Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-15 / 266. szám

2013. NOVEMBER 15., PENTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Szombaton szállítják a zöldhulladékot ANDORNAKTÁLYA A település önkormányzata lehetőséget biztosít a lakóknak arra, hogy a portájukon keletkező zöldhulladékot elszállíttas­sák. A zsákokba összegyűj­tött faleveleket és a kötegelt nyesedéket szombaton reg­gel hat órára kell kirakni az utcára. Felhívták a figyelmet arra, hogy csak a megfele­lően csomagolt hulladékot szállítják el, a levélkupaco­kat nem söprik össze. ■ G. R. Közmunkások révén lett szebb a ravatalozó pély A település közfoglal­koztatottjainak munkája révén megszépült a temető­ben lévő ravatalozó. Mint azt Ari Norman polgármester elmondta, régóta tervezték a restaurálást, ám mivel nem volt rá keret, úgy gondolták, saját erőből teszik rendbe az épületet, ahol kijavították a nagyobb repedéseket, és el­végezték a kőműves munká­kat is. A következő feladat, ha az időjárás is engedi, a ravatalozót körülvevő terület térkövezése lesz. ■ SZ. E. Sikeres vendégjáték a fővárosban Budapest A Klebelsberg Kultúrkúriában és a Marczi- bányi Téri Művelődési Köz­pontban is láthatta a főváros közönsége a Gárdonyi Géza Színház produkcióját, A fény éjszakáját. A Beke Sándor rendezte előadás mindkét helyszínen teltház előtt ara­tott sikert, a publikum per­cekig állva tapsolt a színé­szeknek, alkotóknak. A mű Németh László emberi-írói problémáit fejtegeti. ■ P. A. Egy jelenet az előadásból... Több százezren külföldön vándorbot Térségünkben is igen sokan döntöttek az indulás mellett Sokan a vendéglátásban próbálnak elhelyezkedni - a munka sok, igaz, ez itthon sem kevés I SZAKÉRTŐNK VELEMENYE A .1 LÁSZLÓ GYULA, egyetemi tanár- Valójában senki sem tudja, há­nyán dolgoznak külföldön, mivel a határátlépéseket nem regisztrálják, s a kutatások sem hozhatnak pontos eredményt. Magam úgy gondolom, bár ez is csak feltevés, hogy 250 ezernél is több emberről lehet szó. A dél-dunántúl és az észak-magyaror­szági régió az ottani, taszító gazdasá­gi állapot miatt lehet az élvonalban. Az, hogy az ezekben a térségekben nem boldogulok külföldön keresnek megélhetést, nemcsak természetes, de önmagában nem is káros folya­mat, ám magyarként annak nem örülnék, ha ez végleges állapotot eredményezne, vagyis az érintettek soha nem térnének haza. Itthon landol a megkeresett pénz jelentős része Az észak-magyarországi régióban lévő háztartások tizenkét százalékában legalább egy családtag tar­tósan külföldön dolgozik. Ez az arány az országban az egyik legmagasabb. Máté Balázs Komoly szórást mutatnak a külföldön munkát vállaló ma­gyarokat számba vevő ada­tok: a statisztikai hivatal idén közzétett adatai szerint az elmúlt esztendőben 230 ezer hivatalosan bejelentett ma­gyar állampolgár élt európai országokban, a GKI Gazdaság- kutató Zrt. kutatása szerint idén már 280 ezren dolgoztak hosszabb-rövidebb ideig kül­földön. A nemzetgazdaság tár­ca a külképviseletek becslései alapján korábban azt közöl­te, hogy Nagy-Britanniában 300 ezer honfitársunk vállalt munkát, százezren Német­országban, 50 ezren Ausztri­ában és 50 ezren az EU többi országában. A GKI közelmúltban pub­likált felmérése szerint két részre szakadt az ország, a két déli régióban, nem különben az észak-magyarországiban található háztartások több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg másutt ez az arány „csupán” 6-8 szá­zalék közötti. Észak-Magyar- ország tehát - amiként az ada­tokból kitűnik - a lista élén helyezkedik el. Szakértők egybehangzó vé­leménye szerint még ennél is többen lehetnek a külföldön próbálkozók, hiszen sokan idényjellegű munkát végez­nek külföldön, ami néhány hetet vagy legfeljebb pár hó­napot jelent, ők pedig semmi­lyen statisztikában nem, vagy csak véletlenszerűen jelennek meg (ha éppen távollétük ide­jén keresik fel családjukat a kérdezők). Mindez természetesen a honi foglalkoztatási adatok­ra is hatással van: 2010 óta (a közfoglalkoztatottak nélkül) ugyan százezerrel nőtt a mun­kahellyel rendelkezők száma, viszont a külföldre távozottak miatt kevesebben is keresnek munkát idehaza. A MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) adatai szerint évről év­re egyre több pénzt utalnak haza a külföldön munkát vál­laló magyarok. 2008-ban 8,2 milliárd forint volt ez az ösz- szeg, 2009-ben 9,9 milliárd. Három éve átlépte a tízmilliár­dos határt, 2011-ben már 11,5 milliárdot tett ki, tavaly pedig már 12 milliárd forint volt az utalások összértéke. egészen biztos azonban, hogy ennél is nagyobb össze­gekről van szó: az MNB ada­tai csak a rendszeres utaláso­kat tartalmazzák, az esetieket nem, s magától értetődően a banki utat kikerülő pénzmoz­gásokat sem. Utóbbiak nagy­ságrendje gyakorlatilag meg­becsülhetetlen, hiszen sokan lehetnek, akik zsebben hozzák haza külföldön megkeresett jövedelmüket vagy annak egy részét. mindebből következően egy­általán nem kizárt, hogy ösz- szességében évente akár több tízmilliárd forint is becsorog­hat az országba a külföldön dolgozók által. Keserű tapasztalatok A külföldön munkát vállalók egy része sajnos keserű ta­pasztalatokkal kénytelen ha­zatérni. A közelmúltban járta be például a sajtót az a hír, hogy embertelen körülmények között egy hónapot ingyen dol­gozott egy németországi hús­üzemben harminc, többnyire Tolna megyei munkavállaló. Heti 72 órát dolgoztak, két órakor keltek, és napi 120 kilo­métert ingáztak. Ahhoz, hogy haza tudjanak utazni, az őket kiközvetítő vállalkozónak kel­lett segítséget nyújtania. JEGYZET SZATHMÁRY ISTVÁN Kulcs a lábtörlő alatt őshazámból, a Nagykunság­ból küldtek utánam egy ta­nulságos történetet. Egy hölgy véleüenül úgy csukta be ma­ga után a lakásajtót, hogy on­nantól nem jutott semmire. Ő kint, a kulcs meg bent tartóz­kodott, s szorult helyzetében mit tehetett volna, felhívta a fiát, aki saját kulcsával indult hazafelé. Mivel távolról jött, a pórul járt hölgy jelentős időt töltött saját ajtaja előtt őrköd­ve. „Régen ilyesmi nem tör­ténhetett volna!” - fűzte hozzá a históriához a gazdája. ELMERENGTEM AZON, hogy emlékeim szerint miképpen játszódott volna le az eset, amikor egy emberöltővel ezelőtt még én is annak a vi­déknek a levegőjét szívtam. Valóban, már az ajtócsapó- dással kimúlt volna a konf­liktus, mert még ismeretlen volt a ma divatos önzáródó szerkezet. A kilincs lenyomá­sával megoldódik az egész probléma, ha pedig valaki elmenőben nagyobb bizton­ságot akart javainak, zárás után a kulcsot többnyire fel­rakta az ajtó tetejére, vagy, mint a viccben, betette a láb­törlő alá. Csupán jelzésértéke volt az egésznek, azt üzente vele a házigazda