Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-18 / 268. szám

6 MEZOGAZDASAG - ÉLELMISZERIPAR Menesztette a miniszter a földalapkezelő elnökét Vetőmag: no az export kivitel Az évi 180 milliárdos termelés fele külpiacokra megy Az Európai Unió, valamint Oroszország és Ukrajna jelenti a legfőbb felvevőpiacot nfa Leváltotta Sebestyén Ró­bertét, a nemzeti földalapke­zelő szervezet (NFA) elnökét a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) - közölte pénteken az ag- rarszektor.hu mezőgazdasági szakportál. Az állami termőföl­deket kezelő NFA-t átmenetileg Nagy János jelenlegi általános elnökhelyettes vezeti, Sebes­tyén Róbertét áthelyezik. Az NFA megerősítette: "érdemei elismeréseként" mától minisz­teri megbízott lesz a volt elnök. A portál hozzáteszi: értesü­lései szerint Sebestyén Róbert nem távozik a VM-ből, hanem a tárca földügyekért felelős államtitkárságán dolgozik to­vább Bitay Márton államtitkár irányítása alatt. A vidékfejlesztési miniszter november 15-i hatállyal mi­niszteri megbízottnak nevezte ki Sebestyén Róbertét - erősí­tette meg az agrarszektor.hu értesüléseit Czine Tamás, az NFA sajtóreferense. Hozzátette: a hazai termőföld megóvása, valamint hosszú távú haszno­sítása a kormány kiemelt prog­ramjai közé tartozik, ezért az új feladatkör komoly stratégiai gondolkodást, és megalapo­zott szakmai kompetenciákat igényel, így pályafutása alatt felhalmozott szakmai tudás egészét hasznosíthatja majd a jövőben. Az SZMSZ szerint az elnök jogkörét mostantól Nagy János, az NFA elnökhelyettese veszi át. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Sebestyén Róbert elnöksége alatt az elmúlt évek­ben összesen mintegy 140 ezer hektár haszonbérletét hirdette meg, miközben elő­vásárlással több ezer hektár földdel gyarapította a „nemzet fóldvagyonát” 2013-ban - fo­galmazott a sajtóreferens. A földbirtok-politikai irányelvek­nek megfelelően és a Nemzeti Vidékstratégiában rögzített célkitűzések alapján a pályáza­tok nyerteseinek 75 százaléka mezőgazdasági tevékenységből élethivatás-szerűen élő családi gazdálkodó, egyéni mezőgaz­dasági vállalkozó, őstermelő, valamint fiatal gazda. A prog­ram keretében ez év végéig a meghirdetett pályázatok nyo­mán több ezer új haszonbérleti szerződést írhatnak majd alá a nyertes gazdák. ■ VG A stabil, sőt, növekvő ke­let-európai kereslet fűti a ha­zai vetőmagágazat beruhá­zásait, legutóbb a Monsanto avatott 14 milliárdos fejlesz­tést. A kiszámítható kereslet miatt az ágazatban multik- nak és hazai nemesítőknek egyaránt van perspektíva. Braunmüller Lajos A közelmúltban adta át az ameri­kai tulajdonú Monsanto Hungá­ria Kft. kibővített nagylgmándi üzemét. A kukorica és olajrepce vetőmagtermelő kapacitás bőví­tése összesen 14 milliárd forintos beruházást jelentett. A meglehe­tősen nagymérvű beruházással a cég vetőmagtermelő kapacitá­sa megduplázódott, 6500 hektá­ron állítanak elő 1,2-1,3 millió zsák vetőmagot - jelentette ki az eseményen a Világgazdaságnak Szanyi István. A Monsanto Hun­gária Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a társaság 2012-ben 35 milliárd forintos árbevételt ért el, a vetőmagtermeltetéssel pedig hozzávetőleg ötmilliárd forint be­vételhez juttatják a velük szerző­désben álló gazdákat. A hazai fejlesztés nem egyedül­álló, a vetőmagok iránti növekvő keresletre válaszolva a Monsanto a múlt héten további négy euró­pai helyszínen adott át hibrid­kukorica és repce vetőmagok termelését bővítő beruházásokat, Törökországban, Romániában és két üzemet Franciaországban. Az évi 180 milliárdos terme­lési értékű hazai vetőmagágazat egyike azon területeknek, ahol nagyobb mérvű beruházásokat is megkockáztatnak a szereplők. A fejlesztési kedv mögött a stabil felvevőpiac, különösen a könnyen elérhető, és növekvő igényekkel fellépő kelet-európai országok ke­reslete áll. „A hazai vetőmagszektor való­ban kiemelkedő szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban, és különösen jelentős tény az, hogy az előállított termékek több mint hatvan százaléka exportra megy” - jelentette ki a Világgazdaság­nak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügy­a hazai vetőmagágazat nö­vekedésének legfőbb gátja egyértelműen az öntözés hiá­nya a termelésre alkalmas legtöbb területen. Magyar- országon a szántóföldi műve­lésre alkalmas 4,5 millió hektárból mindössze 80 ez­ret öntöznek, amely jelentő­sen alulmúlja a rendszervál­tásig öntözött területek nagy­ságát. A vetőmagtermelés­vezető igazgatója hozzátette: az Európai Unió globálisan is a világ legnagyobb vetőmagexportőre, ezen belül Magyarország is jelen­tős szerepet játszik a kivitelben. „Ebben szerepet játszanak a vüág nagy vetőmaggyártó cégei is, töb­büknek a régiós központja Ma­gyarországon van, innen látják el a kelet-európai piacokat is áruval. A magyarországi termelésben természetesen jelentős szerepet töltenek be a hazai nemesítők is, az ágazat ezen szereplői a belső piacon túl döntően a FÁK-orszá- gokba exportálnak. Oroszország és Ukrajna nyütan deklarálta, hogy önellátóak kívánnak lenni az élelmiszertermelés terén, de ehhez ma még nincs meg a gene­tikai alapjuk. Emiatt ezek az or­szágok még jó néhány évig biztos felvevőpiacot jelentenek a magyar ben az öntözés ugyanakkor kiemelt jelentőséggel jár, szá­mos vetőmag előállítása el­képzelhetetlen rendszeres öntözés nélkül. A magyar vetőmagüzemi kapacitás már így is nagyobb, mint a termelés volumene, és a ter­mőföld,a szakértelem, vala­mint feltehetően a felvevő­piac is rendelkezésre állna a további bővüléshez. vetőmagágazatnak” - fogalma­zott Ruthner. „Az orosz kapcsolat a régmúlt­ra tekint vissza, ám míg a szocia­lizmus idején komoly exportot bonyolított Magyarország, addig ez a küencvenes évek közepé­re - javarészt politikai okokból - minimálisra csökkent. A ki­lencvenes évek második felétől zajlik a kapcsolatok újjáépítése, amely természetesen sokkal nehezebb, mint elveszíteni egy piacot” - mondta Ruthner, aki szerint „mára az orosz piacon jelentősen javult a fizetési morál az akkori állapotokhoz képest, Oroszország pedig a mérete mi­att is óriási lehetőséget jelenthet elsősorban a napraforgó és a ku­korica esetében.” A mennyiségekről szólva Ruthner kijelentette: a magyar nemesítő intézetekkel együtt­működésben a hazai tulajdonú vetőmag-előállító vállalkozások ma százezer hektárra elegendő mennyiséget szállítanak Orosz­országba, amely a hazai árakon számolva 2-4,5 milliárd forintos forgalomnak felel meg. „Ez orosz léptékkel mérve nem számít soknak, de a magyar cégek ezt a mennyiséget nem tudnák el­adni a belső piacon" - tette hoz­zá Ruthner Szabolcs, aki szerint a limitet így sem az orosz igény, hanem a magyar szállítási kapa­citás jelenti. Háztáji sertést vásárolna fel a jövőben az Auchan Karcagon Karcag Újraéledhet Karca­gon és környékén a ház körüli sertéstartás, amely valaha ugyanolyan hagyománynak számított a térségben, mint Makón a hagyma, vagy Kalo­csán a fűszerpaprika termesz­tése - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteken Karcagon az Auchan Magyarország Kft. háztáji ser­tés-programját ismertető ren­dezvényen. A miniszter hang­súlyozta: a Nagykunságban mind a mai napig megvan a szaktudás, a sertéstartás iránti érdeklődés és állnak az állat­tartó épületek is. Az Auchan, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a sertéstartó gazdák terve­zett együttműködése kapcsoló­dik a tárca másfél éve meghir­detett sertésprogramjához- tet­te hozzá a tárcavezető. A kereskedelmi lánc beje­lentette: a program keretében karcagi térségben a háznál ne­velt sertések húsával