Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-08 / 260. szám
4 DIÁKVILÁG 2013. NOVEMBER 8., PÉNTEK Nem várnak a sült galambra, lépnek fiatalság Az y-generációs munkavállaló akár évente is képes munkahelyet váltani Az Y-generáció tagjai egy felgyorsult világ gyermekei. Számukra az internet minden kérdésre szinte azonnali választ eredményez. Képünk illusztráció Gárdonyi Gézával és Eger városával ismerkedtek a devecseri diákok vendégek Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolájának meghívására az Országos Gárdonyi Géza Emléknapon harmincöt devecseri 5. osztályos kisdiák és négy pedagógus látogatott Egerbe. A két iskola kapcsolata még három évvel ezelőtt, a vörösiszap katasztrófa idején kezdődött. A vendégek október közepén érkeztek és bekapcsolódtak az egri vár rendezvényeibe. Koszorúztak a Hősök termében, végigjárták a Kazamatát, soly- mászkodtak és a vitézi próbát is kiállták. Az erről szóló emléklapot magától Dobó István várkapitánytól vehették át. Este a Líceum csodálatos kápolnájában meghallgatták a Gárdonyi Géza arcai című emlékkoncertet. Pénteken megtekintették a gyakorlóiskolát, részt vettek az egri remete tiszteletére rendezett emlékműsoron, majd együtt versenyeztek az „Ezerarcú Gárdonyi” elnevezésű akadályversenyen. A városban és felkeresték az íróhoz kötődő emlékhelyeket: a színházat, s koszorút helyeztek el a Líceumban az emléktáblánál. Jártak Gárdonyi Gimnáziumban, az emlékháznál, a várban, és a Múzsák kertjében. Ezúton fejezzük ki köszönetünket a két napos program támogatásáért: Eger önkormányzatának, a vármúzeumnak, a Hittudományi Főiskolának, az EKF-nek, az Érseki Szent József Kollégiumnak, és az egri színháznak, valamint a Gárdonyi Gimnáziumnak. Tóth Marko, EKF Gyakorlóiskola Az egri várban vitézkedtek Az Y-generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technológia száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Egy friss kutatás szerint a mostani 18-30 év körüliek karrierjük érdekében hajlamosak a gyakori munkahelyváltásra. Szomszéd Eszter- A netgeneráció (Y és Z) már nagyon másképp kommunikál, más az értékrendjük, mást gondolnak a világról. A szülők és a nagyszülők olyan fiatalkort tudhattak magukénak, amikor g a rendes embernek egy mun- £ kahelye volt negyven évig. Ma | egy huszonéves (Y-generációs) | általában másfél évente váltó- 1 gatja az állásait, ha előre akar | jutni. Egy Z-generációs kamasz I pedig azt látja, nagyon fontos, hogy megtalálja azt az utat, amin el kell indulnia - vélekedik Tari Annamária klinikai pszichológus, aki akkor beszélt erről lapunknak, mikor legutóbb Egerben járt. Ezt alátámasztani látszik egy friss magyar felmérés, amely szerint a 18-30 év közötti fiatalok a gyorsabb karrier elérése érdekében hajlamosak a gyakori munkahelyváltásra. A kutatásból az is kiderült, hogy a 1982-95 között született, úgynevezett Y-generáció tagjai számára a munkavégzés közbeni szabadság és a munkahelyi légkör oldottsága kiemelkedően fontos. A kutatás fókuszában álló korosztály jól akarja érezni magát a munkahelyén. Számukra fontos, hogy az ne csupán egy hely legyen, ahova bejárnak, mert muszáj. Ott szeretnének dolgozni, ahol azon kívül, hogy értelmes dolgokkal foglalkoznak, még jó is lenni. Az is kiderült: kedvelik, és tisztelik, ha egy nagy tudású, tapasztalatú kollégával tudnak együtt dolgozni, hiszen belőlük nem az életkor, hanem a szaktudás vált ki elismerést. Azt nézik, hogy ki mit ért el, ki mit tett le az asztalra, nem azt, hogy ki milyen idős vagy hány évet töltött már el az adott cégnél. Kifejezetten igénylik a visszajelzéseket, és erős bennük a megfelelési vágy, szeretik a precíz kommunikációt, sőt amennyiben indokolt, akkor felvállalják a konfliktusokat is. Ha úgy érzik, hogy nincsenek a helyükön, vagy nem látják a számukra megfelelő karrier lehetőséget, akkor könnyen váltanak munkahelyet, bevállalva ezzel akár a munkanélküliséget is. Péter, 27 éves, pár éve Budapesten próbál szerencsét. Az egri férfinek, elmondása szerint már a tanulmányi ideje is változatos volt: informatikai iskola után bölcsészkarra felvételizett, közben csatlakozott egy közgazdasági diákszervezethez, és ezek mellett fotózott, videózott. - Sohasem tudtam magamat elképzelni olyan helyzetben, amikor csak egy dologra koncentrálok. 2010- ben egy multinacionális cégnél kezdtem dolgozni, majd következő évben egy másiknál. Ott online menedzser voltam az idei év januárjáig, azután petari Annamária a „beautiz- mus" fogalmáról is beszélt. Ez azt jelenti, hogy a szépség a legfontosabb belépő a sikeres és boldog élethez, miközben a többi érték a háttérbe szorul. A munkaerő-piaci visszajelződig egy amerikai vállalatnál lettem a nemzetközi kampány felelőse. Igazából én maradnék egy helyen, ha izgalmas lenne a munka, de nem az. Természetesen a fizetés is döntő tényező. Eddig minden váltás, előrelépés volt számomra - foglalta össze a fiatalember. A Coaching Team kutatásából az is kiderült, hogy ezt a korosztályt különösen jellemzi a türelmetlenség, mind a szakmai „beérés”, előrelépés terén, mind az anyagi juttatások tekintetében, valamint a munkavégzéssel kapcsolatban. Ez azzal is magyarázható, hogy ők egy rendkívül felgyorsult világ gyermekei, számukra az internet közelsége - főként az okostelefonokkal a zsebükben - minden kérdésre szinte azonnali választ eredményez. A munkahelyen azt látják, hogy naprakész friss tudással érkeznek, tisztában vannak az értékeikkel, el tudják látni a sek sem azt sugallják, hogy nagyon mindegy lenne a biológiai életkor, és amit a szépség- és divatipar diktál, ott a trendek egyértelműen azt mutatják, hogy a legjobb, ha sosem öregszel meg. magasabb szinten dolgozók feladatait is. Türelmetlenek, hogy megkapják a magasabb pozíciót, a magasabb fizetést, jobb juttatásokat, és így hamar feloldódik bennük az alázat a munka iránt. Fontos megjegyezni, hogy ez a generáció a fogyasztói társadalom szülötte, azaz „ha valami elromlik, dobd el és cseréld újabbra, jobbra” szellemben nevelkedett és él, ami érvényes a munkahelyekre és a kapcsolataikra is.- Úgy gondolom, hogy mi nem munkahelyet vagy egy céget keresünk, hanem célokat. Ez életforma. Ha valamit állóvíznek érzünk, mindig merni kell lépni, mert csak úgy lehet sikereket elérni - fogalmazta meg korosztálya nézeteit Varga Ottilia, aki bár tiltakozik, de az Y-generáció archetípusa. A 24 éves adácsi lány már az egyetemi évei alatt elkezdett dolgozni gyakornokként. - Szociológiai végzettségem ellenére sokkal A KUTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ Válaszadók több mint egyharma- da (35 százalék) külföldön képzeli el a számára ideális álompozíciót, jellemzően az Amerikai Egyesült Államok és Németország a két leggyakoribb célinkább a gazdasági vonal, azon belül is a humán erőforrás, a toborzás-kiválasztás volt az a terület ami érdekelt. Egy észak magyarországi tanácsadó cégnél kezdtem, és akkoriban döntöttem el, hogy az IT-területtel szeretnék foglalkozni. Amilyen gyorsan változik a technológia, nekünk is ugyanolyan tempóban kell fejlődnünk, és ez nekem nagyon szimpatikus. Vállalati HRS-ként folytattam a munkát, ahol megismerkedtem a Startup-világgal, és rengeteg innovatív fiatallal találkoztam, ami nagyon ösztönző volt számomra. Egy ideje már szabadúszóként toborzom a szakembereket az IT-szektor- ba, s minden nap - hétvégén is - dolgozom, viszont egyáltalán nem bánom. Most ennek élek, és úgy érzem, jó úton haladok. Ebben a mai világban nagyon fontos az, hogy mit teszünk le az asztalra, és a hitelességem megőrzése. ország, de Anglia, Svájc, Ausztria és Ausztrália is sokszor említett. A két legnépszerűbb pozíció a saját cég vezetőjeként dolgozni, illetve egy multinacionális cégnél alkalmazottként tevékenykedni. Az a legjobb, ha sosem öregszel meg Külföldre menne a türelmetlen generáció Miért nem szeretnek olvasni? Ezernyi magyarázatot találnak szabad idő A rohanó világra, a kötelező olvasmányokra, időhiányra fogják többnyire az ifjak a könyvektől való irtózásukat A világban bárhova is megyünk, elkísérnek bennünket az újságok és a könyvek. Ami viszont szomorú, lassan kezdenek nélkülözhetővé válni az írásos szövegek az új generáció számára. Rengeteg cikk született már azt boncolgatva, hogy miért olvassunk - többek között fejleszti a helyesírást, a szókincset, és a fantáziát -, ezért most vegyük át azt, hogy miért nem veszünk már a kezünkbe könyveket úgy, mint a nagyszüleink! Az idő, amit egy könyv olvasása igényel, nem pár perc. Hosszadalmas és nagy munka. A fejezeteket értelmezni, felfogni kell, amire sok embernek nincs ideje. A mai rohanó világban megannyi feladat vár ránk: takarítás, egyéb szociális teendők elvégzése. Erős elhatározás kell egy regény kiolvasásához. A második indok régebbre nyúlik vissza, egészen az iskolai tanulmányainkig. Ki ne emlékezne az olvasónaplókra, melyeket keserves munka árán kellett kitölteni? Vagy a szüléink intelmeire, miszerint muszáj elolvasnunk a kötelező olvasmányokat? Az | ember azért sem akarja azt | tenni, amit elvárnak tőle. Tu- f dat alatt, ezek a nem éppen | kellemes emlékek vették el a = kedvünket. Az új generációt A diákoknál az olvasás elhatározás kérdése. Képünk illusztráció tekintve már bonyolultabb a helyzet, leginkább a motiváció hiányra lehet visszavezetni ezt a problémát. Azt csinálják, amit otthon a szüleik is, akiktől mindent látnak, csak azt nem, hogy olvasnának. Gyakran az olvasási kedv is falakba ütközik a „Mit olvassak?” kérdés miatt. Nagyon felhígult a könyvpiac választéka, és lassan már nem tudjuk, mit érdemes valóban elolvasni. Szinte bármi kikerülhet a könyvesboltok polcaira. Rengeteg értelmetlennél értelmetlenebb írás van a világon, amik csakis azért népszerűek, mert azt mondják, hogy azok. Gyönyörű, színes borítókkal és sejtelmes leírással a könyv hátulján ellátva azt a benyomást keltik: „Ezt érdemes elolvasni!” Pedig ez nem igaz. A reklámok itt is elérik a várt hatást, mint mindig. Az utolsó indok, a technológia fejlődése. Csupán három perc letölteni a kedvenc könyvünket az internetről, vagy egy kicsivel több idő elolvasni egy rövidített verziót. Ugyanakkor egyre gyakoriabbak a megfilmesített könyvek is, amik hatásvadász módon, direktebben adják át az eredeti mű tartalmát, mely ezáltal gyakran az értelmét is veszti. Kocsis Dóra, Szilágyi Gimnázium
