Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-23 / 273. szám
KOZELET Romániái közigazgatasi bíróságon tamadja meg a Romania Csillaga érdemrend becsületbíróságának döntését Tőkés László európai parlamenti képviselő, akit a testület méltatlannak talált állami kitüntetésére, és annak visszavonását javasolta Traian Basescu államfőnek. Az EP-képviselő fellebbezést nyújt be a közigazgatási bírósághoz. Újabb presztízsveszteség férőhely Egy év haladék a kötelező óvodai nevelés bevezetésére HÍRSÁV Jogegységi javaslat: hétfőtől nyilvános a kúria szükségesnek tartja jogegységi határozat meghozatalát a deviza alapú kölcsönszerződések érvényességének kérdéseiben. Darák Péter elnök részt vett a Szegedi ítélőtábla Polgári Kollégiumának ülésén, a deviza alapú kölcsönökről konzultáltak. Közölték, a jogegységi indítvány november 25-étől a Kúria honlapján megtekinthető lesz. Orbán Viktor reméli, mielőbb megszületik az állásfoglalás. Ezt a szokásos rádióinterjújában mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: ő nem befolyásolhatja a bíróságot, de „tudni szeretnénk, vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget”. ■ MTI Bajnai: hagyják abba az „adóámokfutást” a volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője pénteken azt mondta: a Századvég egyik kutatója kimutatta, hogy az egykulcsos adó 444 milliárd forint kiesést okozott a költség- vetésnek, a pénz nagy része a társadalom felső tizedénél maradt, a többiekre megszorítások vártak. Véleménye szerint az egy számjegyű szja-kulcs - amelynek lehetőségéről Orbán Viktor is és beszélt Japánban - ismét a szegényeket és a középosztályt sújtaná. ■ MTI A bányászatot akarják ismét fejleszteni a pénteki kormányhatározatban a nemzeti fejlesztési miniszternek feladatul szabták, hogy készítsen előterjesztést a bányászat fejlesztéséről, jogi környezetének felülvizsgálatáról az iparpolitikai stratégiával összhangban. A komlói vájáriskola újraindításáról az NGM-nek és az Emminek kell előterjesztést készítenie. ■ MTI A Fidesz-frakció szembement a KDNP-s vezetésű közoktatási tárcával, s egy évvel elhalasztották a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelés bevezetését. Éber Sándor Újabb presztízsveszteséget szenvedett a köznevelésért felelős államtitkárság az óvodai nevelés területén. A parlament ugyanis a héten megszavazta, hogy az óvodai nevelés ne 2014, hanem 2015 szeptemberétől legyen kötelező 3 éves kortól. Az államtitkárság figyelmét korábban többen is felhívták arra, hogy hiába van országos átlagban elegendő férőhely, egyes településeken ez nem lesz elegendő, vagy túlzsúfoltság lesz, ha jövő szeptemberben már minden 3 évest köteleznek az óvodába járásra. A fideszes Pokorni Zoltán vezette parlamenti bizottság a kormányzat által nem támogatott halasztást azzal indokolta, hogy a kötelező óvodához még meg kell teremteni a szükséges infrastruktúrát. Korábban a Fidesz frakció egy LMP-s kezdeményezést is felkarolt, mivel a képviselőcsoportban több polgármester és oktatáspolitikus is tartott a férőhelyhiánytól, így a parlament megszavazta (ezt is ellenezte az oktatási államtitkárság), hogy a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben (csana) is teljesíthető. A gondozónak rendelkeznie kell az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és figyelembe kell venni az óvodai nevelés országos alapprogramjának követelményeit. Korábban egyébként a csoportlétszámok (25-ről 30 főre) emelésével is próbáltak az esetleges férőhely hiányokon enyhíteni. A Magyar Óvodapedagógiai Egyea parlament megszavazta azt a Pokorni Zoltán által aláírt módosító javaslatot is, mely szerint az óvodák csak az életvitelszerűen a körzetükben lakó gyermekeket kötelesek felvenni. Az ingatlannak legalább három hónapja a gyermek lakó- vagy tartózkodási helyeként kell szerepelnie a nyilvántartásban. Az óvodavezető felszólíthatja a szüsület lapunknak azt nyilatkozta, hogy egyenlőtlen földrajzi elosztásban egy korábbi államtitkári nyilatkozat alapján akár 15-20 ezer férőhely is hiányozhat, főként Budapesten, valamint az északkeleti és a dél-alföldi régiókban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal közölte, hogy 2010 és 2013 közötti időszakban 370 ezer 136-ról 377 ezer 154-re nőtt az óvodai férőhelyek száma. Az Új Széchenyi Terv forrásainak felhasználásával folyamatban van újabb 5439 férőhely kialakítása. Összesen 12 ezer 457 férőhellyel több óvodai férőhely áll így rendelkezésre. 2014-ben 96 ezer 910 három éves korú gyermeket és 100 ezer 532 tanköteles korba lélőt, hogy 15 napon belül a területileg illetékes védőnőtől származó nyilatkozattal igazolja a védőnői ellátás igénybevételét. Ellenkező esetben családlátogatással ellenőrizhetik, hogy a gyermek a bejelentett címen lakik-e. Az óvoda megtagadhatja a felvételt, ha a szülő a javasolt három időpont egyikén sem teszi lehetővé a családlátogatást. pő gyermeket jelez előre a népességadat. A KSH 2013. január 1-jei és 2014. január 1-i 3-6 éves korú népességadatokat összevetve, 3 százalékos csökkenés mutatkozik, ami számszerűen összesen, 11 ezer 192 fő csökkenést jelent 2014-re az óvodai korosztályban. Doncsev András, az Emmi parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre kifejtette, hogy a területi egyenlőtlenségeket vizsgálva 276 településen összesen 3257 óvodai férőhelyre lenne szükség. Szerinte ebből 129 településen jövőre előreláthatóan 760 fővel több gyermek fog belépni az óvodába, mint amennyi óvodai jogviszony megszűnhet az iskolaérettség fennállásával. A férőhelyek bővítésére kiírt pályázati kereteket megemelték, így 153 óvodafejlesztést 27,3 milliárddal támogatnak. A tárca adatai szerint az országban többségében vannak a kihasználatlan férőhelyek, mivel a 2012/13-as nevelési évben 377 ezer 154 helyre 340 ezer 204 gyermeket írattak be. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár többször is hangsúlyozta, hogy a gyermeknek felmentés adható indokolt esetben a kötelező óvodai nevelés alól. Kivédenék a trükközést a lakcímkártyákkal Kijevi huzavona: Timosenko utcára hívta az ukránokat taktikai és nem stratégiai döntés volt Ukrajna és az Európai Unió (EU) közötti társulási folyamat leállítása - mondta pénteken Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a parlamentben. A bejelentést az ellenzék közbekiabálásokkal fogadta, míg Moszkván kívül Brüsszel és Washington értetlenül áll a kijevi döntés előtt. Azarov és a kormánypárt szerint nem tehetett mást az ország, mert üzleti kapcsolatai meggyengültek Oroszországgal és az orosz-fe- hérorosz-kazah vámszövetséggel. Csak az utóbbi három hónapban Ukrajna 5,5 milliárd dollár veszteséget szenvedett el az áruforgalom visszaesése miatt - mondta újságíróknak Olekszandr Jefremov, a Régiók Pártjának frakcióvezetője. Az ukrán parlament csütörtökön nem szavazta meg azokat a javaslatokat, amelyek lehetővé tették volna a bebörtönzött volt kormányfő, Julija Timosenko külföldi gyógykezelését. Pedig ez volt az EU egyik feltétele, hogy a jövő héten aláírják Ukrajnával a szerződést. Megfigyelők Moszkvát látják a háttérben: bírálta az ukránok közeledését Brüsszelhez. Kétszer is a Kremlben tárgyalt Putyin orosz elnökkel Janukovics ukrán államfő a szerződésről. A harkovi kórházban rács mögött lábadozó Timosenko pénteken ügyvédjén keresztül az utcákra szólította az ukránokat, azt kérte, gyűljenek össze minden városban, és fejezzék ki állampolgári akaratukat. Az utóbbi hetekben egyébként a közvélemény-kutatások szerint 50 százalék alá csökkent az EU-szimpatizán- sok száma az országban. Az Argumenti i Fakti v Uk- rajine napilap sarkosan fogalmazott: „az európai integrációs irányvonal megfosztja országunkat egy sor, Oroszországgal kötött előnyös megállapodástól. Éppen ezeknek a veszteségeknek a kompenzálásáról beszélnek most országunk vezetői.” Ez a lényeg. ■ Sz. Cs. Sztrájkra is készek a szociális dolgozók Megalakult a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság. Célja, hogy átlagosan legalább 20 százalékos béremelést harcoljon ki a szociális, idős- és fogyatékos otthonokban, a bölcsődékben. Szűcs Viktória ügyvivő elmondta: mivel a „sztrájkkövetelésben érintett” munkáltatójuk nem meghatározható, nem tudni, kitől kell követelniük, a sztrájktörvény rendelkezése alapján a kormánynak kell kijelölnie tárgyalópartnert. Erre öt napjuk van. További hét nap van arra, hogy a felek megegyezzenek, és ez idő alatt kell tisztázni az elégséges szolgáltatás mibenlétét. Szűcs Viktória megjegyezte: a bentlakásos intézményeknél nyilván nem kérdés, hogy egy esetleges munka- beszüntetés alatt is biztosítani kell a minimumszolgáltatást, az olyan, nyitva tartási idővel rendelkező intézményeknél viszont, amilyen például a bölcsőde, megegyezés hiányában akár a bíróság iránymutatását is kérni kell majd. Hangsúlyozta: a megegyezés az elsődleges céljuk. Az, hogy az a 145 ezer ember, aki jelenleg a létminimumnál is kevesebb, 74 278 forintos havi nettó fizetésből kénytelen élni, 2008 után végre kapjon béremelést: nagyjából 30 milliárd forint lenne a forrásigénye, munkáltatói járulékokkal együtt. ■ H. É. NemeSlelkÜSégAdy Endre születésének 136. évfordulójára felavatták a költő restaurált síremlékét Budapesten, a Fiumei úti Sírkertben. Egy stockholmi magyar házaspár, Maros Magda vívóvilágbajnok és férje, Csillag István annyira közelinek érezte magához Adyt, hogy a síremléket felkeresve elhatározták, felújíttatják az 1930-ban készült szobrot. Az éhségmenet szervezői konzultációt hirdetnek Szociális konzultációt hirdet a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket! Egyesület (MKTB) - nyilatkozta lapunknak Kom- játhi Imre. Az MKTB elnöke közölte: leveleket, vagy e-maile- ket várnak ( anyomorjobbantel- jesit@gmail.com ) a lakosságtól arról, hogy hogyan látják helyzetüket. Arra kíváncsiak, segített-e a lakosságnak az egykulcsos adórendszer, a rezsicsökkentés, valamint tapasztalják-e azt, hogy tömegesen jönnének létre munkahelyek. A beérkező leveleket és e-maileket összegyűjtik és 2014 januárjában az első parlamenti lapon átadják a Fidesz frakciónak. Komjáthi, aki egyben a korábbi éhségmeneteket szerevező Közmunkás Szakszervezet társelnöke is elmondta: a kormányzati propaganda nem egyezik több szakember és elemző véleményével az ország helyzetéről. Kiemelte: a KSH „sokkoló becslése alapján négymillióan élnek a létminimum alatt Magyarországon”. Szerinte egyre lejjebb csúsznak a középosztályhoz tartozó családok, a szegénység mélyül. A mélyszegénység és a nyomor nagyobb, mint amit az ország forrásai indokolnának. A Tárki fölmérése szerint a megkérdezettek 19 százaléka tervezi, hogy külföldön vállalna munkát, vagy véglegesen kivándorolna. ■ É. S. t { \