bővítené árukínálatát. Szikla Péter, az Auchan beszerzési igazgatója elmondta, hogy a Karcagon és környékén beindítandó sertés­programjukkal a háztáji kate­góriát szeretnék visszavezetni a kereskedelmi értékesítésbe, mégpedig mindenféle közvetí­tő, így felvásárlók, nagykeres­kedelmi cégek kizárásával. Az Auchan kiszámítható jövőt kíván biztosítani a sertés­tartóknak, és kiválasztott part­nereikkel szeretnének 20 év múlva is együtt dolgozni, ezért hajlandók lesznek az átvételi árban előre megállapodni a gazdákkal - húzta alá a vezető. A szerződött partnereket szigo­rú előírások várják majd, ame­lyek vonatkoznak a nevelésre, a takarmányozásra, a vágásra és a feldolgozásra. így például megkövetelik, hogy a takar­mány 80 százalékig gabonaala­pú, valamint a hús gyógyszer­maradványtól mentes legyen, a vágás előtt önsúlyt pedig 140-160 kilogrammban hatá­rozzák meg. A beszerzési igazgató el­mondta: a program keretében kezdetként egy év alatt 3 ezer élő állatot kívánnak felvásárol­ni, amire biztos, hogy megvan a kapacitás, hiszen a rendszer- váltás előtt Karcagról 100 ezer, a tágabb környékről pedig 200 ezer sertést vettek át. ■ MTI A szűk keresztmetszet: az öntözés Tokaj: a termékelírásokat is át kell írni SZIGOR A borászok szerint a rendtartás módosítása más jogszabályokat is érint Lezárult a hegyközségi rendszer átalakítása A Tokaji Borvidék Rendtartásá­ban hozott változtatások csak akkor válnak a gyakorlatban is teljes mértékben alkalmazható­vá, amennyiben a testület által kezdeményezett módosításokat a vonatkozó jogszabályokban is átvezetik. A módosított, a korábbiaknál szigorúbb rend­tartásban megfogalmazott el­vek és alapvető követelmények bevezetése ugyanis a felsőbb szintű magyar jogszabályok­nak, valamint a tokaji borok termékleírásának a módosítá­sát is szükségessé teszik, ez utóbbi esetében pedig az euró­pai uniós felettes szervek jóvá­hagyására is szükség van - vé­lik a borvidék borászai. A tokaji borok eredetvédel­mének érdekében új értéke­ket határoznak meg az aszú­bor minimális összes alkohol és maradék cukortartalmára, emellett a Tokaji megnevezés­sel forgalomba kerülő borokat jövő nyártól csak helyben le­het majd palackozni - közölte a borvidék Hegyközségi Tanácsa a közelmúltban. A borok eredetmegjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó európai uniós szabályok 2009- től hatályosak. Az EU célja a termékleírások bevezetésével a borok földrajzi árujelzőire vo­natkozó szabályozás egységesí­tése, és egy versenyképesebb piac létrehozása. ■ B. L. Csak a helyben palackozott aszú lehet Tokaji hegyközségi tanácsok Fazekas Sándor a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsának jövőbeni kihí­vásairól egyeztetett a szervezet új elnökével, Tornai Tamással valamint Frittmann János al- elnökkel pénteken. A vidékfejlesztési miniszter kifejtette: a szervezeti megúju­lás a hegyközségi törvényben foglaltak alapján rendben le­zajlott. Kiemelte azonban, hogy számos finomhangolásra van szükség ahhoz, hogy valóban egy európai szemléletű, inno­vatív testületté váljon a HNT. Tornai Tamás hangsúlyozta, hogy a fentiek szellemében hir­dette meg elnöki programját és készen áll arra, hogy működő­képes pályára állítsa a 22 bor­vidékért felelősséget vállaló szervezetrendszert. Frittmann János hangsúlyozta, hogy alap­vető fontosságú az átadás-át­vételi folyamatok részét képező pénzügyi és gazdasági jellegű dokumentumok áttekintése, hogy tisztában legyenek azzal, milyen jelenleg a működőké­pesség és milyen ráfordítások szükségesek a tervek megvaló­sításához. Az eseményen bemutatták a HNT új szervezeti felépítését, majd a küldöttgyűlés Bodnár Pétert választotta meg a szerve­zet új főtitkárává, akit a küldöt­tek nagy többséggel támogat­tak. ■ VG i * t í )

Next

/
Oldalképek
Tartalom