Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-14 / 11. szám
2014. JANUAR 14., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Ügyfélszolgálat Szucson és Egerbocson EGERCSEHi A tavalyi utolsó képviselő-testületi ülésén döntöttek arról, hogy a közös hivatal Szúcson és Egerbocson ez évtől kirendeltség helyett ügyfélszolgálatokat működtet. Határoztak arról, hogy a képviselői tiszteletdíjból ezentúl 25 százalékot le lehessen vonni, amennyiben valamelyik tag rendszeresen nem vesz részt az üléseken. A PEVIK Kf.t-vel 2015 végéig szóló hulladékszállítási szerződést kötöttek. ■ T. B. Közmunkaprogram: oktatások, képzések mónosbél A téli közmunkaprogramba bekapcsolódik a falu is. Négyen kompetencia-fejlesztő képzésen vesznek részt, mások házi gondozói oktatásban részesülnek, ketten településkarbantartói képzést kapnak. ■ T. B. Fél órával korábban indul négy buszjárat heves megye E héttől kezdve a körzeti iskolák délutáni tanulószállítási időpontjai több útvonalon is módosulnak. A 15.10-kor induló Eger-Si- rok-Bükkszék-Pétervására- Ivád buszjárat várakozási idő nélkül közlekedik Sírokig, s 16.09- kor ér Pétervásárára. Az eddig 16.15-kor induló Szilvásvárad-Csernely-Lé- nárddaróc-Csokvaomány járat ezentúl 15.45-kor indul, visszafelé pedig 16.56 helyett 16.26-kor közlekedik Tólápa- lakótelep megállóhelyről. A korábban 16.40-kor indult Pétervására-Bükkszék-Si- rok-Kőkútpuszta buszjárat 16.10- kor indul, Terpesre pedig 16.17-kor ér. ■ T. B.- píf Megváltozott a menetrend... A FÉSZEKBEN RAGADNAK I ' . ' ' ■ I V Magyarországon is érzékelhető a nemzetközi folyamat, miszerint a fiatalok nagykorúvá válásuk után akár még hosszú évtizedekig a szüleikkel maradnak A 15-29 éves magyar fiatalok 41 százaléka a közeljövőben nem szeretne elköltözni szülei lakásából - derül ki a Kutatópont piackutató által végzett felmérésből. Hírlap-összeállítás A négyévente elvégzett kutatás 2012-es hulláma szerint - amely nyolcezer 15-29 év közötti magyar fiatal megkérdezésével készült - Magyarországon is érzékelhető az a nemzetközi folyamat, aminek hatására az önálló családalapítás későbbre tolódik.- A tapasztalatok szerint nem pusztán kényszer, például az anyagi lehetőségek vagy a stabil partnerkapcsolat hiánya, hanem a kényelem, vagyis a szülői ház szolgáltatásai is vezérlik a leválási folyamat elnyújtását - véli Székely Levente, a piackutató kutatási igazgatója. Hozzátette, mindezt jól jelzi az is, hogy a szüleikkel együtt élő 15-29 éves fiatalok 41 százaléka nem szeretne külön költözni a közeljövőben. A leválási folyamat olyan eseményeit, mint a szülői háztól való elköltözés, vagy a házasságkötés ideális megvalósulását tekintve a 15-19 éves fiatalok még 21-27 éves koruk között tervezik, a 25-29 évesek már csak 26-31 éves korukban várják. A gyermekvállalásba, mint a felnőtté válás folyamatának utolsó lépcsőfokába átlagosan 28-29 éves korukban szeretnének belevágni a fiatalok. A felmérés arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövővel kapcsolatban más területeken is inkább a passzivitás jellemzi a fiatalokat. így sem az országon belüli, sem az országon kívüli mobilitás esélye nem mondható magasnak: a magyar fiatalok negyede (23 százalék) tartja valószínűnek, hogy néhány éven belül külföldön vállal munkát, tizede (10 százalék), hogy külföldön tanul és ötödé (19 százalék) azt, hogy akár más okból külföldre költözik. Az ifjúság mindössze 18 százaléka szerint valószínű, hogy a közeljövőben másik településre költözik, és ezt is leginkább a kisebb városokban és községekben élők válaszolták. Szinte teljesen valószínűtlennek találják azt is, hogy néhány éven belül saját vállalkozást indítsanak, ez a gondolat mindössze csupán tizedükben (11 százalék) fogalmazódik meg. Összességében a legkisebb esélyt a külföldi tanulásra, a távmunkára, illetve a saját vállalkozás indítására látják a fiatalok, azonban egyik dimenzióban sem mutatnak a változás irányába tendáló hozzáállást. A fiatalok által alkotott véleménynek némiképp ellentmond az pár évvel ezelőtti Tárki-felmé- rés, mely szerint minden hatodik magyar felnőtt kacérkodik a külföldre költözés gondolatával. A megkérdezettek nagy többségét elsősorban a külhoni munkavállalás lehetősége motiválja. A kutatásban résztvevő háromezer felnőtt 12-12 százaléka rövid távú, néhány hónapos külföldi munkavállalásban, illetve hosszú távú elvándorlásban gondolkodik, 7 százalékuk pedig végleg elhagyná Magyarországot. Az észak-magyarországi régióban minimális eltérés mutatkozik az országos átlaghoz képest. Körülbelül 10-12 százalékuk dolgozna a határt átlépve néhány hónapig, évig. Ám azt valamivel kevesebben nyilatkozták, hogy végleg hátat fordítanának szülőföldnek. A statisztikák szerint a magyarok körében - akármilyen munkáról legyen is szó - a legkedveltebb célország Anglia. A következő a sorban Németország, a harmadik legnépszerűbb pedig Ausztria. Megkérdeztük: hány évesen kell kirepülniük a gyerekeknek a családi fészekből? MOLNÁR JÁNOSNÉ, KÖZFOGLALKOZTATOTT: - Én 16 évesen mentem férjhez, akkor költöztem el a szüleimtől. A két lányom 17 és 18 évesen repült ki, a fiam valamelyest idősebben, úgy 20 évesen, de őt be is sorozták a katonaságba. Úgy gondolom, a gyerektől és a szülőktől függ leginkább, hogy kit mikor eresztenek el. BÁTHORI ZOLTÁN, FELSZOLGÁLÓ:- 26 éves vagyok, még otthon élek a szüleimmel, de volt már olyan időszak, hogy tőlük külön laktam. Néhány éven belül szeretnék teljesen önállóvá válni, ez függ a fizetésemtől, a kapcsolatomtól. 25 és 30 ev között célszerű külön költözni, de sokan ezt kényelemből nem teszik meg. MOLNÁRNÉ PENGŐ MÓNIKA, PÉNZÜGYI SZAKÜGYINTÉZŐ: - Ha valaki talpraesett, van munkahelye és biztos megélhetése, akkor már 18 évesen kirepülhet a családi fészekből. Egyébként is: ha a gyerek menni akar, akkor megy is, nem lehet neki megtiltani. Sokan már az egyetemi, főiskolai éveikben önállósodnak. JEGYZET 1 ARPASI ZOLTÁN Ajándékként nem adják mennek, ha nem szeretnék itt látni őket - jelentette ki az E.ON Hungária vezérigazgatója a rezsicsökkentésre reagálva. Majd hozzátette: ha ez a helyzet, akkor egy demokratikusan választott kormánytól elvárható, hogy üljön le velük tárgyalni, mert ajándékként nem adják a több százmilli- árdért fejlesztett vagyonelemeiket. A vezér az országba érkezésük óta megvalósított beruházásokra utalt. a cégvezető azt is elmondta, hogy bár az EU-csatlakozáskor mindenki arra számított, hogy a magyarországi bérek beérik az uniós átlagot, a különbség azonban nem csökkent, hanem nőtt, amiről nyilván nem ők tehetnek. itt állunk most: a világpiaci energiaár egyre kevésbé megfizethető az Uniótól mindjobban távolodó magyarnak. Annak ellenére igaz ez, hogy például a lakossági áramárak egyáltalán nem nyugat-európai szintűek. Á Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, vagyis egy állami cég (!) szerint a lakossági áramár az európai fővárosok közül Budapesten a hatodik legolcsóbb, csak Helsinkiben^. _ Varsóban, Zágrábban, Bukarestben és Belgrádban alacsonyabb. A gázár tekintetében még kedvezőbb a helyzet, csak Bukarestben olcsóbb. amikor tehát azt halljuk, hogy nyugat-európai szintű az energiaár, akkor „mindössze” arról van szó, hogy keveset keresünk, és így nehezen tudjuk megfizetni. Ha a bérek beérték volna az uniós átlagot - amint az E.ON első embere utalt rá -, akkor nem lenne szükség rezsicsökkentésre és az energiaszolgáltatók elleni szabadságharcra sem. Amiből egyenesen következik, hogy a magas energiaszámlák miatt igazából nem is rájuk kellene haragudni, hanem arra a politikai elitre, amelyik az országot ide juttatta. Idegen földön haltak meg, de hősként főhajtás Szűkebb hazánk több településén is megemlékeztek a doni katasztrófáról Megyeszerte megemlékeztek a doni csata áldozatairól. No- vajon rendhagyó ünnepséget tartottak: ekkor avatták fel és koszorúzták meg a felújított világháborús emlékművet. Fodor Péter polgármestereel- mondta: a honvédelmi tárca pályázatának segítségével mintegy 650 ezer forintot fordított az önkormányzat a mementóra, amelyet Ficzek László szentelt meg. A minisztériumtól 400 ezret nyert az önkormányzat, s helyi vállalkozók is segítettek a munkában. Az eseményen dr. Nyitrai Zsolt honatya úgy fogalmazott: azért gyűltek össze az emberek, hogy emlékezzenek, illetve erőt merítsenek.- Emlékezünk azokra, akik életüket adták a hazáért. Több mint 100 ezren voltak, civilek és katonák. Négyszer annyian estek el, mint Mohácsnál, ám idegen földön, idegen érdekekért - emelte ki. - Sok magyar anya virágot vitt az itt elhunyt szovjet katonák sírjára, remélve, hogy a Szovjetunióban egy másik anya ugyanígy tesz. A Fidesz megyei elnöke felidézte: a ’60-as években a no- vajiak közadakozásából jöhetett létre az emlékmű, amelyet most, öt évtized után szépítettek meg. A mementón 89 név szerepel, 57-en az első, 32-en a második világháborúban veszítették életüket. ■ P. A. Dr. Nyitrai Zsolt a novaji háborús áldozatok nevét őrző tábláknál emlékezett Kulturáltabb kultúrotthont szeretnének a fedémesiek bizakodás Fedémesen két évvel ezelőtt pályáztak először a helyi művelődési ház felújítására, konkrétabban egy vizesblokkot szerettek volna kialakítani, illetve akadálymentesíteni az épületet. Mint azt Válóczi István polgármestertől megtudtuk, se tavalyelőtt, se a múlt évben nem nyertek, ugyanis a beadványukat tartaléklistára helyezték, így maradt hát az udvari illemhely. A reményt nem adták fel, bíznak abban, hogy idén talán zöld utat kap a felújítás. Erre azért is nagy szükség lenne, mert az elkészített kiviteli terveket hamarosan meg kellene újítani, ami úgyszintén pénzbe kerül. A négyszáz lelkes településen egyébként mára odáig jutottak, hogy egyetlen önkormányzati dolgozót sem tudnak alkalmazni. Korábban egy helyi lakos a hivatali teendőket részmunkaidőben látta el, a temető rendben tartását, illetve a szociális ebéd kiszállítását pedig egy másik személy végezte. Mivel a bérükre nem volt fedezet, kénytelenek voltak elbo- csájtani őket. Jelenleg a faluban felmerülő valamennyi munkát, feladatot hét közmunkás végzi. Szomorúan konstatálták azt is, hogy az önkormányzati autót is el kellett adni, lévén a kötelező biztosítást sem tudták kifizetni. ■ B. K. i I i l
