Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-27 / 276. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2013. NOVEMBER 27., SZERDA EGRI KISTÉRSÉG Közösségvezérelt vidékfejlesztés: fontos lehetőség készülnek A 2014-2020-as időszakot felölelő LEADER tervezéssel kapcsolatban egyeztettek az Egri kistérség polgármesterei Felsőtárkány- ban nemrégiben. Mint elhangzott, érdemes foglalkozni a CLLD fogalmával, amelynek lényege, hogy képes mozgósítani és bevonni a helyi közösségeket, szervezeteket, hogy azok hozzájáruljanak a fejlődéshez, a területi kohézió támogatásához, új távlatokat nyitva. Az Agria-Innorégió Tudáscentrum, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Természettudományi Karának központja által megalapozott és a Heves Megyei Területfejlesztési Tervvel is összehangolt, a következő tervezési időszakra vonatkozó programja lehetőséget ad arra, hogy a települések folytassák a megkezdett munkát, illetve újabb pályázatokat is elérjenek. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, az EKF rektorhelyettese az egyeztetésen hangsúlyozta: félidejénél jár az intézmény azon programja, amely közel kéttucatnyi település megújulóenergia-potenciáljának feltárásával foglalkozik. Nagyon fontos, hogy - szakítva a korábbi szemlélettel - ezúttal egy elkészült koncepció alapján alkotható meg közösen a stratégia. Lényeges cél egyebek között a 100 százalékban megújuló energiatérség megvalósításának előkészítése, az önfenntartó régió elérése, illetve olyan környezet létrehozása, amely segíti a fiatal vállalkozásokat. ■ Oldalszerkesztő: Pécsik Attila Telefon: 06-30/2024733 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Egri kistérségi oldalunk legközelebb december 27-én jelenik meg. „Az a bizonyos utolsó száz méter” emlékmúzeum Szép tárlatot avatott a verpeléti Bem József Honvéd Nyugállományú Klub A hatvan esztendeje Verpelétre települt 35. harckocsi ezrednek állítottak emléket a helyi Bem József Honvéd Nyugállományú Klub tagjai a napokban. Pócsik Attila Különleges emlékszobát avatott november közepén a helyi művelődési házban a verpeléti Fegyveres Erők és Testületek Bem József Honvéd Nyugállományú Klubja. Az időpont nem volt véletlen, hiszen november 15-én volt hatvan éve, hogy a 35. harckocsi ezred áttelepült a városba. A megnyitón Farkas Sándor polgármester (aki maga is szolgált itt 1983-ban) úgy fogalmazott: szerencsés és felemelő gondolat e tárlat.- Sokáig nagyon sokat jelentett Verpeléten a honvédség, munkát adott az embereknek, megteremtette a sportélet alapjait. A futball akkor fénykorát élte a településen, állítólag ez is fontos szerepet játszott abban, ki(k) kerülhet(nek) az alakulatba... A kulturális élet színességét jelzi: a mostani helyszín Helyőrségi Művelődési Otthon volt. Az eseményen dr. Ravasz István alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörté- nész-muzeológusa kiemelte: a kiállítás nagyon fontos jelkép. Egyfelől egy megszűnt alakulat, illetve azoknak is emléket állít, akik már „a hadak útjára költöztek”.- Ma azt mondják, nincs szükség harckocsira, nincs jelentősége, hiszen úgyis kilövik. Azonban ha láttak már lovat, amely az ember felé vágtat, tudják: félelmetes látvány. Most képzeljenek el egy acélménest, s mindjárt megértik, miről beszélek - tette hozzá az alezredes. Dr. Ravasz István felidézte a harckocsik történetét, hogy miért is fontos „az a bizonyos száz méter”. Amikor ugyanis a nagy háborúban megindultak a rohamok a beásott tüzérség ellen, az utolsó 100 méter volt a legnehezebb. Szükség volt olyan szerkezetre, amely képes terepen mozogni, lőni, katonákat szállítani, illetve a mögötte nyomulóknak védelmet bizA klub tagjai elhatározták, fontos szerepet szánnak a hagyományok őrzésének. A most átadott emlékmúzeum fontos állomása a munkának. tosítani. Az alezredes szólt arról is: 1954-ben, a dunai ár- vízvédelmi munkálatokban 79 verpeléti vett rész. Remek előadása végén pedig összegzésül elmondta: az ilyen jellegű kiállítások talán fontosabbak is, mint a hivatalos tárlatok, hiszen itt minden egyes tárgy személyes. Mirkó Sándor; a klub titkára elárulta, az emlékmúzeum ötletgazdája Harangodi László elnök nevéhez fűződik. Tavasz óta gyűjtötték a dokumentumokat, emlékeket. Felkeresték a Hadtörténeti Intézet és Múzeumot, valamint Verpelét polgármesterét, s számos segítséget kaptak, amelyek nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás. Bubori Sándor nyugállományú alezredes, az alakulat egykori parancsnoka, akit a helyszínen többen a „páncélosok nagy öregjének” neveztek, elárulta, mind neki, mind az itt élőknek sokat jelent a kiállítás. Elmondta, amikor a klub 1989-ben megalakult, abban egyeztek meg, tevékenységük során kiemelt szerepet kell kapjon a hagyományőrzés. A mostani pedig egy fontos állomás e munkában.- Az alakulat több mint 40 embert, civileket foglalkoztatott, majd amikor létrejött a fénycső szövetkezet, újabb 100 főnek adott munkát. Ahol most állunk, ez volt a tiszti klub, fogadások, ünnepségek helyszíne. Hiszem, hogy az alakulat javára vált a közösségnek, s szerencsére az ön- kormányzattal és az itt élőkkel is kiváló volt a viszony, mondhatom: soha rosszabbat. Az ezred működése alatt egyebek között nyolcadikos fiataloknak szerveztünk „Tíz napig katona voltam” címmel olyan játékos képzést, amely során igyekeztünk megszerettetni velük a katonaságot. Három éven keresztül palesztin harckocsizó- kat képeztünk ki, s ezredünk nyerte el először egy ’82-es dunántúli gyakorlat során az Élen járó páncélos alakulat címet... A most átadott emlékmúzeum összetartja és emlékezteti is az embereket. Talán néhány év vagy évtized múlva azt se tudja majd a magyar nép, mi a katonaság, pedig egykor fontos része volt a társadalomnak. Állandó kiállítás lehet a mostani tárlatból a megnyitóünnepségen Farkas Sándor polgármester elmondta: az emlékmúzeumot fontosnak tartja az önkormányzat, olyannyira, hogy szeretnék, ha a mostani tárlat nem csupán néhány hétig lenne látható. Idén nyáron ugyanis sikeresen felújították az egykori Népház homlokzatát, s szeretnék, ha az épület felső szintjén létrejönne egy, a település történetét bemutató tárlat. Mindez pedig nemcsak terv: egy pályázaton 15 millió forintos támogatást nyertek el a célra, s már most többen jelezték, csodás emlékekkel tudnák színesíteni a gyűjteményt, amelynek fontos része lenne a mostani emlékmúzeum anyaga is. Bubori Sándor ny. ezredes gyújtott gyertyát az elhunytak emlékére Az óvodások is megálmodták terveiket egerszalók Tavasszal három helyszínen is játszótérfejlesztésbe kezd a település Demjénben innen kezdve többé nem lehet a víz az úr Játszótérfejlesztésbe kezd az egerszalóki önkormányzat. A hírt Tőgyi Gábor polgármester a helyi óvodásokkal is megosztotta, hozzátéve, ha kedvük tartja, ők is mondják el, milyen helyet képzelnek el. A lurkók szaván fogták a településvezetőt, s a minap színes rajzokkal a kezükben kopogtattak be a hivatal ajtaján. A rajzokon bemutatták, milyen játszóteret szeretnének: a lapokon hintázó családokkal és boldogan má- szókázó ovisokkal. Az alkotásokat pedig ki is állították. Kiss Réka településfejlesztési ügyintéző a Hírlapnak elárulta: a képviselő-testület tagjai és a hivatal dolgozói is szavaztak a Az óvodások „játszótérterveit” az egerszalóki hivatalban ki is állították nekik leginkább tetsző munkára, de természetesen minden ovist jutalmaznak majd. Hozzátette: a település három pontján is fejlesztésbe kezdenek jövő tavasszal. A Pást parkjában a meglévő hinta mellé telepítenek új játékokat, s az óvoda udvarán is modern eszközöket helyeznek majd el. Utóbbi helyszínen a bejárat előtti területet térkővel boríttatják, s egy kis kerékpárpályát is kialakítanak. A Jókai utcában pedig olyan játszóparkot terveznek, amelyen a felnőttek számára is érdekes lehet: az oda tervezett játékokat (köztük egy lépcsőző gépet) ugyanis ők is használhatják majd. ■ átadás Befejeződött Demjénben a belterületi csapadékvíz-elvezetési beruházás. A munkára az önkormányzat közel 200 milliós vissza nem térítendő támogatást nyert el, a maradék 10,5 millió forintot önerőből biztosították. Fodor Géza, a község polgármestere a napokban tartott projektzáró-ünnep- ségen elmondta: kis településről van szó, de nagy vízgyűjtő területtel, s nem szeretnék még egyszer átélni mindazt, amit 1999-ben kellett. Hozzátette: az összegből ugyan „csak” a fő csatornát lehetett megvalósítani, de így is hatalmas lépés, hiszen innen már tovább lehet építkezni. Herman István országgyűlési képviselő az átadáson kifejtette: egy beruházás lezárása mindig öröm egy település életében, hiszen az ott élők életkörülményei javulnak, biztonságérzetük erősödik. - Demjén egyre inkább felkerül az idegenforgalmi térképre, a most befejeződött munkával pedig még vonzóbb lehet az ide látogatók számára - mondta a honatya. A fejlesztés során közel 3 kilométeres árokrendszert, több mint 300 méternyi átereszt és 5 torkolati művet építettek ki, így garantálva a rendkívüli csapadékvíz biztonságos elvezetését a külterületek veszélyeztetése nélkül. ■
