Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-03 / 2. szám

2014. JANUÁR 3., PÉNTEK 5 KÜLFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Bizonytalan kilátások az EU-ban euróövezet Pozitív mutatók is vannak a görög gazdaságban, de messze a fellendülés Tűzijátékkal köszöntötték az új évet Athénban. A görögök az EU soros elnökeként is derűlátóak, de kérdés, jogos-e az optimizmus Sorsfordító évhez érkezett az euróövezet: 2014-ben már látszania kellene a válság után elindított hitelprog­ramok eredményeinek. Ez azonban legalábbis kétséges, miközben a reálgazdaság is gyenge lábakon áll még. Gyükeri Mercédesz - Hornyák József Görögország kiléphet a hat éve tartó recesszióból, visszatérhet a piaci finanszírozáshoz és új­ra normális országgá válhat- ezekkel az ígéretekkel vette át az Európai Unió soros elnök­ségét a görög miniszterelnök. Antonisz Szamarasz prognózi­sát nem sokan osztják, és va­lószínűleg arra sem vennének sokan mérget, hogy Athén va­lóban túl van már a nehezén. Az államadósság a GDP 180 százalékát teszi ki, amit az or­szág 240 milliárd eurós külső hitellel - illetve komoly leírá­sokkal - tud finanszírozni. A munkanélküliség 27 százalé­kos volt a harmadik negyed­évben, ami az OECD országai közül a legrosszabb arány. Ennél is aggasztóbb, hogy az állástalanok hetven százalé­ka több mint egy éve nem ta­lál munkát, ami a társadalmi feszültségen túl azt is jelenti, hogy a számukra kifizetett segélyek is az államkasszát terhelik. A megszorítási poli­tikába belefáradt, minimális kormánytöbbséggel működő parlament ráadásul a hitelezői hármas - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - jóvá­hagyása nélkül fogadta el az idei költségvetést, emiatt pe­dig fennáll annak a veszélye is, hogy a trojka visszatartja a csőd elkerüléséhez elengedhe­tetlen - most 4,9 milliárd eurós- hitelrészletet. A trojkával való újabb csata a hónap közepére várható, ad­dig Szamarasz koncentrálhat az elmúlt hónapokban elért jó eredményekre. A krízis előt­ti szinttől ugyan még mindig távol van az ország, ám opti­mizmusra adhat okot, hogy 2013 egészében 28 százalékot tudott emelkedni az athéni tőzsde, miközben a tízéves ál­lampapírok hozama már jóval 10 százalék alá került: amíg márciusban, a ciprusi válság idején csaknem 13 százalékos volt, az év végén 8,4 százalék körül mozgott. Ez a szint azonban még mindig jócskán meghaladja a veszélyesnek tartott 6 száza­lékot, és még mindig a világ egyik legkockázatosabb adó­saként tartják számon. Ebben a klubban - az S&P Capital IQ felmérései szerint - azonban található még két euróövezeti állam: Portugália és Ciprus. Portugália szintén azzal szá­mol, hogy tavasszal kilép a hi­az euróövezet feldolgozói­para két és fél éve nem teljesí­tett olyan kedvezően, mint a tavalyi év utolsó hónapjában - derül ki a Markit Econo­mics adataiból. A feldolgozó- ipari index 52,7 ponton állt, ami 31 hónapos csúcsot je­lent. Az új exportrendelések is tovább növekedtek. Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza szerint a feldol­gozóipar segíteni fogja a fel­lendülést. A beszerzési-menedzserin­dex azt sugallja, hogy a ki­bocsátás 0,6 százalékkal nö­vekedhetett az euróövezetben telprogramból. Esetükben ez az eredeti terveknek felel meg, hiszen 2011 májusában kaptak 78 milliárd eurós mentőhitelt. Szemben azonban Írország­gal, amely december közepén további segítség nélkül lépett ki a mentőprogramból, Lisz- szabon esetében ez legalábbis kétséges. Az elmúlt hetekben az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság képvise­lői is jelezték, készek további támogatásra a fájdalommentes átmenet érdekében, ám, mint a Público című portugál napilap tegnapi cikkében fogalmazott: 2013 utolsó három hónapjá­ban. A növekedés Hollandiá­ban, Németországban, Olasz­országban és Írországban számottevő volt, ugyanakkor Franciaországban folytató­dott a visszaesés. a francia index 7 hónapos mélypontra süllyedt, és már 3 ponttal áll a bővülést jelző 50-es szint alatt. A kibocsá­tás mellett az új megrendelé­sek is visszaestek, miközben egyre többen veszítik el állá­sukat. Jack Kennedy, a kuta­tócég elemzője szerint nem láthatóak olyan jelek, ame­lyek fordulatra utalnának. a program utáni időszak nyi­tott, a kormány azonban odáig próbál valahogyan elvergődni. Ennek a fő eszköze a már jól bevált megszorítás, ami a las­san másfél évtizede pangással küzdő dél-európai ország ese­tében eddig is csak a túlélést garantálta, a növekedéshez azonban nem nyújtott segítsé­get. A fellendülés továbbra is várat magára, így a hiány le­szorítása is egyre távolibbnak tűnik. Különösebb feltűnés nélkül, ám január elsejével Spanyol- ország is kilépett az uniós Williamson kiemelte: Francia- ország teljesítménye továbbra is aggodalomra ad okot. A közgazdász szerint a verseny- képesség visszaszerzése kell ahhoz, hogy a francia feldol­gozóiparfelzárkózzon a többi ország teljesítményéhez. az euróövezet gazdaságá­nak húzóereje Németország lehet, amit a foglalkoztatás növekedése is segít. A feldol­gozóipari index 54,7 pontra emelkedett decemberben az előző havi 52,7-ről. az olasz gazdasági kilába­lás is egyre dinamikusabb. A feldolgozóipar 32 hónapja a hitelprogramból. Pontosab­ban Madrid bejelentette: nem igényel több forrást a bankjai szanálására 2012 júniusában felkínált százmilliárd eurós keretből. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. A spanyolok­nál főleg az állástalanság je­lent gondot, nem véletlen, hogy Luis de Guindos gazdasági mi­niszter újévi interjújában mun­kahelyteremtést ígért erre az évre, amelyet a politikus sze­rint elsősorban a rugalmasabb szabályok, illetve a vállalkozá­sösztönzési programok segítik. leggyorsabb növekedést mu­tatta, és a munkahelyterem­tés is folytatódott. Spanyol- ország ugyanakkor továbbra sem vett érzékelhető lendüle­tet. TAVALY ÖSSZESSÉGÉBEN még visszaeshetett az euróövezeti GDP, ám az Európai Közpon­ti Bank előrejelzése szerint idén 1,1 százalékkal növe­kedhet a gazdaság. Várha­tóan idén is egyenlőtlen lesz a növekedés üteme az egyes országokban, vagyis a sokak által várt konvergencia újra­indulása hosszú folyamat lehet. HÍRSÁV Vízügyi rendeletek módosultak ez Év elejétől a termálvíz in­tenzív medencés haltenyész­tésre is hasznosítható, de bármilyen hasznosítás so­rán törekedni kell a víz hő­tartalmának minél nagyobb mértékű kinyerésére - egye­bek mellett ezt tartalmazza az a vízügyi jogszabályokat módosító kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. Ha a termálvíz-hasznosító lé­tesítményből kibocsátott használt termálvíz egyes összetevői túllépik valamely kibocsátási határértéket, ta­vas tisztítás vezethető be. ■ MTI Új feladatokat kaptak a földhivatalok a mezőgazdasági terme­lők nyilvántartását január 1-jétől a földhivatalok ve­zetik, és azok feladata a törvényben meghatározott termőföldszerzési feltételek ellenőrzése is. A termelők nyilvántartásában a föld­művesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemköz­pontok szerepelnek. A járási földhivatalok határozatai ellen a megyei földhivata­loknál lehet fellebbezni. A kormány május elsejei hatállyal a megyei földhiva­talokat jelölte ki arra, hogy hatóságként jóváhagyják a földszerzéseket. ■ MTI Nagyüzem volt a törvénykezésben minden korábbinál több tör­vény, kormányrendelet és összességében is történelmi rekordot jelentő mennyiségű jogszabály született 2013- ban - közölte a Jogtárat kiadó Wolters Kluwer Kft. Csaknem 1500 - az előző évitől 11,1 százalékkal több - jogszabály jelent meg, eb­ből a törvények száma átlép­te a 250-et, a jegybanki ren­deletek száma 26-ról 44-re nőtt. A kormányhatározatok száma 1057 volt, két év még csak 522. A jogszabályok és határozatok együttes száma 3157 volt tavaly, ami csak­nem negyedével haladja meg az előző évi 2492-t. ■ MTI A kilábalás jeleit mutatja az eurózóna ipara Egyelőre még kezelhető a csapadékhiány az agráriumban meteorológia Két héten belül kellene a hó a földeknek, az őszi vetésnek - A kártevők elszaporodhatnak az enyhe időben Komoly gondot még nem okoz a csapadékhiányos téli időjárás, ám továbbra sem várható hó, ami már problémát jelenthet a mezőgazda­ságnak. A vetések ígéretesek, de a csapadék utánpótlása jelenleg kérdésesnek tűnik. A szokatlanul meleg, fagypont feletti idő a kárte­vők elszaporodásának is kedvez. „Az őszi vetés egyelőre rend­ben van, hiszen az ősszel ele­gendő csapadékot kapott, eddig számottevő fagy sem volt. Jelen­leg hűvös, párás idő van, még nincs probléma” - jelentette ki lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Világgazdaságnak hozzátette: „ha ugyanakkor folytatódik a jelenlegi csapadékszegény idő­járás, akkor valóban gond lehet, és kialakulhat egy tavaszi szá­raz időszak. Jelenleg csapadék- hiány van, a helyzet azonban még nem drámai.” Míg az őszi hónapokban még megfelelő mennyiségű csapa­dék esett, a téli hó hiánya már látszik az adatokon. December­ben az ország több pontján rend­kívül kevés, a nullához közelítő csapadékszint volt jellemző. Nehezíti a helyzetet, hogy a me­teorológiai előrejelzések szerint januárra sem várható számotte­vő eső vagy hó. Az ideális foly­tatáshoz az elkövetkező két hét­ben érdemi mennyiségű hónak kellene esnie, ám a középtávú Ősszel még elegendő csapadék esett, azóta romlik a helyzet t előrejelzések szerint erre lénye­gében nincs esély. Az őszi és le- ginkáb téli időjárás okozta csa­padék összesített hiánya mára elérheti a 100-150 millimétert. Ha nem lesz hó, február végéig újabb 100 mm fog hiányozni a talajból, amely már jelentősen befolyásolhatja a termést. ■ B. L. Nem várható árnövekedés 2013-ban a gabonafélék és olajos magvak árai egy év alatt csaknem 40 százalékot zuhantak. A közeljövőben nem is várható, hogy a magas árak visszatérnek, így 2014- ben magas hozamok kellenek ahhoz, hogy eredményes évet zárjanak a gazdák A búza felvásárlási ára egy hónap alatt 2,8 százalékkal emelke­dett, de az előző év októberitől mintegy 22 százalékkal elma­radt. A kukorica ára tovább csökkent, egy hónap alatt 4,6 százalékkal. A búza ára októ­berben 45 200, a kukoricáé 40 700forint volt tonnánként, előbbinél azóta további növe­kedés figyelhető meg, a javító­búza ára ugyanis már túllépj az 50 ezer forintot. I I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom