Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-21 / 17. szám

HÍRSÁV Átcsoportosítások a költségvetésben A KORMÁNYHIVATALOK, az Országos Atomenergia Hivatal és a vízügy is többletforráshoz jut az idei költségvetés „rendkívüli kormányzati intézkedé­sek” címéből történt mint­egy 3,5 milliárd forintos átcsoportosításából - az erről szóló kormányhatá­rozatok a legutóbbi Ma­gyar Közlönyben jelentek meg. A Miniszterelnökség 113 milliárd forint szolgál a rendkívüli kormányzati intézkedések finanszíro­zására. Az Országos Atom­energia Hivatal psaknem négyszázmillió forintot kapott, közel fél milliárd forint a Balassi intézet többlettámogatása, míg a vízügy két tételben több mint 1,2 milliárdot kapott. ■ MTI Lassulhat a kamatvágás az eddigi 0,20 százalék- pontos lépések után kedd­től valószínűleg kisebb, 0,10-0,15 százalékpontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris eny- hítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank (MNB)0dtnr- - jósolták.á mai kamat- döntő ülés előtt londoni pénzügyi elemzők. Több ház is úgy látja: a kamat- csökkentés 2,5 százalékos alapkamatig folytatódhat. ■ MTI Óriási különbségek a vagyonok között a világ 85 leggazdagabb embere összesen akkora vagyon fölött rendelkezik, mint a legszegényebb 3,5 milliárd - figyelmeztetett az Oxfam. A civil szervezet a holnap kezdődő davosi világgazdasági fórum elé időzített tanulmányában kiemelte: a gazdag „egy százalék” vagyona, 110 ezer milliárd dollár a fele a vi­lágon felhalmozott vagyon­nak. ■ The Independent Kampány: több a kiskapu választás TI: az új jogszabályok kevésbé teszik átláthatóvá a rendszert Enyhítette az EU és Washington az Irán elleni szankciókat Pártok 2010. évi választási kampányköltségei* ♦Becslés, FORRÁS: TRANSPARENCY INTERNATIONAL TI által becsült költés (millió forint) ASZ-nak bejelentett összeg (millió forint) Különbség (*) Jelöltek száma 300 192 259 ♦135 386 405 1289 ♦318 386 405 1159 ♦286 386 no n ______ 277 ♦2 52 A Transparency International szerint alkalmatlan a törvény a politikai kampányok finan­szírozását jellemző korrupció felszámolására. A pártok civilszervezeteknek akár ki is szervezhetik hirdetéseiket. Éber Sándor r''r'C'.rrrr' sj------. ,... fffql/1—p^smimrr „Az országgyűlés), képviselők. kampányköltségeinek átlátha­tóvá tételéről szóló törvény leg­alább ugyanannyi, ha nem több kiskaput nyit a kampánykor­rupció számára, mint amennyit bezár” - nyilatkozta lapunknak a Transparency International Magyarország (TI) jogi veze­tője annak kapcsán, hogy az államfő április 6-ára kitűzte az országgyűlési választások idő­pontját. Ligeti Miklós szerint ez a jogszabály alkalmatlan a poli­tikai kampányok finanszírozá­sát jellemző korrupció felszámo­lására, inkább kevésbé teszi át­láthatóvá a kampányköltéseket. Csak arról kapunk majd pontos képet a február 15-én kezdődő kampányidőszakban, hogy a parlamenti választásokat meg­előző 50 napon belül az egyéni választókerületi jelöltek mire költik el az államkincstártól kapott egymillió forintot (ami­ről egyébként lemondhatnak az őket jelölő párt javára). A jelöl­tenként felhasználható további legfeljebb négymillióról any- nyit fogunk megtudni, hogy az egyes pártok ennek az összeg­nek mekkora részét kapták az államtól és mennyit kellett ma­guknak előteremteniük, annak függvényében, hogy mennyi jelöltet sikerült állítaniuk. En­nek a pártok esetében további közel 150 millió forinttól majd­nem 600 millió forintig terjedő összegnek a felhasználását to­vábbra is az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) ellenőrzi, a pártok beszámolói alapján. „Márpedig ez a fajta ellenőrzés az eddigiekben sem bizonyult hatékonynak” - hangoztatta Li­geti. A TI jogi vezetője szerint a nem állami kampánypénzek­nek - ezek mértéke fordítottan arányos az állami kampányhá­nyaddal, a nagyobb pártoktól a kisebbek felé haladva 294 millió forinttól 823 millió forintig ter­jedhet - még a forrású sem válik ismertté. A jogszabályban pozitív elem­nek mondható Ligeti szerint, hogy a pártlisták állami támo­gatásánál nagy összegű közpénz pártkampányok céljára való fel- használást írják elő, ami kifehé­rítheti a kampányt. Negatívum Az ÁSZ bekérte a tarifákat A SAJTÓTERMÉKNEK minősü­lő, hatósági nyilvántartás­ban szereplő orgánumoknak a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül el kell juttatni hirdetési szolgáltatá­saik árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek, amelyet honlapjukon közzétesznek. Az ÁSZ jelezte: maradéktala­nul ellenőrizni fogják a kam­pánypénzek elszámolását, a Magyar Államkincstárnál, a jelölőszervezeteknél és az egyéni jelölteknél is végez­nek vizsgálatokat. egy pénteki kormányrende­let beemelte a reklámok közé a választási plakátokat is, megtiltották a főutak, autó­pályák mentén például a közvilágítási-, villany- és tele­fonoszlopokra is elhelyezni a kampányhirdetéseket. viszont, hogy ezt az összeget a pártok nehezen ellenőrizhető készpénzben kapják meg. A kampánypénzek elcsalását lelte tővé teszi a visszafizetési kötele­zettség hiánya is. Ligeti hangoztatta, hogy a kampányfinanszírozás új szabá­lyai számos kampánykorrupciós kockázatról nem vesznek tudo­mást. így egy páft kiszervezheti hozzá közel álló civil szervezetei ­nek a kampány egyes feladatai :, már a hivatalos kampányidő­szak előtt, hirdetéseik költségei pedig titokban tarthatóak. A minisztériumok, az állami hi­vatalok és vállalatok is megje­lentethetnek kormánypártokat támogató hirdetéseket. Ä TI jogi vezetője a jogszabály hiányos- j ságnak tartotta azt is, hogy nem j foglalkozik az önkormányzati és az európai parlamenti választá­sok kampánykiadásaival. A TI korábbi, nagyon konzer­vatív becslése szerint a nagy pártok az akkor tehetség ss 386 millió forint helyett mint­egy másfélmilliárdot költöttek a 2010-es kampányban, a helyi média, az óriásplakátok vagy éppen a kampányrendezvények költségeit nem is vették teljes kö­rűen számba. Brüsszel Az Európai Unió hat hónapra felfüggesztette az Irán elleni gazdasági szankciók egy részét hétfőn, alapvetően kisebb enyhítések történtek. Hason­ló döntést hozott a Fehér Ház is. A szankciók feloldására az iszlám köztársasággal tavaly novemberben kötött, Teherán atomprogramjának megfékezé­sét célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás értelmében ke­rült sor. A megállapodás részeként Irán nem sokkal korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség ellenőreinek jelenlété­ben leállította a 20 százalékosra való urándúsítást, és megkezdte a 20 százalékosra dúsított urán- készletének visszahigítását, amiért cserébe a nemzetközi szankciók enyhítését irányoz­ták elő. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli ülésükön döntöttek ar­ról is, hogy az EU ötszáz fős ka­tonai missziót küld a Közép-af­rikai Köztársaságba. A katonák elsősorban a főváros, Bangui repülőterét ellenőrzik majd. A tárcavezetők közös nyilat­kozatban adtak hangot aggodal­muknak az ukrán parlament által a múlt héten elfogadott törvények |T)iattl arjielyek je­lentős mértékben korlátozzák a gyülekezési jogot. Korábban Washington is bírálta a kijevi vezetést, a Fehér Ház szankció­kat is kilátásba helyezett. ■ VG Feszültség Kijevben hétfőn is folytatódtak az össze­csapások a rohamrendőrök és a tüntetők között Kijev belvárosá­ban. Délutánra mindkét oldalon legalább százan-százan sebesül­tek meg. Közben az ellenzéki poli­tikusok tárgyalni készülnek a ve­zetéssel. Előrehozott választáso­kat, a kormány menesztését, Vita- lij Zaharcsenko belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonását, a máit héten elfogadott, szabad­ságjogokat sértő törvények meg­semmisítését, valamint amneszti­át követelnek minden tüntetőnek. Vádaskodás az osztrák és a magyar kormány között zsebszerződések Rupprechter kész Budapestre utazni - Fazekas Sándor nem kíván tárgyalni bécsi kollégájával Váratlan fordulatot vett a zseb- szerződések miatti nézetkülönb­ség Ausztria és Magyarország között, miután meghiúsult a két agrárminiszter tervezett talál­kozója. Információink szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumnál az illetékes szakmai terület már javában dolgozott az osztrák­magyar találkozó előkészítésén, amikor érkezett a hír: a magyar fél visszakozik. A találkozó ere­detileg január végére, majd feb­ruár elejére volt időzítve, ám a napokban Andrä Rupprechter a berlini Grüne Woche nemzetkö­zi mezőgazdasági vásáron ismét élesen bírálta az új magyarorszá­gi földtörvényt, amely véleménye szerint megfosztja az osztrák gaz­dákat a törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól. Andrä Rupprechter azt is hoz­zátette: sajnálja, hogy nem tudott találkozni Berlinben magyar hi­vatali partnerével, pedig a talál­kozóról előzetesen megállapod­tak Fazekas Sándorral. A hazai agrártárca azonnal cáfolta, hogy teegyeztetett időpont tett volna, majd Fazekas Sándor miniszter szombaton egy napkori rendez­vényen kijelentette: „nem tartom szükségesnek, hogy egy olyan miniszterrel találkozzak, aki ki­jelentéseivel folyamatosan sérte­geti a magyarokat a magyar föld és Paks miatt”. A zsebszerződések ügyében az osztrák fél az Európai Bíró­Andrä Rupprechter sághoz akar fordulni, mondván: a szabályozás nem csak az oszt­rák gazdák jogait sérti, hanem szembemegy az uniós jogokkal is. A magyar kormány álláspont­ja azonban az, hogy a zsebszerző­dések már a kezdeteknél sem ke­letkeztettek tulajdont, soha nem voltak érvényesek a jog szerint. Az osztrák kormány mező- gazdasági minisztere már ka­rácsony előtti levelében agodal- mát fejezte ki a zsebszerződések ügyében abban a tevéiben, ame­lyet a Vidékfejlesztési Miniszté­riumnak címzett. Rupprechter szerint az új szabályozás értel­mében idén május elsejétől legá­lis haszonélvezeti jogok szűnné­nek meg, emiatt az osztrák kor­mánytag értetlenségét fejezte ki. A miniszter már akkor jelezte: szívesen tárgyalna magyar part­nerével, ugyanakkor felvetette azt is, hogy adott esetben „szük­séges lehet európai grémiumok­hoz fordulni” a kérdésben. Rupp­rechter legutóbb jelezte: kész arra, hogy Budapestre utazzon, de meghívja a magyar kollégáját Bécsbe is. Arról, hogy a zsebszerződé­sek mekkora területet érinte­nek, megoszlanak a vélemények. Egyes becslések szerint csaknem kétszáz osztrák gazdálkodó, és közel 200 ezer hektár tehet érin­tett, más álláspontok szerint leg­feljebb néhány száz hektár föld­ről van szó, hiszen egészen 1994 nyaráig leális volt a földvásárlás, a legtöbb területet ekkor vették meg külföldiek a nyugati me­gyékben. ■ B. L. Érvénytelen szerződés A tavaly július elsejétől élő új büntető törvénykönyv a zsebszer­ződést mint büntetőjogi tényállást rögzíti, és öt évig terjedő szabad­ságvesztéssel bünteti. A jövőben ráadásul minden ügyvéd előtt készült szerződésre egy időbélyeg­zővel ellátott matrica kerül, igya korábban, dátumozás nélkül ké­szítettszerződéseket, így a zseb- szerződéseket sem lehetne fel­használni május elsejétől. iy

Next

/
Oldalképek
Tartalom