozni jönnek és hajlandók integrálódni. A British Future nevű, főleg migrációs kérdésekre szakosodott kutatóintézet elsősorban a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni átmeneti brit munkavállalási korlátozások lejártának közeledtével volt kíváncsi. Az Ipsos Móri nevű közvélemény-kutató cég által az intézet megbízásából elvégahol alacsony az állástalanok aránya. Ilyen volt Németország mellett Ausztria, ahol 2010 és 2012 között csaknem megduplázódott a külföldi munkavállalók létszáma. A magas munkanélküliség értelemszerűen a bevándorlók távozását is magával hozta: Spanyolországban két év alatt 54 százalékkal kevesebb külföldi vállalt munkát. zett felmérés szerint a britek 68 százalékának nincs kifogása a kelet-európaiak nagy-britanniai munkavállalása ellen, feltéve, hogy a keleti EU-tag- államokból érkezők megtanulnak angolul, van rendes állásuk, befizetik adóikat és beilleszkednek a helyi közösségbe. Az is sokatmondó, hogy az országos átlagon belül különösen a gazdaságilag legaktívabb, 35-44 éves korosztályon belül nagy az EU-bevándorlást elfogadók aránya: e korcsoport 72 százaléka mondta azt, hogy nincs problémája a kelet-európai munkavállalók nagy-britanniai betelepülésével. A kormányon belül sincs azonban egyetértés: Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, a liberális demokraták vezetője is élesen bírálta a konzervatívok szigorítási elképzeléseit. A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív brit lap múlt heti kiadásában közölt cikkében azt írta, hogy politikailag talán népszerű lenne, ha a brit kormány Dover szikláira kitenne egy nagy táblát „Belépni tilos” felirattal, de ha a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-munkavállalók ma este hazamennének, összedőlne a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS), és lefulladna a londoni City pénzügyi központjának gépezete is. HÍRSÁV Megszűnt az NFÜ, nem lesz korrupció? teljesen átalakult rendszerben indul Magyarországon az Európai Unió új hétéves keretköltségvetése. Megszűnik az eddig a támogatások kifizetését összefogó szervezet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait részben az egyes operatív programokért felelős szakminisztériumok veszik át, a források felhasználását - így a közbeszerzéseket is - a Miniszterelnökség koordinálja. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek a változás kapcsán azt nyilatkozta: megszűnik a korrupció kockázata az új rendszerben. ■ VG Görögország: ambiciózus tervek Görögország már ebben az évben újra biztosítani tudja finanszírozását a piacokról, kilép a nemzetközi segély- programból is - közölte hétfőn Antonisz Szamarasz miniszterelnök. A január elsejétől az EU soros elnökségét ellátó Athén derűlátását senki nem osztja: a Nemzetközi Valutaalap szerint további 11 milliárd eurós hitelre lehet szüksége az országnak 2014-ben lejáró adósságai visszafizetésére. Az államadósság jelenleg a GDP 180 százalékát teszi ki - ez háromszorosa az Európai Unió által megengedett szintnek. ■ VG Súlyos megszorítások Portugáliában aláírta az év utolsó napján Portugália idei költségvetését Aníbal Cavaco Silva államfő. A büdzsé az elmúlt évekhez hasonlóan komoly megszorításokat tartalmaz, többek között 12 százalékkal csökkennek a 675 eurónál magasabb bérek a közszférában. A Portugáliának szánt 78 milliárd eurós hitel- program májusban jár le, ám egyelőre nem eldöntött, utána igénybe vesz-e további segítséget az ország. Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős EU-biztos a Diário Económico című lisszaboni lapnak azt jelezte: Brüsszel kész további segítséget nyújtani. ■ VG Elhagyták Spanyolországot Lettország január elsején csatlakozott az euróövezethez valutaunió A lakosság többsége nem támogatja a pénzcserét, mert az elmúlt évek megszorításaihoz kötik Tizennyolc tagúvá bővült január elsejével az euróövezet, miután Lettország - a balti tagállamok közül másodikként - belépett a valutaunióba. A lettek nem sokkal uniós csatlakozásuk után már tagjai voltak az eurócsat- lakozás előszobájának számító ERM II rendszernek, ám a tagság felé haladó út a vártnál göröngyösebb volt: 2008 végén, a válság kitörése után gazdasági helyzete és a bankszféra stabilizációja érdekében Magyarországhoz hasonlóan készenléti hitelt kapott az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól, az ezt követő konszolidáció pedig súlyos áldozatokat követelt meg. Az ország gazdasága 2009-ben 18 százalékkal visszaesett, az infláció 10, a munkanélküliség 23 százalékra ugrott föl, a munkaképes korú lakosság csaknem ötödé külföldre távozott. A reformok gyors eredményt hoztak, egyedül a munkanélküliség nem tudott visszacsökkenni a válság előtti, 5 százalékos szintre, ám az euró átvételéhez szükséges fiskális konszolidáció sikeres volt. A pénzcserétől ugyanakkor további előnyöket remélnek. Ezt megelőlegezve a Standard & Poor's december közepén már stabilról pozitívra javította az ország hosszú- és rövidtávú szuverén adósságára érvényben tartott BBB+, illetve A-2 minősítését. Ö S Mindkét pénznemben lehet vásárolni. Nem mindig ugyanannyiért A lettek távolról sem eny- nyire lelkesek: a friss közvélemény-kutatások szerint a kétmilliós lakosság 60 százaléka ellenzi az euró bevezetését - igaz, egy évvel ezelőtt még kevesebben. Nem véletlenül: a lettek fizették meg az árát annak, hogy a kormány eltökélt volt az euró bevezetésében, így a 2009 óta végrehajtott súlyos megszorítások fő célja is a lat stabilitásának megőrzése volt. Az átállást az sem zavarhatja meg, hogy jelenleg nincs az országnak hivatalos kormánya: Valdis Dombrovskis, aki 2009 óta állt a kabinet élén novemberben, a rigai szupermarketben történt, 54 emberéletet követelő katasztrófa miatt nyújtotta be a lemondását, azóta ügyvezető kormány vezeti az országot. ■ VG Csalóka árak a lettek december 10-e óta válthatják át latjukat euróra. Egy lat 1,42 eurót ér, ami egyből felélesztette az áremeléssel kapcsolatos félelmeket. Igen köny- nyű ugyanis 1,5-re kerekíteni, és a lett fogyasztóvédelmi hatóság szerint sok kereskedő is elkövette ezt a hibát. Egy felmérésükben a vizsgált 7599 árkonverzióból csaknem háromezer esetben találtak hibákat. A A t » 4
