Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-06 / 258. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. NOVEMBER 6., SZERDA A Remény, az Elet és a Változás: már tizenöt éves Egerben a RÉV Várvédők maradványaira lelhettek kutatás Értékes és érdekes leletanyagra bukkantak a régészek a próbafeltárás során függőség Idén ünnepli fenn­állásának 15. évfordulóját a Főegyházmegyei Karitász Köz­pont Eger fenntartásában mű­ködő RÉV Szenvedélybeteg-se­gítő Szolgálat. A szervezet a jubileumot konferenciával egybekötve a Bartakovics Béla Közösségi Házban ünnepelte, ahol szakemberek és a függő­ségüktől megszabadult em­berek számoltak be az elmúlt évek tapasztalatairól.- Azokra is figyelni kell, azok az emberek is fontosak, akik a társadalom peremére szorultak. Az egyház feladatai közé tartozik a legelesettebbek szolgálata, ebben segít a RÉV - emelte ki köszöntőjében dr. Ternyák Csaba egri érsek, aki megnyitója után kitüntetésben részesítette Siposné Kohári Szilviát, a szervezet igazgatóját és helyettesét, Zelei Andreát. Meghívottként részt vett a fórumon Soltész Miklós szociális, család- és ifjúság­ügyért felelős államtitkár is. Előadásában hangsúlyozta: az egyik fő feladatnak a nappali, a közösségi ellátás terepének erősítését látja, hiszen az egyes emberek tragédiája a közösség tragédiája is, s mindenképp támogatni kell azokat, akik szenvedélyüktől szabadulni szeretnének. ■ SZ. E. Eger Csillaga: már megvannak az idei jelöltek voksok Megtette jelöléseit a 22 éve működő Egri Lokálpat­rióta Egylet az „Eger Csillaga” címre. A választmány elé 44 név került, s döntöttek arról, hogy mely egri fiatalok, ma­gánszemélyek, intézmények, civil szervezetek és gazdasági társaságok kerülhetnek a sza­vazólapra. A városban élők öt kategó­riában (gazdasági társaság, intézmény, szervezet, magán- személy, fiatal), összesen 15 jelölt közül választhatják ki azokat, akik szerintük érdeme­sek a címre. Szavazni a www. egrilokalpatriotak.hu oldalon lehet november 21-éig, vagy a Patika Múzeumban. ■ P. A. Látogathatóvá tennék az eg­ri vár Zárkándy-bástyáját. A munka előkészítése során legalább ezer értékes leletre bukkantak a régészek, köz­tük három csontvázra. Pócsik Attila Szeptember végén indult el az egri vár egy méltatlanul el­feledett részének, a Zárkán- dy-bástyának a kutatása. Ez az a bástya, amely ott van mindenki szeme előtt, mégis kissé „rejtve” áll, lévén, hogy az 1910-es években a vasút le­választotta a vártól. Felismer­ve, hogy a pusztulás miatt az építmény a 24. óráját éli, és a megmentésére mielőbbi lépése­ket kell tenni, a megyeszékhely önkormányzata és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. jóvoltából megkezdőd­tek a helyreállítási munkák. Emellett a vár területén jelen­leg több helyszínen is dolgoz­nak: a három főépület kémé­nyeit állítják helyre, megerősí­tik továbbá a déli várfalsétány mellvédjét, a kazamata felső ágyútermének homlokzatát, a Földbástya külső falát, mind­ezeken túl helyreállítják a ka­zamata kútját és a Gergely-bás- tya külső homlokfalát is. Az 1,7 milliárd forintos turisztikai attrakciófejlesztés napjaink­ban a közbeszerzési eljárásnál tart. Ezzel kapcsolatban Habis László polgármester kiemelte: közel 700 millió forintos mun­kára szeretnék még szilveszter előtt átadni a munkaterületet.- Űj fejezet nyílt a város és az MNV Zrt. együttműködé­sében, amikor elhatároztuk, közösen vesszük gondjainkba Eger meghatározó műemlék együttesét, a várat - fogalma­zott a városvezető. Lóczi Béla, az MNV Heves megyei terüle­ti irodavezető-helyettese pedig azt hangsúlyozta, hogy a Zár- kándy-bástyával kapcsolatban a kezdeti gondolat szerkezeti megerősítésről szólt, ám figye­lembe véve, hogy összekötte­tésben áll a föld alatt húzódó kazamatával, úgy döntöttek, látogathatóvá teszik a műem­léket. Nem lesz rajta építmény - lévén soha nem is volt -, vi­szont kilátóhelyet alakíthatnak ki a területen. A Dobó-bástyában kedden bemutatták: számos értékes leletre bukkantak, egyebek között ágyú- és puskagolyók maradványaira Is Dr. Domboróczki László, a Dobó István Vármúzeum régé­szeti osztályvezetője elmondta: az utóbbi évtizedek legnagyobb munkájába fogtak, amely a Zárkándy-bástya és a keleti várfal gyommentesítésével, ki­takarításával kezdődött, majd a szakemberek úgynevezett próbafeltárást végeztek. Ennek a munkafolyamatnak a lénye­■ A jelenleg a várban folyó ' feltáró munka a jövőben további kutatások kiin­dulópontja is lehet. ge, hogy régészetileg korábban ismeretlen területről informá­ciókat gyűjtsenek, illetve meg­állapítsák, hogy a későbbi kivi­telezésnél milyen mértékű föld- és tereprendezési munkálatok engedhetők meg. A munka to­vábbi kutatások kiindulópontja is lehet. Mi több, azt a módot is meg kell ilyenkor találni, ho­gyan lehet a legjobban bemu­tatni az elért eredményeket. Giber Mihály régész, az ása­tás vezetője elárulta: az 1920- as években már végeztek ása­tásokat a területen, ám a doku­mentációja nem maradt fenn. Az építményről hadmérnöki tervekből tudták, hogy része a külső várfal, a Zárkándy-bás­tya, s egy fülesbástya, amelyet az előzőhöz építettek hozzá. A kutatás során előkerült a déli bástyafül, amely a XX. század elején még több méter maga­san, ma a föld alatt rejtőzködve állt, falában a kazamaták szel­lőzőinek nyílásaival. Megtalál­ták a bástyán kívül is látható északi külső várfal bástyabeli folytatását, illetve fény derült arra is, hogy a bástya északi fala - az ágyúzás elleni jobb védelem érdekében - többszö­rösen megvastagított építmény volt, s az elmúlt 400 évben a föld alatt „pihent”. Az ilyen munka során nem elhanyagol­ható a szerencse, s mint Nagy László régész közölte: ezúttal ez is megvolt.- Az egyik árkot szinte vé­letlenül, úgy ástuk ki, hogy az oldalából csontok álltak ki, így derült ki: temetkező hely - fo­galmazott a szakember. - Ki­bővítettük az árkot, s megbi­zonyosodtunk, hogy szabályos testhelyzetben, rendellenes tá­jolásban fekvő három, bizonyo­san egyszerre eltemetett csont­vázra bukkantunk. A tetemek ■ Szükségesek-e a régészeti feltárások? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. körül XVI-XVII. századi pus­ka- és muskétagolyókat, vala­mint aranyozott-bronz viseleti tárgyakat is találtunk. Nem tel­jesen kizárható, hogy az 1596- os ostrom halottaira leltünk rá a munka során. Nagy László kifejtette: ezres darabszámban mérhető a lelet­anyag mennyisége, eredmé­nyekben gazdag munkáról van szó, amely nyitánya lehet na­gyobb volumenű kutatásnak. Az árkokat visszatemetik, s tavasszal kitakarják DR. DOMBORÓCZKY LÁSZLÓ, a Dobó István Vármúzeum régé­szeti osztályvezetője a tegnapi sajtótájékoztatón azt is kijelen­tette: a leleteket hamarosan res­taurálni fogják, s szeretnék mi­nél előbb ki is állítani. Találtak XVI-XVII. századi pipákat, fa­jansz- és porcelántöredékeket, mázas edények és kályhacsem­pék töredékeit, de előkerültek fémtárgyak, ágyú- és puskago­lyók, lószerszámok részletei is.- Hogy megóvjuk a leleteket az időjárás viszontagságaitól, az árkokat a napokban betemet­jük, s csak jövő tavasszal takar­juk ki újra. Az előttünk álló fel­adat egy régészeti jelentés elké­szítése, ez alapján lehet majd továbbgondolni a terület hasz­nosítását. Az 1596-os ostrom katonáira bukkanhattak A felújítás előtt álló bástya ősét egyébként Zárkándy Pál várkapitány építtette még 1556- ban, majd Ottavio Baldigara itáliai hadimérnök tervei alap­ján a század második felének nagyszabású erődépítési mun­kálatai során bővítették ki. Csil­lag Tamás, az Egri Vitézlő Osko­la elnökségi tagja elmondta, hogy a próbafeltárás során megtalált csontvázakat minden bizonnyal a XVI. század máso­dikfelét követően temethették el a földbe. - Két csata ment vég­be ebben az időben: 1596-ban, illetve 1687-ben. Ha az előbbiről van szó, akkor talán napra pon­tosan meghatározható az elföl- delés dátuma, hiszen tudjuk: a külső várat október 4-én rob­bantották fel. Kövér semmire nem jut majd kevesebb politika Egerben összegezte az elmúlt három és fél esztendőt a T. Ház elnöke Egyre agresszívabbak a fiatal bűnelkövetők ► Folytatás az 1. oldalról Kövér László tegnapi egri láto­gatásán úgy fogalmazott, hogy öt hónappal a választások előtt meghatározó kötelesség az ösz- szegzés. Kiemelte továbbá azt is: a kormányváltozás után az összefogás időszaka követke­zett, és nagyon lényeges, hogy sikerült elkerülni a csődöt, ami kisebb fajta csoda, hiszen a Baj- nai kormány 500 milliárdos „lukat hagyott hátra”. Hozzá­tette: 2011-ben megindult az or- | szágátalakító munka, míg egy 1 évre rá a stabilitás esztendeje | kezdődött el.- Sikerült három százalék I 'á szorítani az államháztartá- Kövér László Nyitrai Zsolt gyertyát gyújtott az ’56-os emlékműnél si hiányt, s Magyarország kike­rült a túlzottdeficit-eljárás alól. A 2013-as év kulcsmomentuma a két ütemben végrehajtott re­zsicsökkentés, amely a legala­csonyabb jövedelmű családokat érintette a legpozitívabban. A honatya kedden délután találkozott dr. Ternyák Csaba egri érsekkel, majd dr. Nyitrai Zsolttal, a Fidesz megyei elnö­kével gyertyát gyújtott a Szé­chenyi és a Csiky utca kereszte­ződésében lévő emléktáblánál, az 1956-os forradalom és sza­badságharc hőseinek emléké­re. Este pedig az Egri Polgárok Házában tartott Egri Csillag Szalon rendezvénysorozat ven­dége volt a házelnök. ■ P. A. KONFERENCIA A Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ szer­vezésében Bűnelkövetés és gyermekvédelem címmel ren­deztek konferenciát a gyermek- védelemben dolgozó megyei szakemberek részvételével a megyeházán. Dr. lungné Richter Judit, az intézmény igazgatója lapunk­nak elmondta: terveik szerint mostantól rendszeresen ta­lálkoznak a szakemberek ha­sonló tanácskozásokon, hogy nyomon követhessék a változó jogszabályokat, megoszthassák tapasztalataikat egymással. Kerek Jánosné, a Lőrinci gyermekotthon vezetője Csíny­tevés vagy bűncselekmény cí­mű előadásában arról számolt be, hogy a náluk nevelkedő kö­zel 40 fiatal közül évente öt ke­rülhet vissza a családjába, ám a többségük nagykorúságáig az otthon lakója marad. A gyer­mekkori traumák miatt sok a céltalan, önértékelési zavarral küzdő ifjú, akik egyre több­ször használnak pszichoaktív szereket, s gyakran fokozódó agresszivitással reagálnak kör­nyezetükre. Gyakori köztük a szökési kísérlet, tavaly az is előfordult, hogy ketten a saját nevelőjüket bántalmazták. A szakember szorgalmazta, hogy az ilyen fiataloknak mie­lőbb alakítsanak ki regionális speciális otthont. ■ B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom