Heves Megyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-04 / 282. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2013. DECEMBER 4,, SZERDA A korszerusitesben latjak a biztos jövőt pély-tiszatáj agrár zrt. Legutóbb több mint 200 millióból újították fel a gazdasági társaságnál a fejőházat Nemcsak állattenyésztéssel, hanem bio-növénytermesz- téssel is foglalkoznak a pélyi szövetkezetnél. Hatvankét tagú állományával a térség egyik legnagyobb munkáltatójának számít a cég, jövőjének biztosítása érdekében pedig folyamatosan élnek a különböző pályázati lehetőségekkel. Szomszéd Eszter Az elmúlt héten átadták a megújult fejő- és tejházat a Pély-Ti- szatáj Agrár Zrt. szarvasmarhatelepén. Amint arról lapunkban korábban már röviden beszámoltunk, a Darányi Ignác Terv keretében megvalósult fejlesztés a cég fennállásának eddigi legnagyobb beruházása. Ahogyan Balázs Nóra, a gazdasági társaság igazgatóságának elnöke a Hírlapot tájékoztatta: még tavaly pályáztak az állattartó telep korszerűsítésére, és sikerrel jártak.- Decemberben kaptuk az értesítést, hogy 220 millió forintot nyertünk a munkálatokra - 50 százalékos támogatási intenzitással -, amelyek három ütemben zajlanak. Üzemeltetési kötelezettséggel tartozunk, ami azt jelenti, hogy a telepet még legalább öt évig működtetni kell. Természetesen mi ennél hosszabb távra tervezünk. A beruházást 2015 januárjáig kell befejezni, addig még,a borjúneveléshez szükséges eszközöket, pavilonokat és ketreceket is szeretnénk beszerezni - fogalmazott a cég főkönyve- lőjeként is dolgozó szakember. Az új, intelligens gépekkel sikerült kicserélni a majdnem 25 éves technológiát, ami nemcsak a telepen dolgozóknak, de az állatoknak is sokkal kényelmesebb. Az eddigi 4x16 fejőállásról ugyanis áttértek a 2x18 állásosra. Bíró András főállattenyésztő az átadási ünnepségen beszámolt a parallel típusú fejőház előnyeiről, amelyek sorában a legjelentősebb, hogy négy óra alatt 485 tehenet lehet megfejni. A teljesen automatizált rendszer méri a lefejt tej mennyiségét, a tehenek napi aktivitását és energiatakarékos vákuumszivattyúval működik. Automatizálták a tejlevételt a Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. telepén. A beruházás a Darányi Ignác Terv segítségével valósulhatott meg a dél-hevesi üzemben. Nemcsak a fejőház, hanem a tejház is megújult. Új mosóautomatákat szereltek be, és a felhasznált vizet napkollektorok segítségével melegítik. A Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. gazdálkodását a Tarnaszent- miklós és Pély határában elterülő bérelt földek biztosítják. „Hevés megye legnagyobb állat- tenyésztője a részvénytársaság, amely 62 alkalmazottal egyben a térség legnagyobb céges foglalkoztatójának is számít, sőt a vállalkozókkal együtt csaknem 120 környékbeli embernek ad ezentúl munkát.- Optimizmussal telve kezdtem el pályázni a megvalósításhoz szükséges támogatásra- mesélt az előzményekről Vo- na Dénes ügyvezető igazgató.- Az önkormányzat után mi vagyunk a második legnagyobb munkáltató a községben, ezért is nagyon fontos, hogy biztosítsuk a vállalkozás jövőjét. Intenzíven legeltetünk, a földpályázaton megnyertük az eddigi legeltetési területeinket, és saját takarmánnyal etetjük a jószágainkat. lelenleg ezerkétszáz holstein-fríz szarvasmarha van a telepen, ez a szám magában foglalja a borjakat, a növendékeket, a vemhes teheneket és fejőmarhákat egyaránt. Az állattartás szükségleteihez igazodva egyébként nagyobb beruházásokat is végrehajtottunk. Az Európai Unió által előírt környezetvédelmi feltételek megteremtése érdekében 2010- ben létrehoztunk egy úgynevezett szigetelt beton trágyatálcát és hígtrágyatárolót - foglalta össze az eddig elvégzett feladatokat az ügyvezető. A részvénytársaság 1999-ben alakult meg részleges átalakulással, jogelődje, a Pélyi Tiszamente Mezőgazdasági Szövetkezet jelenleg is működik. A változás óta bebizonyosodott, hogy mindkét gazdaság életképes, a szövetkezet állattenyésztési szolgáltatásokat nyújt a részvénytársaságnak is. Az üzemek kedvezőtlen termőhelyi adottságúak, amit nemcsak a talajviszonyok, hanem a rossz foglalkoztatási és infrastrukturális ellátottság is hátrányosan befolyásol. A cégnél a kedvezőtlen környezeti hatások tompítására immár hosszú évek óta termelésszerkezet-átalakítást végeznek. Az árunövény termelésének a mértékét csökkentették, a gazdálkodást elsősorban az állat- tenyésztésre fókuszálták, ezen belül is a legelő szarvasmarha-ágazatot erősítették. Ezeken túl az 1990-es évek elejétől biogazdálkodást honosítottak meg. Akkor egyazon gazdálkodáson belül létre kellett hozni egy társaságot, amely csak biogazdálkodást végez. így jött létre 2004-ben a Biofarm Pély Kft., amely azóta is folytatja ezt a munkát - tönkölybúzát, bionapraforgót, -kukoricát és -zabot termeszt -, és agrár-környezetgazdálkodási programban is részt vesz.- Állandó, biztos partnereink vannak Németországban, Ausztriában, Angliában és tavaly már az Amerikai Egyesült Államokba is szállítottunk portékánkból. A termékek kizárólagos vevője a szendrői Natur Gold Kft. - közölte Vona Dénes. A pélyi telepnek minősített tenyészállatüzem címet ítéltek a szakemberek a pélyi szarvasmarhatelep egyébként jelentős elismerésben részesült, hiszen a közelmúltban megkapta a „Törzskönyvezett holstein-fríz állomány minősített tenyészállat-előállító üzem” elnevezésű védjegyet is. A bírálatot végzők szakmai megítélése szerint ennek feltétele egyebek között a tagsági viszony a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületében, a törzskönyvi nyilvántartás, továbbá a folyamatos tejtermelés-ellenőrzés, ivadékvizsgált bikák használata, valamint hivatalos befejés, bírálat. Bíró András főállattenyésztő (balról) vette át a kitüntetést Pélyen Az Alföldi Tej Kft. számára fő a márkaerősítés MÉLYKÚTI TIBOR, az Alföldi Tej Kft. ügyvezetőjének a vélekedése szerint, mire 2014-2015-ben megszűnik a kvótaszabályozás - ami napjainkban irányítja az Európai Unió tejgazdaságát -, legfontosabb céljuk az lesz, hogy a márkáik erősek legyenek az országban, mert legfőképpen ezzel lehetnek verseny- képesek, így maradhatnak talpon a termelők, s ezáltal ők is. Tíz esztendeje, 2003-ban 23 gazdaság szövetkezett a termelői csoport megalakulásakor, akkor a pélyi üzem elsők között lett tag. A csoport 2005-ben vásárolta meg székesfehérvári feldolgozóüzemet. Ebben a gyárban a fejlődésnek köszönhetően ma már 600 ezer liter tejet dolgoznak fel naponta. Jelen pillanatban 100 taggal 200 millió liter tejet termelnek évente. Négy márkacsaláddal jelennek meg a piacon: Alföldi (2007), Magyar termékcsalád (2010), Riska, illetve Olcsó és finom (2012). Idén 120 százalékos forgalmi növekedést értek el a belföldi piacon, ami nettó 34 milliárd forintot jelent. Az itthon előállított nyers tejnek a 21-22 százalékát vásárolják fel. Tovább növelte részarányát Heves megye gazdaságából a térség ötven nagyvállalata, derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága által készített kimutatásból. Tavaly minden mutatóban - foglalkoztatásban, saját és külföldi tőkében, értékesítésben és árbevételben is - még jobban kidomborodott a cégek jelentősége. A saját tőkéből immár 75 százalékkal részesednek, ez köszönhető annak, hogy egy év alatt ötödével, 348 milliárd forintra növelték működő tőkéjüket. Míg a kisebb cégeknél leépítések voltak, addig a legnagyobbak 5,5 százalékkal 17 ezer 300 fölé növelték átlagos állományi létszámukat. Tavaly sok mutatóban romlott Heves megye gazdaságának teljesítménye, így az árbevételben is. A legnagyobb cégek a belföldi értékesítésben és a hozzáadott értékben is rontottak egy esztendővel korábbi eredményeikhez képest. Nettó árbevételük megközelítette a 761,5 milliárd forintot, a növekedés a bővülő - s a 73 százalékban exportra történő - értékesítésnek köszönhető, hiszen belföldi eladásaik csökkentek. A cégek 153,5 milliárd forint hozzáadott értéke a megye 238 milliárdos összteljesítményének közel kétharmada. Heves A top 50 nagyvállalatok jóval nagyobb beruházásokat hajtottak végre legnagyobb cégeinek adózás előtti eredménye közel harmadával, 41 milliárd forintra emelkedett, míg a többi 12,3 milliárd forintnyi nyereséget termelt, ami kétszerese az egy évvel korábbinak. Az ötvenes körbe tartozó vállalkozásoknál az átlagbérek (évi 3,4 millió forint) több mint kétszer magasabbak, mint a nélkülük számított cégeknél (1,6 millió forint). Ugyanakkor a növekmény alatta marad a megyei átlagnak. A top 50-es körbe tartozó társaságok fejlesztési célú ráfordításai jelentősen növekedtek 2011-hez viszonyítva. A múlt évben üzembe helyezett beruházások több mint hattizede, 62,7 milliárdból 38,6 milliárd forint a legnagyobb vállalatoknál történt 2012-ben. A múlt évi beruházások értéke a megyében összesen 56,8 milliárd forint volt, ebből 32,3 milliárdért a legnagyobb cégek fejlesztettek. A NAV adatai szerint a félszáz legnagyobb Heves megyei cég a főbb adónemekben 85,67 milliárd forintot fizetett be az államkasszába, 18,7 százalékkal többet, mint 2011-ben. A kiemelt adónemekből befolyó pénz felét a top 50-be tartozó vállalkozások fizetik, az áfát tekintve még magasabb a részarányuk. ■ T. B. A fejlesztésekben és a bérekben is az átlag fölött vannak top 50 Heves megye legnagyobb vállalkozásai leginkább az exportnak köszönhetően tudtak bővülni az elmúlt esztendőben
