Heves Megyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-04 / 282. szám

2013. DECEMBER 4., SZERDA KOZELET HÍRSÁV A diákok rosszabbul teljesítenek rosszabb volt a magyar di­ákok teljesítménye az OECD átlagnál a 2012-es PISA-fel- mérés szerint. A felmérés­ben az olvasás-szövegértés, a matematika és a természet- tudományok területén mérik a diákok - főleg gyakorlati - ismereteit. 2012-es az el­ső év, amikor mindhárom területen egyaránt az átlag alatt maradt a 15 évesek eredménye. Matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végez­tek a magyar diákok a 34 OECD-államból. ■ MTI Alkotmányellenes az ügyáthelyezés nem érinti a folyamatban lévő eljárásokat az Alkot­mánybíróság (Ab) döntése, amely kimondta, hogy alkot­mányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Az Ab dönté­se szerint az időközben már hatályon kívül helyezett ren­delkezések egyrészt sértet­ték a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bíró­sághoz való jogot -, másrészt az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosí­tottak jogorvoslatot. ■ MTI Ma tárgyalnak a szociális dolgozókkal A határidő előtt néhány órával kapott tájékoztatást a Szociális Ágazati Sztrájk- bizottság arról, hogy ma dél­ben fogadja őket Fülöp Attila helyettes államtitkár, akit az emberi erőforrások minisz­tere tárgyalófélnek jelölt ki. A sztrájkbizottság az egyez­tetésekbe a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot is bevonja - kö­zölte Szűcs Viktóra szóvivő. A sztrájkbizottság átlagosan legalább 20 százalékos bér­emelést szeretne kiharcolni szociális, idős- és fogyatékos otthonokban, a bölcsődék­ben, házi segítségnyújtás­ban dolgozó 145 ezer ember számára. ■ VG Újabb áramszünet Venezuelában összeomlott az áramellátás Venezuelában, sötétbe borult helyi idő szerint hétfő este az ország nagy része a fő­várossal, Caracassal együtt. Nicolás Maduro államfő egy Twitter-üzenetében ellenzé­ki összeesküvésnek tulajdo­nította az áramkimaradást. Az elnök szerint a vene­zuelai kormány jobboldali ellenzéke elégedetlenséget akar szítani a december 8-i önkormányzati választá­sok előtt. Az olajban gazdag Venezuelában szeptember elején is történt hasonló eset, akkor az ország területének 70 százaléka maradt villany nélkül. ■ MTI Csőd fenyeget Ukrajnában válság Nem támogatta a parlament a bizalmatlansági indítványt Nem kapkodtak hitel után a patikát vásárló gyógyszerészek Vrtalij Klicsko, az ellenzék egyik legnépszerűbb tagja és Mikola Azarov kormányfő a tegnapi szavazás után Egyelőre nem látszik a poli­tikai megoldás Ukrajnában. Az ország közben vészes sebességgel közelít a fizetés- képtelenség felé. VG-összeállítás Elutasította tegnap az ukrán parlament azt az ellenzéki in­dítványt, amelynek célja a kor­mány megbuktatása volt. A 450 tagú törvényhozásnak csupán 186 képviselője támogatta az indítványt, így a Mikola Aza­rov vezette kabinet hivatalában maradhat. Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy ha nem sikerül leváltani a kor­mányt, az ellenzék követelni fogja Viktor Janukovics elnök­től a kabinet menesztését, to­vábbá blokád alá helyezi a par­lamentet és az elnöki hivatalt. Nem mintha erre különösebb esély lenne - annál is inkább, mivel az államfő négy napos hi­vatalos útra Kínába ment. Az indítvány is eleve bukásra volt ítélve, miután a kormányzó Régiók Pártja előre jelezte, nem támogatja a kormány meneszté­sét, mert - mint a frakció kép­viselője, Volodimir Olijnik fogal­mazott -, az országnak „nyuga­lomra, törvényes rendre és sta­bilitásra” van szüksége. Maga Azarov ugyanakkor a szavazás előtt próbálta menteni a ment­hetőt, amikor a kormány nevé­ben bocsánatot kért a tüntetők elleni erőszakos rendőri fellépés miatt. Azarov személycseréket ígért a történtek miatt, cserében azt követelte, hogy az ellenzék szüntesse meg a kormányépület blokádját, különben „felelni fog­nak”. A plenáris ülés ideje alatt mintegy 20 ezer tüntető gyűlt össze a parlament épülete előtt a kormány menesztését várva, a tiltakozók a Függetlenség te­réről vonultak át, ám több száz rohamrendőr állta útjukat. Azarov arra is ígéretet tett, hogy még a héten tárgyalást kezdenek Brüsszelben az Eu­rópai Unióval kötendő társulási szerződésről. Azt is hozzátet­te, hogy az ellenzék valójában nem is amiatt tüntet, hogy a kormány elvetette az EU-társu- lási szerződés aláírását, hanem csak saját hatalmát szeretné erősíteni. Nem engedhetünk azoknak, akik a 2004-es forga­tókönyvet akarják megismétel­ni - közölte a miniszterelnök, utalva a narancsos forradalom­ra. Akkor az ellenzéki erőknek sikerült kiharcolniuk az elcsalt elnökválasztás második fordu­lójának megismétlését, így ke­rült hatalomra a nyugatbarát Viktor Juscsenko. Most ilyen konkrét célja nincs a meg­mozdulásoknak, így valójában Azarov egy korábbi kijelentése is nehezen értelmezhető: a kor­mányfő hétfőn puccskísérlettel vádolta meg az ellenzékieket. A feszült helyzetben kérdé­ses, mi is lesz a kiút, a piacok türelme azonban fogyóban van. Tegnap idei csúcsára ugrott az ukrán államadósság kockázati felára. A CDS 1130 bázispont közelében mozgott a londoni pi­acon. Ez messze a legmagasabb CDS-középárfolyam az euró­pai szuverén adósok körében; csaknem kétszeresen haladja meg a világ egyik legkockáza­tosabb államadósának tekintett Görögország államcsőd-biztosí­tási tranzakcióinak árfolyamát. A Capital Economics keddi ér­tékelése szerint ha az ukrán politikai instabilitás elhúzódik, és ha Ukrajna nem kap pénz­ügyi támogatást a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az EU-tól vagy akár Oroszországtól, az ukrán gazdaság hamarosan fizetésimérleg-válságba sül­lyedhet, amit a hrivnya mere­dek árfolyamgyengülése és az ukrán államkötvény-hozamok kiugrása kísérhet. Tegnap a hrivnya négyéves mélypontra, 8,25-re gyengült a dollárhoz képest. Az ukrán pénzügyminiszter tegnap igyekezett megnyugtat­ni hitelezőit, ám az ország már a tiltakozó megmozdulások ki­robbanása előtt is csak küsz­ködve tudta felhajtani a szük­séges külső finanszírozást, sőt a külföldi piacok gyakorlatilag bezárultak Ukrajna előtt, arra kényszerítve a kormányt, hogy a devizatartalékokból törlessze az esedékessé váló külső adós­ságrészleteket. Az ukrán devi­zatartalék két év alatt a felére csökkent, és ma már nem éri el a háromhavi importszámla összegét, amely pedig az IMF minimumajánlása - hangsú­lyozták a Capital Economics elemzői. A helyzetre a hitelminősítők is reagáltak: előbb a Standard & Poor's, majd november ele­jén a Fitch Ratings „B”-ről egy fokozattal „B mínusz”-ra minő­sítette vissza Ukrajna adósosz­tályzatát. A világ legnagyobb hitelminősítője, a Moody's még mélyebbre, „B3”-ról egy foko­zattal „Caal”-re süllyesztette a spekulatív sávon belül - ez már rendkívüli kockázatokat jelez. Ukrajna 5 éves CDS-felára (bázispont) 1200 VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS TULAJDONVÁLTÁS Ez év végéig várhatóan minden patikában megtörténik az előírt tulajdon- szerzés - értesült a Világgaz­daság. 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot a gyógyszerészi tulajdonhá­nyadnak a gyógyszertárakban. A kormány két konstrukciót is kidolgozott ehhez, de in­formációink szerint a gyógy­szerészek egyiket sem vették igénybe. Kölcsönből, más banki hitelből vagy saját meg­takarításaikból finanszírozták az ügyletet. Sőt volt, ahol maga a többségi tulajdonos befektető adott pénzt a patikusnak. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy patikahitelt kez­detben csak kisebb takarék- szövetkezetek nyújtottak, az OTP novemberben csatlakozott a konstrukcióhoz, ráadásul a bank annak ellenére ragasz­kodott az ingatlanfedezethez, hogy az állami kamattámoga­tású kölcsönhöz a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességet nyújt a tőke 80 százalékának erejéig. A nehézkes banki hi­telt a gyógyszerészek ezen túl talán azért is hanyagolták, mert a mostani tulajdonhá­nyad-szerzéshez átlagosan leg­feljebb nagyjából 5-10 millió forintra volt szükségük. Amint Hankó Zoltán, a Ma­gyar Gyógyszerészi Kamara elnöke érdeklődésünkre el­mondta: az alkufolyamatok során a vételárat rendszerint a gyógyszertárak két-három ha­vi forgalmában jelölték meg. A havi forgalom egy közepesen jó forgalmú patika esetében 20- 25 millió forint. A gyógysze­részeknek viszont az esetek döntő részében már átlagosan 6 százalékos tulajdonhánya­duk volt, így nem kellett most a teljes 25 százalékot meg­vásárolniuk. Több helyütt előfordult, hogy a többségi tulajdonos szorgalmazta, a gyógyszerész már most vásá­rolja meg a tulajdonhányad több mint 50 százalékát, amit a törvény 2017. január 1-jéig tesz kötelezővé. ■ H. É. Szigorúbb házszabály készül az új parlamentnek módosítás A jelenleginél szi­gorúbb házszabályi rendelke­zések bevezetését javasolják a kormánypártok a választás után felálló új, kisebb Ország- gyűlés munkájának szabályo­zására. Az előterjesztés szerint a házszabály a parlamenti több­ségre bízza, milyen gyakoriság­gal ülésezzen a Ház - ezt ma sem szabályozza törvény. A fideszes Gulyás Gergely in­doklásként azt közölte: minden kormányra készülő politikai erőnek érdeke, hogy a válasz­tás után azonnal megkezdhes­se működését a 386-ról 199 tagúra fogyatkozó új Ország- gyűlés, így a következő kabinet a hatékony törvényhozási mun­kára koncentrálhasson, míg az ellenzéknek megfelelő ellenőr­zési jogköre legyen. A törvényjavaslatokat hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell nyújtani a parla­mentnek, a későbbiekben azok­hoz nem lehet „túlterjeszkedő” módosításokat tenni. Vagyis megszűnne az a gyakorlat, hogy egy csomagban az érintett rendelkezésen túl több törvényt is módosítanak. A részletes vi­tát a plenáris helyett szakbi­zottságok szintjén folytatnák le. A Ház a zárószavazások alkalmával így csak kétszer szavaz, előbb az összes módo­sításról egyszerre, majd az elő­terjesztés elfogadásáról. ■ VG Növekvő kockázatok FELMÉRÉS A TI szerint a rendszer is erősíti a korrupciót Magyarország tavaly 55 ponttal a 46. helyen, idén 54 ponttal a 47. helyen áll a Transparency Inter­national (TI) korrupciós érzéke­lési indexén, az ország megítélé­se stagnál - derült ki a szervezet éves jelentéséből. Mint Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója elmondta: az üzletemberek és szakértők véleményét tükröző index 0 és 100 pont közé esik, a magasabb pontszám kisebb korrupciót je­lent, a 177 ország átlaga 43 pont volt az idei vizsgálatban. Tovább­ra is az észak-európai államok a legkevésbé korruptak, a lista vé­gén Szomália és Eszak-Korea áll. A Magyarországot is magába foglaló régiót Észtország vezeti 64 ponttal, majd Lengyelország következik 58 ponttal. Az ügyvezető igazgató ki­emelte: Magyarországon a kor­mány iránt elkötelezett vezetők irányítják azokat az intézmé­nyeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizni. A fékek és az ellensúlyok rendsze­rének felszámolása önmagában nagy korrupciós kockázat. Ha­sonlóan problémás a jogalkotás is, amely sokszor a a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja. Martin József Péter saj­nálatosnak nevezte, hogy a köz­pénzek elköltésére vonatkozó adatok korábban sem korlátok nélküli nyilvánossága 2013-ban tovább szűkült. A társadalom kezd belefásul­ni a korrupcióba: a magyarok 70 százaléka nem jelentené, ha kor­rupciót észlel. Az indok a felmé­rés szerint az, hogy nem bíznak a hatóságokban, vagy félnek, hogy bajba kerülnek. ■ VG Korrupciós index 1. Dánia 91 1. Úi-Zéland 91 3. Finnország 89 3. Svédország 89 5. Norvégia 86 5. Szingapúr 86 7. Svájc 85 8. Hollandia 83 9. Ausztrália 81 9. Kanada 81 ... 47. Magyarország 54 FORRÁS: TI

Next

/
Oldalképek
Tartalom