Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-07 / 259. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Szennyvíziszap ömlött a főútra, egész délelőtt takarították A szegénység nyomorít és butít szociológia Már kilencszeresre nőtt a különbség az alsó, illetve felső rétegek között ► Folytatás az 1. oldalról szennyezés Fertőtleníteni is kellett a lemosott utat, ezt klór- mésszel tették a megyei vízmű szakemberei. A betelefonálótól úgy tudjuk, hogy legalább két kilométer hosszan, két-három méter szélességben, legalább húsz centi vastagon borította szennyező anyag az utat. A Heves Megyei Kormány- hivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megerő­sítette az információt. Ők ellen­őrizték a fertőtlenítést, lapunk­nak küldött jegyzőkönyvükből kiderül: a katasztrófavédelem iparbiztonsági kollégái, a kö­rülményeket figyelembe véve, nem tartották indokoltnak a beavatkozást. Tájékoztatásuk szerint a szennyezés felszámo­lása a szállítást végző cég fel­adata, anyagi felelősséggel. Malik István, a Heves Me­gyei Vízmű Zrt. műszaki igaz­gatója a Hírlapnak elmondta, mivel a fuvarozó cégnek nincs tisztító kapacitása, hozzájuk fordult segítségért. A vízmű szakemberei mosták le, fertőt­lenítették az utat. A takarítás idején kerülőutat használhat­tak az autósok, félpályás útzár volt érvényben, ezt Soltész Bá­lint megyei rendőrségi szóvivő mondta el. ■ G. R. Uj lépcsőkön szaladhatunk majd a buszhoz javítás Várhatóan decemberre végeznek a felújítási munkák­kal az egri buszpályaudvaron, addig csak keskeny sáv hasz­nálható a lépcsőből. Völfinger Balázs, az Agria Volán Zrt. közszolgáltatási és üzemeltetési osztályvezetője lapunkat úgy tájékoztatta: az elmúlt 40 évben igencsak elhasználódott a pályaudvar lépcsősora, ezeket az elemeket cserélik ki, valamint a bizton­ságos közlekedés érdekében egy magasított korlát kerül a feljáró mellé. De nemcsak eny- nyiből áll a munka, az ügyfél- szolgálati irodát is renoválják. Szigetelik, újramázolják az információs helyiséget.« SZ. E. Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus a Felnémeti Közösségi Házban tartott elő­adást a társadalmi szolidari­tásról, aminek a hiánya egy­re nyomasztóbb hazánkban. Barta Katalin Tanulságos adatokat sorolt minapi, felnémeti előadásán Ferge Zsuzsa szociológus, aka­démikus a mai magyar társa­dalom helyzetéről. Ma a négy­millióra tehető munkahelyből csupán kétmillió ember kerese­te biztosít átlagos vagy e feletti jövedelmet. A mélyszegénység hazánkban 600 ezer embert sújt, 4,2 millió ember a létmi­nimum alatt él. Egymillió 400 ezer munkanélküli egyre ke­vesebb jövedelemből él, hiszen az 1994-ben bevezetett, s 2000- ben megszüntetett 28 ezer 500 forintos jövedelempótló támo­gatás mára 22 ezer 800 forint­ra zsugorodott, az álláskeresési járadék három hónapig jár an­nak, aki elveszítette munkáját. A mélyszegénységben élők aránya az elmúlt három évben 14-ről 17 százalékra emelke­dett, a gyermekszegénység még drasztikusabban nőtt. Míg húsz éve másfél millió ember élt a létminimum alatt, mára ez a szám meghaladja a négymil­liót. Mindeközben kilencszere­sére nőtt az alsó és felső réte­gek közötti vagyoni különbség. Kitért arra is, hogy milyen következményekkel járnak e folyamatok. Tanulmányok sora bizonyítja - hangoztatta -, hogy a szegénységből nem, vagy csak nagyon nehezen lehet ki­törni. A nélkülözők átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek, a társadalmi egyenlőtlenség egy­re nagyobb feszültséget ger­jeszt. Az az érzés, hogy nincs remény a felemelkedésre, pszi­chésen is megbetegít. Nem vé­letlen, hogy nemzetközi össze­hasonlító tanulmányok szerint Magyarország Európa egyik legszomorúbb országa. A közmunkaprogrammal Ferge Zsuzsa szerint az a baj, hogy nagyon drága foglalkoz­tatási forma, ám nem hatékony, nem garantálja a mobilitást, se a szegénységből való kitö­rést. A legnagyobb vesztesek a gyerekek, ami azért tragédia, Ferge Zsuzsa akadémikus: ma a négymillióra tehető munkahelyből csupán kétmillió ember keresete biztosít átlagos vagy e feletti jövedelmet. mert nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy a szegénység nemcsak nyomorít, hanem bu­tít is. Ha egy gyerek nélkülözni kénytelen, az egész élete ráme­het, hiszen rosszabbak az élet­kilátásai, hamarabb lesz beteg. Több kérdést is feltett népes hallgatóságának Ferge Zsuzsa, ám a remélt válaszok sajnos elmaradtak. A néma csend a ■ A nélkülözők a felméré­sek szerint átlagosan tíz esztendővel rövidebb ideigélnek. társadalmi szolidaritás jelenle­gi állapotáról is hű képet adott. Megkérdezte, hogy középko­rú közönségének tagjai közül ki az, aki úgy érzi, méltányos nyugdíjban részesül, ha eléri az öregségi korhatárt. Az is ér­dekelte volna, ki gondolja úgy, hogy a mai magyar társadalom szolidáris bármelyik kiszolgál­tatott helyzetben lévő réteggel. Arról is érdeklődött, hogy ki érzi rendben lévőnek a közbe­szerzések folyamatát, illetve, miként reagálna egy igazán szolidáris társadalom a trafik­botrányra, amikor 50 ezer em­ber korábbi megélhetését tették tönkre egy tollvonással, hogy helyette ötezer kormányszim­patizáns boldogulhasson. Miután a kérdéseire nem ér­kezett válasz, az előadó az ide­vezető folyamatot is vázolta. Emlékeztetett arra, hogy 1990 után rövid időn belül egymillió ember veszítette el munkahe­lyét és a létbiztonságát. Közü­lük néhány százezret nyug­díjba kényszerítettek. A me­zőgazdaság átszervezésével, az ipar gyors privatizálásával tovább romlott a magyar mun­kavállalók helyzete. A munka­erőpiacon azoknak volt némi esélye, akik diplomával vagy szakmával rendelkeztek, ám az alulképzettek kiszorultak a foglalkoztatásból. Számukra maradt a közmunka, aminek a bevezetése Ferge Zsuzsa véle­ménye szerint elhibázott lépés volt. Vonatkozik ez a szocialis­ták által bevezetett Út a mun­kához programra, s az ennek folytatásaként a Fidesz által megálmodott Start közmunka­programra egyaránt. Ezekkel a legnagyobb gond, hogy túl azon, hogy nem biztosítanak mobilitást, se elfogadható jöve­delmet, kényszermunkaként ■ Miként lehetne a szegény­ségből kilábalni? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. élik meg az alkalmazottak, még jobban megosztja a szegé­nyeket, hiszen e lehetőségért is szabályosan versengeni kell. Máig meg nem oldott problé­ma, hogy a magyar átlagbérek messze alatta maradnak az európai uniós béreknek. így fordulhat elő, hogy ma a közel négymillióra tehető munka­helyből csupán kétmillió em­ber keresete biztosít átlagos vagy e feletti jövedelmet. Fortélyos félelem igazgat az országban szó esett arról is, hogy a szoli­daritás teljes hiányát jelzi szá­mos egyéb folyamat is. Ilyen a gyermekek szegregálása, az egyházak megkülönböztetése, valamint a társadalmat fertőző rasszizmus terjedése. Ennek okai az előadó szerint több év­tizedre vezethetők vissza. Az ál­lamszocializmus éveiben az em­bereket rászoktatták arra, hogy egyéni utakat járjanak, érdekei­ket individualista módon, má­sokat háttérbe szorítva érvénye­sítsék. 