a távolléte alatt érkezőknek, hogy nincs otthon, megérkezéséig sen­kinek semmi dolga őnáluk. Ritka madár volt a tolvaj, ha mégis került, se nagyon bol­dogult, mert az egész utca figyelte árgus szemmel az idegent. Nagyon más volt a szellem, mert amellett, hogy ismeretlenül is köszöntek egymásnak az emberek, még a legnagyobb haragosa javait is őrző szemmel figyelte a másik. no, ezen sajnos túl vagyunk, s hogy visszajön-e még valaha ez a vüág, ki tudja. Pedig kár érte, mert azt mutatta, hogy minden akkori nehézség el­lenére léteztek még olyan kö­zösségek, amiknek ma híjával vagyunk. Pedig sok bajunkra megoldást jelenthetne a fel- támasztásuk. Huszonötödször is mátrai ásványbörze csillogó kövek Ezúttal is nagyon népszerű volt a Mátrafüreden tartott találkozó Továbbra is igen sokakat vonz Eszak-Magyarország A minap rendezték az Ásvány­gyűjtők XXV. Mátrai Találko­zóját Mátrafüreden. A Mátra Szakképző Iskolában negyed- százada szervezett jubileumi rendezvényen tudományos előadások, ásványgyűjtő túra, ásványkiállítások és -vásár is várta a kövek barátait. A gyűj­tők mellett sok család is kilá­togatott az eseményre, akik a kísérő programok között meg­tekinthettek egyt festményki­állítást is, s élőben láthattak, miként dolgoztak-dolgoznak a kovácsmesterek. A találkozón átadták a „Mátra legszebb ás­ványa” díjat is.- Az efféle kincsek megélé­sénél nem lehet megtakarítani a sok-sok munkát, a különleges lelőhelyek, titkok ismeretét, sőt, az esetenkénti kudarcokat sem. A sikerre ugyanis nincs garancia. Ez a rendezvény már nagykorúvá vált, megtalálta saját arcát, mondhatni: kikris­tályosodott. Mára igazi kin­csévé vált az intézménynek, Mátrafürednek, Gyöngyösnek, az egész mátrai térségének - mondta az esemény kapcsán Balázs József országgyűlési képviselő, hozzátéve: a Mátra, mint az ország egyik legszebb vidéke, egyben a legnagyobb hazai opállelőhely, nem csupán az értékes ásványok miatt le- J hét érdekes, de az egyedülálló s környezetet okán is. ■ G. R. Sokakat vonzott Mátrafüredre a 25. alkalommal megtartott ásványbörze KSH Szerény mértékben emel­kedett szeptemberben a ven­dégéjszakák száma Magyaror­szágon, igaz, nem volt túl ked­vező az időjárás sem. A hónap folyamán a külföldi vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken 1,2 millió éjszakát töltöttek el, amely 0,7 százalékkal maga­sabb az előző év azonos idő­szakánál. A belföldi vendégek esetében 799 ezer, szálloda- és panzióbeli éjszakáról van szót, amely szám három százalékos bővülést jelent a megelőző esz­tendő azonos időszakához vi­szonyítva. A turisztikai régiók közül Észak-Magyarországon az el­ső őszi hónapban 143 ezer vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, amely közel 13 százalékkal magasabb az előző évinél, míg a kilenc havi adat (1,47 millió éjszaka) 11 százalékos javulást jelent. A szeptemberi 31 ezer, il­letve a január-szeptemberi 261 ezer, külföldiek által itt töltött éj közel 30, illetve több mint 16 százalékos emelkedés. A Tisza-tónál szeptemberben 25 ezer, az év addigi szakáig pe­dig 234 ezer éjszakát regisztrál­tak, ami 6,4, illetve 4,6 százalé­kos növekedést jelent. Szeptem­berben már külföldi vendégből is több volt, de még mindig ke­vesebb időt töltöttek el a régió­ban, mint tavaly. ■ T. B. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom