Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-09 / 261. szám
2013. NOVEMBER 9., SZOMBAT HORIZONT 5 Egri színész... és székely ember sata árpád Számos díjjal jutalmazták, ám ő mégis a közönséget tartja a legfontosabbnak Kettős jubileumot ünnepel idén Sata Árpád, a Gárdonyi Géza Színház színművésze: negyven éve van a pályán, s húsz esztendeje játszik Egerben. Pócsik Attila- Mindig színész akart lenni?- Csak félve gondoltam rá, hiszen falunkban, Lövétén ez nem volt mindennapos gondolat. Érettségikor azt mondtam, vasesztergályos leszek vagy színész. Megpróbáltam, s nemcsak elsőre, de elsőnek vettek fel. Emlékszem: kerestem a nevem a fölvettek listáján, de nem találtam, s egy világ dőlt össze bennem. Egy későbbi kolléga aztán örvendezve a nyakamba ugrott, hogy „sikerült!”. Mondtam szomorkásán: Jó neked! Mire ő: Fené„ neked is, itt vagy a sor legelején!- Hogyan indult a pályája?- Érdekes, de már akkor is ott motoszkált fölöttem Gárdonyi szelleme: első szerepem Zöld Mátyás volt a Lámpásban. Már a főiskolán sokat játszottam, reggel 6-kor bementem, s volt, hogy csak este 11-kor jöttem ki. Ott éreztem magam a legjobban. Bevallom, gátlásos voltam, sok osztálytársammal ellentétben nem tudtam, hogyan működik a színház. Kicsit olyan volt, mint amikor az ember vidámparkba megy, s csak ámul-bámul. Szép emlék e felfedezés. Másodéves főiskolásként fődíjat kaptam a bukaresti Színművészeti Egyetemek Fesztiválján, majd két évvel később, szintén hallgatóként, József Attila: Nagyon fáj című versével is fődíjat nyertem. Erre nagyon büszke vagyok.- Aztán jött a hercegi belépő...- Marosvásárhelyen szerettem volna maradni, de az akkor „zárt város” lett, s lemondták a helyeket a magyar tagozatra. Mesterem, Tompa Miklós tanácsára Szatmárnémetibe szerződtem. Első szerepem Karácsony Benő Rút kiskacsájában egy herceg volt. Sata Árpád vallja: a színészeknek szolgálniuk kell, esténként a legbelsőbb énjüket kitárva, a legsérülékenyebb részeiket megmutatva a publikumnak ÁHét Embßre Beloptam magam a közönség szívébe, 182-szer játszottam, a tévé is leadta az előadást, ha hazalátogatok, sokan még ma is Kis hercegnek szólítanak. Két évvel később Harag György megtisztelő meghívására Kolozsváron folytattam. Nehéz volt az újrakezdés, de szép időszak volt.- Hogy került Egerbe?- A rendszerváltáskor sokan jöttek Magyarországra, s én haragudtam rájuk, lévén ragaszkodtam a szülőföldemhez. Nyaranta egy barátomhoz Recskre látogattam, s benézve az egri színházba, beszélgettem Gáli László akkori direktorral, aki azt mondta: itt lenne a helyem. December 6-án érkeztem, első éjszakámat a portásfülkében töltöttem. Békés Pál darabjában, a New Budában mutatkoztam be, a közönség és a kollégák is megszerettek, sokáig - a szerep szerint - Mr. Janinak neveztek. Azután jött Queneau Stílusgyakorlatokja, majd a Mágnás Miska. Nem hittem volna, hogy egy operett főszerepét játszom majd, a hatalmas siker pedig meghatározta, merre dől a léc. Szép díjakat kaptam, de legfontosabbnak a közönséget tartom. Érdekes, a legnagyobb sikereimet azon szerepekben értem el, amiket először nem rám osztottak: a Klikk nagypapája, a Montmart re-i ibolya Spagetti bácsija vagy a Liliom. Jelenleg a Hippolyt, a lakájt próbáljuk, s elárulom: Sneider Mátyást eredetileg Rácz János játszotta volna...- Mire a legbüszkébb?- Arra, hogy színész lehetek. Talán megkopott kifejezés, de NÉVJEGY NÉV: Sata Árpád, színművész született: Székelyudvarhely, 1950. október 17. család: Nős, két lány édesapja iskolája: Szentgyörgyi István Színi Akadémia, Marosvásárhely színházai: Szatmárnémeti Északi Színház; Kolozsvári Állami Magyar Színház, egri Gárdonyi Géza Színház DÍJAI EGERBEN: Páholy-díj (1996), Napsugár-díj (1995, 1996), Eger Város Színművészeti Nívódíja (2001), Aase-díj (2007), a Gárdonyi Géza Színház Örökös Tagja (2007) hobbija: Nagyon-nagyon szívesen foglalkozik kertjével, illetve „bütykölget” a ház körül. (Ja..., és esztergálni végül mégsem tanult meg.) ez egy hivatás. Nem véletlenül mondják, Thália papjai, hiszen szolgálniuk kell. A legbensőbb énedet kell kitárnod, a legsérülékenyebb részeidet kell megmutatnod, hogy színész, mi több, jó színész lehess.- Egri színészként látogat haza, vagy székelyként játszik itt?- Székely vagyok, s mindig azt éreztem, a többséghez képest kétszer annyit kell teljesítenem, s ha kiugró akarok lenni, háromszor-négyszer any- nyit. Székelységemet soha nem adnám fel. Á szülői házat sem adtam el, sőt, felújítottam, s egy székely kaput is építtettem. Kérdezték is a szomszédok, miért csinálom, ha egy évben csak kétszer járok haza, de azt feleltem: ennek így kell lennie. Negyven év után talán mérleget kellene vonnom, de félek ettől, mert ezzel lezárnék valamit. Azt pedig nem szeretném. 1 PERCES INTERJÚ Kilencedik alkalommal tartanak Márton-napot kilencedszer rendeznek Szent Márton-napi ünnepet Feldebrőn ma délután. A programot most is, ahogy a korábbi években, a Hagyományőrző, Kulturális és Tú- risztikai Egyesület Feldebrő Jövőjéért civil szervezet rendezi az iskola tornatermében. Az idei kínálatról Ujj Gabriella elnököt kérdeztük.- Ez az egyesület egyik legrégibb programja.. Miért fontos?- Templomunk védőszentjének tiszteletére rendezzük. Felelevenítjük a Márton-nap- hoz kötődő népi hagyományokat. Ebbe bekapcsolódik a falu apraja-nagyja.- Mivel várják a vendégeket?- Megrendezzük a már hagyományos tök-szépség- versenyt, s nem marad el az újbor kóstolása sem. Az idei szűkebb esztendő, nem lesz sült libacomb, lesz viszont libazsíros kenyér libateperővel, lila hagymával, savanyú káposzával, de az édesszájúaknak sem kell csalódniuk. Az asszonyok fahéjas szegényes almást sütnek, van, aki alma helyett sütőtökkel. Fellépnek az óvodások, iskolások, lesznek li- bás énekek, táncok, s dalol a kompolti Őszirózsa Asszonykórus. Lukács Pál a Ciráda zenekarból táncházzal várja a közönséget.- Milyen programokat kínálnak még idén a feldebrőiekre?- E hó végén az óvodában adventikoszorú-kötésre várunk mindenkit, míg decemberben a közös karácsonyfa-állításra, ahol megszólalnak adventi dallamok, s lesz tűzgyújtás is. ■ G. R. Ujj Gabriella:- Tartalmas Márton-napot tervezünk... PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Hajmeresztő: nyomozás a közönséggel A fény éjszakája Budapesten Újra Hamupipőke a stúdiószínpadon Újra láthatja a Gárdonyi Géza Színház közönsége november 14-én, csütörtökön délután 3 órától a GG Tánc Eger Hamupipőke című táncmeséjét a teátrum stúdiószínpadán. A darab koreográfusa a hazánkban élő fiatal finn táncművész, Jenna Jalonen. A Grimm-testvérek népszerű története sok drámát, operát, egy sor képzőművészeti alkotást és filmet ihletett meg. Hamupipőke a puszta jóság és tisztaság megtestesítőjeként világít rá a boldogság valódi forrására, reményt adva, hogy vannak még csodák... ■ Elkezdődtek Paul Portner Hajmeresztő című vígjátékának próbái az egri színházban. A Besenczi Árpád rendezte előadás igazi interaktív produkció. A történet szerint véres gyilkosság szemtanúi lehetnek a nézőtéren ülők, majd megjelenik a rendőrség, s őket segítendő ott a publikum, aki mindent látott. A hajmeresztő bűnténynek ugyanis hajmeresztőén izgalmas a nyomozása, míg végül fény derül a megoldásra - a közönség segítségével. Portner társasjátéka Amerikában kivívta a legnagyobb előadásszámot elért produkció Besenczi Árpád (jobbról) rendezésében készül az interaktív előadás címét. A darab sikerének titka az - a szórakoztató krimi- ségén túl -, hogy a közönség aktívan részt vesz a színdarab „sorsának” alakításában, hisz a nézőtéren ülők kérdéseikkel sarokba szoríthatják a szereplőket, akár le is buktathatják azt, aki a gyilkosságot elkövethette. A színészeknek estéről estére improvizálniuk kell a történet alakulását, bizonyos „sarokpántok” mentén. Ám mivel nincs két egyforma „nézőtér”, az események alakulásának pikantériáját az adja, hogy akire tegnap ráterelődött a gyanú, az másnap ártatlanul távozik. ■ Budapesten is látható Kocsis István A fény éjszakája című drámája. A Gárdonyi színház november 11-én, este 7 órától a Klebelsberg Kultúr- kúriában, 12-én este pedig a Marczibányi Téri Művelődési Központban játssza.- A darab az évad programadó bemutatója volt - mondja Blaskó Balázs direktor. - A színház feladatai közé tartozik adott korok társadalmi, politikai történéseit bemutatni, értelmezni. A mű Németh Lászlóról ad alapvető információkat, s eközben kibontja emberi-írói problémáit. ■
