Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-05 / 233. szám
5 2013. OKTÓBER 5., SZOMBAT HORIZONT W ill >>1IW I il'llnt t »I ill llliiilMl«iiilWII»l|IBMiiHJlMlirii1lllllBfillinil(liW^ lilftWj||ii>llí i IWflW 'd'li', „ A jegeckristálytól a borús jelenig keserédes Jandzsó Istvánnak a legtöbb selypihez hasonlóan a mindene volt a cukorgyár Jandzsó István. Az egykori műszakvezető szerint komoly bűn volt felszámolni a hazai cukoripart, s szélnek ereszteni a képzett szakembergárdát. A cukorgyári életérzés nem szűnt meg az üzem bezárásával, az épületek elbontásával. Ma is létezik, ha már csak az idősebbekben is. Ám belőlünk kitörölhetetlen marad - mondja a nagy túlélők egyike, Jandzsó István. Tari Ottó- Milyen is volt ez a bizonyos selypi létforma, ami majd' két évtized múltán is erősebbnek tűnik, mint amilyenek a százéves falak voltak?- Sajátos. Az áll hozzá a legközelebb, hogy családias, otthonos. Ahogy az egy kis kolónia esetében szokás, itt is mindenki ismert mindenkit, mindenki tudott mindent a másikról, de a szolidaritás volt a közös nevező. Csak az tudja, aki benne élt: például a kampányidőszakban hiába volt meg bárkinek a dolga a saját területén, ha valami váratlan esemény történt, az emberek azonnal összefogtak, hogy elhárítsák a bajt.- Ezek szerint ez a mentalitás nemcsak örökölhető, hanem az is elsajátíthatja, aki nem ebbe született. Merthogy Pista bácsi eredetileg nem is selypi...- Somogyország a szülőhazám, Selyp pedig az otthonom, immár ötvenöt éve... Már selypi „gyerek” vagyok. Annak idején géplakatos szerettem volna lenni, de a tanárom azt javasolta, magasabb szinten tanuljak. Kaposváron értelemszerűen a cukor- gyártás jöhetett szóba, így az édesipari technikumba iratkoztam. Amikor elvégeztem, Szekeres Zsuzsa, aki a földim volt, de már itt dolgozott, javasolta, mi is jöjjünk Selypre. így történt, hogy 1958-ban Kovács Emillel megérkeztünk, s itt is maradtunk. Szegény Emiiké már nem lehet köztünk... Val- kovszky Elek bácsi keze alatt kezdtem, mint laboratóriumi gyakornok. A cukorgyár volt az első és egyetlen munkahelyem. Az utolsó, már nyugdíjasként itt töltött kampányom egyben a gyár utolsó kampánya is volt.- Közben azért elszelelt egy emberöltő...- Sok minden történt, az tény. Az első időszakban karbantartás alatt fizikai munkát is végeztem a finomítóban, a kazánházban, de még a nyersgyárban is, hogy minél jobban megismerjem a különböző területeket. Gyakoroltam, tapasztalatot szereztem. Miután leszereltem a katonaságtól, a finomítóba kerültem segédműszakvezető gyakornoknak. Meg kellet tanulnom az egész folyamatot, a gőz-, a víz- és a lévezetékrendszert, majd pedig le is kellett rajzolni ezeket. Mire segédműszakvezető lettem, mindent megismertem.- A laikusok talán el sem tudják képzelni, mennyire bonyolult művelet a cukorgyártás!- Nagyon is az! Tudománya sok családban apáról fiúra szállt, valóságos cukorfőző dinasztiák állították elő az édesítőszert. Selypen az egyik legismertebb a Babcsány család volt; jómagam a gyakorlati technológiát Babcsány Józsi bácsitól - aki egyébként a beosztottam volt - sajátítottam el. De persze, a munka mellett állandóan képeztem is magam, már nős emberként Budapesten elvégeztem a felsőfokú technikumot, majd Szegeden - immár kétgyermekes családapaként - az élelmiszeripari főiskolát NÉVJEGY név: Jandzsó István („Csoboz" ragadványnevét középiskolásként kapta, de sokan azt hiszik, ez az igazi neve), ny. cukorgyári műszakvezető, üzemmérnök SZÜLETÉS: 1939, Kaposvár iskolák: Cukor- és Édesipari Technikum, felsőfokú technikum, élelmiszeripari főiskola is. Aztán '75-ben műszakvezető lettem, s maradtam egészen nyugdíjba vonulásomig.- Sokszor beszélgettünk már, így tudom, hogy rengeteg élmény, sztori gyűlt össze az évtizedek során. Ezek egyike, hogy tíz év alatt sikerült előállítania azt a fehér jegecet (üvegtisztaságú, nagyméretű cukorkristály - A szerk.), ami aztán több hazai gyár reprezentatív gyűjteményét gyarapította...- Akkori igazgatónk, Benke Sanyi - aki sajnos, már szintén meghalt - hosszú ideig rágta a fülemet, hogy állítsunk család: nős, három gyermeke és öt unokája van hobbi: a horgászat; 25 évig a cukorgyári horgászegyesület elnöke volt, ma tiszteletbeli elnök közélet: bár hivatalos közéleti szerepet nem vállal, számos helyi fórumon megfogalmazza vé- leményét. elő ismét jegecet. (A jegec a pezsgő előállításához kellett, de munkaigényes volt, ezért megszüntették a gyártást.) De aztán fehér legyen, ne sárga!- mondta, s valóban, nyolc-tíz évig kínlódtam, mire sikerült... A szerencsiek megkértek, hogy gyártsunk nekik reprezentatív célokra, s amikor 100 évesek lettek, fő helyen állították ki. Később a mi gyárunk centenáriumára is készítettünk.- Utóbbit azonban már nem sokkal élte túl az itteni üzem... Hogyan élte meg a bezárást?- Trauma volt. Nem hiba, bűn. Nekem, ahogy a többi itteni családnak is, a mindenem volt a cukorgyár. Szélnek eresztették a szakembereket... Ha most valamely csoda folytán újra indítanák a gyártást, nem lenne képzett munkaerő, akit odaállíthatnának a gépek mellé. Selypért pláne kár, hiszen még az utolsó évben is csúcsminőséget csináltunk. Irigyeltek is a hatvaniak... 1 PERCES INTERJÚ A felzárkózást szolgálja a Váraszón nyílt tanoda integráció Nemrégiben tartották Váraszón a Tiszta Forrás Tanoda megnyitóját. A projektre a Hét Kútforrás Szociális Alapítvány közel harmincmillió forintot nyert. A programról a község polgármesterét, Pál István Lászlót kérdeztük.- Miben és kiknek segít ezentúl a tanoda?- A program huszonegy, tanulási problémákkal küzdő és hátrányos helyzetű gyermek számára nyújt lehetőséget képességeik kibontakoztatására. Ennek helyszíne a régi iskola épülete lesz, amely minden hétköznap délután nyitva tart majd. Az elérendő célok közt az szerepel, hogy pedagógiai eszközrendszerrel hozzájáruljunk a társadalmi leszakadás megakadályozásához, a társadalmi integrációhoz.- Milyen célokat tűztek ki maguk elé?- Elsősorban az idejáró gyermekeknek szeretnénk segítséget és támogatást nyújtani abban, hogy köny- nyebben vegyék az akadályokat az iskolában, illetve, hogy amint elérik azt a kort és fejlettségi szintet, érettségit nyújtó középiskolában avagy perspektivikus elhelyezkedési lehetőségeket nyújtó szakiskolában folytathassák tanulmányaikat.- Mire számítsanak a tanulók?- A pedagógiai munkára jellemző, hogy törekednek az egyéni igényekre szabott bánásmódra, a gyermek- központú megközelítésre. A tanodái szolgáltatások igény- bevétele a tanulók számára önkéntes és - ami még fontosabb - ingyenes. ■ SZ. E. OO PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Popfesztiválon keresi Esztert Szegezdi Róbert Újra táncfesztivált rendeznek Egeiben Először játszik az egri színpadon Szegezdi Róbert, aki Bal József kérésére vette át József szerepét a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalben. A darab bemutatóját tegnap este tartották.- Elég sok zenés darabban játszottam már, de a Képzelt riport... eddig elkerült - mondja a színész. - Érdekes találkozás, mert most abban az életkoromban csöppentem bele a „Józsefség” időszakába, 1 amikor egyébként egy férfiem- “ bér már megállapodik, meg- f nyugszik. Ugyanakkor erősen I emlékszem arra a korszakra, Szegezdi Róbert ezúttal az egri színpadon látható, József szerepében amiről ez a darab is szól: a szabadságvágyra, az útkeresésre, a függetlennek akarni látszó állapotra, amely boldogsággal párosul. Az előadás témájáról napokat lehetne beszélni: a szerelemről, drogról, rock and rollról és a XX. század történelméről tesz fel kérdéseket, szabadon, bilincsek nélkül. Már javában zajlottak a próbák, amikor bekapcsolódtam a készülő előadásba. Szerencsére éppen volt szabad kapacitásom, nem dolgoztam sehol, amikor a rendező hívott. Az idő rövidsége miatt elképesztő belső feszültségek vannak még mindig bennem; ennek ellenére nagyon jól éreztem-érzem magam itt, mert összekovácso- lódott fiatal csapattal dolgozhatok, akik türelmesek voltak velem, odafigyeltek rám. Szerintem fontos, hogy a színész néha-néha belehelyezkedjen egy új társulatba, érjék új impulzusok. Tizenhárom csodálatos évet töltöttem Zalaegerszegen, szeretek vidéken, csapatban játszani. Bár az ingázást meg lehet szokni, de hiányzik az otthon alvás, a családom, a szerelmem, és jó az, ha néha kap vacsorát az ember - mondja nevetve. ■ a gg tánc Eger tavaly rendezett először Stúdiószínházi Táncfesztivált, amelyre a színház tánctagozata idén is a legjobb együtteseket hívja. - A tánc mindenkihez szól - fogalmazott Topolánszky Tamás, a tánctagozat vezetője, aki szerint minden korosztály találhat kedvére valót. - Október 16-20. között a Duna Művészegyüttes, a Közép-Európai Táncszínház, a Miskolci Balett, a Tünet együttes, a Bozsik Yvette Társulat és Grecsó Zoltán lesz a vendégünk. Esténként improvizációs előadásokra várjuk a nézőket - mondta a tagozatvezető. ■