1990 után tovább erősöd­tek ezek a törekvések. Mindeh­hez társul még a napról napra fokozódó egzisztenciális szoron­gás, továbbá a félelem, amit az is táplál, hogy mára egyre töb­beket sértenek emberi méltósá­gukban. Szociális minimum kialakítására lenne szükség ha az akadémikus által leírt folyamatokon nem sikerül mi­hamarabb változtatni, akkor húsz, harminc év múlva rend­kívüli árat kell fizetnie az egész társadalomnak. Arra a kérdés­re, hogy lát-e esélyt a pozitív változásra, meglehetősen ború­san válaszolta szakember. Úgy vélte, jelenleg az egyetlen re­ményt a civil szervezetek mun­kája jelenti. Ahhoz, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek, a hatalmon lévőknek meg kelle­ne állapodni a szociális mini­mumban. Elmondta: néhányon megvalósíthatónak tartanák a társadalmi alapjövedelem be­vezetését is, amelyet Svájcban már megszavaztak, s több euró­pai országban is mérlegelik en­nek realitását. A kapcsolatok erositese a cél húsz esztendő Ünnepelt az egri katolikus általános iskola Pontosan húsz éve, 1993-ban vette át az egyház újra az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvodát. En­nek a szép évfordulónak az al­kalmából a héten ünnepséggel készült az oktatási intézmény apraja-nagyja. Mint azt Val- kó Viktor igazgató elmondta: e rendezvénnyel nyitják meg hivatalosan az ünnepi évet, amelyre minden eddiginél több programmal, versennyel ké­szülnek, hogy ezzel is erősítsék a kapcsolatot az egyházmegyei iskolák között. Az iskola udvarán új keresz­tet is szenteltek, amelyet a Har­gita megyei Oklánd település­ről kaptak ajándékba. ■ SZ. E. Székelyföldről érkezett a fakereszt. Megszentelésével kezdődött az ünnep Tudomanyiinnep, kiállítássá! főiskola Az eseménysorozatba minden kar bekapcsolódik Az Eszterházy Károly Főisko­la (EKF) Tittel Pál Könyvtár és Médiacentruma által meg­rendezett, a bibliotéka névadó­jának szentelt emlékkiállítás megnyitójával kezdődött a fel­sőoktatási intézmény hagyo­mányos, egy hónapon át tartó őszi rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe. Ez alkalomból dr. Pap József tudo­mányos rektorhelyettes mon­dott köszöntőt. A 230 esztendeje született Tittel Pál életét és munkásságát bemutató tárlat megnyitóján dr. Czeglédi László, a könyvtár fő­igazgatója röviden ismertette az Egerből indult tudós tevé­kenységét. Mint fogalmazott, Tittel könyvszerető ember volt, és miután bejárta a kontinenst, az európai szellemiséget hozta vissza ide magával. A november végéig tartó, a Tudomány Napjával kezdődő rendezvénysorozatba a főiskola valamennyi kara bekapcsoló­dik. Tegnap a Környezettudo­mányi Tanszék tartott konfe­renciát dr. Kárász Imre egyete­mi tanár elnökletével, péntek­től a főiskolán rendezik meg - a már nemzetközi szereplőket is felvonultató - XIII. Országos Neveléstudományi Konferenci­át a Magyar Tudományos Aka­démia Pedagógiai Bizottsága és az EKF szervezésében Változó Életformák - régi és új tanulá­si környezetek címmel. Bekap­csolódik a tudomány ünnepébe az intézmény új kara, a Come- nius is: Sárospatakon dr. Hau­ser Zoltán rektori megbízott elnökletével tartanak fórumot Comenius szellemi örökösei címmel. Kiveszi a részét a ren­dezvényekből a gyakorlóiskola is, amely történelmi emlékülést rendez Európa, nemzet, nem­zetiség címmel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 165. évfordulójára emlékezve. Az események ünnepibbé tételéről az ének-zene tanszék gondoskodik: a tanárok és hall­gatók öt alkalommal is koncer­tet adnak majd. ■ S. B. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom