Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-29 / 252. szám

2 2013. OKTÓBER 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Füzesbony városa is csatlakozik a Hangya-2010 nevű programhoz Felmilliard jut turistahazakra felújítás A megújult épületek erdei iskolák működtetésére is alkalmasak lesznek konzorcium Füzesabony ön- kormányzata is bejelentette csatlakozási szándékát a Han­gya-2010 tudásalapú komplex területfejlesztési programhoz. Erről Sipos Attila alpolgármes­ter tájékoztatta a Hírlapot. A projekt magyar termékek­nek akar piacot teremteni, ha­tárainkon átnyúló kapcsolatok­kal is rendelkezik. A közétkez­tetés piacának szervezése az első kézzelfogható eredménye a Hangya-2010 szövetkezeti mozgalomnak. Főleg a lemara­dó régiókban, térségekben hoz­nak létre olyan komplex prob­lémamegoldó „csomagokat”, amelyek egyszerre segítik az adott terület élelmiszergazda­ságának növekedését, s ezáltal a foglalkoztatási képességének emelését, a munkanélküliség csökkentését. Konzorciumi megállapodás­sal Füzesabony is csatlakozik a programhoz. Olyan hazai mintaprogram megvalósítása a cél, amely biztos piacot teremt a hazai áruknak, kiküszöböli a közvetítői kereskedelem hasz­nát. Megvalósítási tanulmány készül, majd ezt követi a cse­lekvési terv és pénzügyi terv körvonalazása ötéves stratégiá­val. A füzesabonyiak is bíznak a kormányzati támogatottságú program sikerében. ■ G. R. Hiába érkezett mentőhelikopter, meghalt a sofőr ► Folytatás az 1. oldalról karambol A férfi egyedül uta­zott. A helyszínre mentőheli­kopter is érkezett, de nem sike­rült megmenteni az ifjút, aki a mentőben életét vesztette. Úgy tudjuk, hogy a 20 év kö­rüli fiú egy sóderszállító teher­autóba rohant bele. Az ütközés következtében a teherautó egy villanyoszlopot is kidöntött, ezért az áramszolgáltató szak­embereit is riasztották. A mű­szaki mentés és a rendőrségi helyszínelés teljes útzár mel­lett folyt - tájékoztatta lapun­kat Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. ■ G. R. A rendszerváltozás előtt a turistaházak olcsó szállás­helyül szolgáltak. Időközben némelyikük pusztulásnak indult, ám mára ismét rene­szánszukat élik. Az Egererdő Zrt. például 500 millió forint­ból újít fel három épületet a kezelésében lévő tízből. Sike Sándor Az Egererdő Zrt. közel 75 ezer hektáros működési területén tíz, a klasszikus turistaház ka­tegóriába tartozó épület talál­ható - tudtuk meg Dobre-Kecs- már Csabától, a társaság nem­rég kinevezett vezérigazga­tójától, aki szerint ez a szám relatíve kevés, ám az Egererdő tulajdonában, kezelésében lévő létesítményeken túl találhatók a cég működési területén ma­gántulajdonú turistaházak is.- Az említettnél azonban jóval több olyan épülettel ren­delkezünk, amelyek egykoron erdészházként, vagy vadász­házként funkcionáltak. Ezek száma hozzávetőleg negyven lehet - mondta a vezérigazgató. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a turistaházak közül me­lyek azok, amelyeket rendsze­resen használnak is a kirándu­lók, illetve vannak-e „halálra” ítélt épületek, mert annyira ki­kezdte azokat az idő, hogy már nem érdemes felújítani egyiket sem. A szakember elmondta: az említett tíz turistaház közül, három kivételével, mindegyik látogatható állapotban van. A kivételek sem maradnak so­káig azok, nem engedik át őket az enyészetnek, hiszen mind a Tar-fenyvespusztai házat, mind a Rudolf-tanyát, illetve a gyöngyössolymosi Szalajka-há­Turisták tájékozódnak a Bükk festői kapujában, Felsőtárkányban. Erdei kirándulásaik során szívesen megpihennek egy-egy gondozott turistaházban zat rövid időn belül megújítják az idén elindított, az Országos Kéktúra fejlesztéséhez kapcso­lódó program keretein belül.- Az egykori erdészháza­kat jellemzően bérleményként hasznosítjuk. Vagy saját dolgo­zóinknak, erdész, vadász kol­légáinknak biztosítunk benne szolgálati lakásként lakhatást, vagy a területünkön vadász­■ A hazai turistaházak zöme a régi időkben elsősorban erdei mun­kásszállásnak épült. területet is bérlő partnereink bérlik ezeket. Olyan épületről, amelynek az állapota kritikus lenne a felújíthatóság szem­pontjából, csak egyről tudok. Igyekszünk a létesítményeink­nél az állagmegóváshoz szüksé­ges intézkedéseket időről-időre megtenni, de figyelembe véve ezeknek az elhelyezkedését - lakott területtől távol eső külte­rület -, nem könnyű a dolgunk. Gyakran nem is az időjárás, hanem az illetéktelen behato­lók által okozott károk a legje­lentősebbek. Sajnos ezeket az épületeket - még a lakottakat, a bérbe adottakat is - feltörik, jelentős gondot előidézve ezzel a bérlőnek, vagy a tulajdonos Egererdő Zrt.-nek - fogalma­zott Dobre-Kecsmár Csaba. Megkérdeztük azt is, hogy mi volt eredetileg a turistahá­zak funkciója, s mennyire tar­tották meg ezt napjainkban? Sokba kerül-e a fenntartásuk és melyek a legkedveltebb há­zak, miért pont ezek? A vezér­igazgató válasza szerint zömük egykoron erdei munkásszállás­nak épült, kedvezőbb szociális és munkafeltételeket biztosítva az akkori erdei munkásoknak. Ennek a feladatnak megfele­lően ezek az épületek 10-20 fé­rőhelyesek. Ez tette és teszi ma is lehetővé a turista szállóvá va­ló alakításukat, használatukat. Dobre-Kecsmár Csaba elmond­ta: azok - a forrás jellegétől, függően - több szálon futnak. Jelentős uniós.pályázati forrást sikerült bevonni a galyatetői Nagyszállóval szemközti mun­kásszálló felújítására.- Ebben a kiemelt program­ban a Magyar Természetjáró Szövetséggel közös konzor­ciumban veszünk részt. Jelen­leg az építési engedélyezéshez kapcsolódó munkák vannak Várkút: az Egerhez legközelebbi turistaház A BÜKK DÉLI LEJTŐJÉN Eger és Noszvaj között, egy erdei tisztá­son található a Várkúti lúrista- ház. A megyeszékhely és a bük­ki falu között vezető főútról a 8-as kilométerszelvény után bal­ra fordulva 2,5 kilométer szórt köves út vezet a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területé­nek peremén található létesít­ményhez. A kétszintes létesít­mény előtt halad el számos, a Bükk-hegységbe vezető túraút­vonal. Az épület remek szállás­helyként várja a nyugalmat ke­resőket, a pihenni vágyókat, a túrázókat, a családokat, az idős és a fiatal párokat egy­aránt. Helyet találhatnak itt na­gyobb csoportok, baráti társa­ságok, táborozok és iskolások egyaránt. A Kéktúra Európa első hosszú távú turistaútja az országos Kéktúra útvonal Magyarország északi tájain vé­gighaladó folyamatos, jelzett turistaút. A hossza meghaladja az 1100 kilométert. A Kéktúra nemcsak Magyarország, de Eu­rópa első hosszú távú turista­útja is. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört al­kot, amelyet Országos Kék Kör­nek is neveznek. Az 1980-as évektől kezdve a Kék Kör útvo­nala fokozatosan integráns ré­szévé vált az európai hosszú tá­vú turistaút-hálózatnak. Még 1980. október 26-án a keletné­met, a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopa­néban határoztak a „Barátság” nevű nemzetközi hegyi túra lét­rehozásáról. I Elég használható turistaház van a megyében? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. folyamatban - jelentette ki a szakember, aki hozzátette: - Szintén : uniós forrásból újul majd meg a parádsasvári Ru- dolf-tanyai épület, amely egy­részt a gyalogos, kerékpáros és lovas turisták igényeit elégíti ki, másrészt erdei iskolai fog­lalkozások megtartását is hiva­tott lesz szolgálni. Ebben meg­született a támogatói döntés. Megtudtuk, hogy a bükkzsér- ci Pazsagi házat, a Tar-fenyves- pusztai épületet, a gyöngyös­solymosi Szalajka-házat, saját forrásból újítják meg. Ezek is turisztikai szálláshely és erdei iskola feladatát töltik majd be. Az első kettőnél az előkészítés, az építési engedélyek beszerzé­se, míg a Szalajka-ház esetében már a kivitelező kiválasztása fázisnál tartanak. Az említett munkálatokra végül is össze­sen legalább 500 millió forintot költenek. Ennek fele európai uniós forrás, a másik 50 száza­lék pedig saját erő. Bikavér a csabai kolbászban fesztivál Polgármester, elnök és honatya is versenyzett A kerecsensólymok rossz éve life-progam A tavaszi hideg miatt nem jutottak táplálékhoz Ötezer kiló húsból készült friss kolbász a 17. Csabai Kolbász­fesztiválon, ahol 500 - köztük a fesztivál történetében először Heves megyei - csapat verseny­zett. Dr. Nyitrai Zsolt honatya, a Fidesz társadalmi kapcsolato­kért felelős igazgatóján túl Ha- bis László egri polgármester és Szabó Róbert megyei közgyűlé­si elnök „lépett pályára”, őket a filmrendező, humorista, Szőke András erősítette. Az egri csapat kiváló kol­bászt készített, aminek a kü­lönlegessége az volt, hogy a töltelékbe jutott egri bikavér is, ami pikáns, egyedi ízt adott a Heves megyei gárda gasztronó­miai remekének. ■ <5 2 Egri bikavér is került az egriek csabai kolbászába A Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság koordinálásával zajló kerecsensólyom-védelmi prog­ram keretében az idei eszten­dőben is felmérték a hazai állomány fészkelési sikerét. A kép sajnálatosan nem túl biztató. „A Kerecsensólyom vé­delme Északkelet-Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában” elnevezésű LIFE-projekt keretében összesí­tett eredmények szerint ugyan­is a tavaszi rossz időjárás nem tett jót a kerecsensólymoknak, kevesebb tojásból, kevesebb fi­óka kelt ki ebben az évben. Amíg az elmúlt két évben évente több mint négyszáz fió­ka repült ki a fészkekből, addig ebben az évben 78 pár költése meghiúsult és 65 sikeres köl­tésből csak 149 fiatal repült ki. Ehhez hasonlóan rossz arány csak 2010-ben volt, amikor szintén kétszáz alatt volt a ki­repült ifjú madarak száma, köszönhetően az esős, hűvös tavaszi időnek. Az ezt megelő­ző évben, 2009-ben 137 sikeres költésből 429 fiatal repült ki. A 2013. évi rossz idő miatt voltak párok, amelyek nem is kezdtek költésbe, hanem el­hagyták a fészkelőterületet a költési időszak elején. A fészke- lések nem közvetlenül a hideg miatt hiúsultak meg, hanem közvetve a táplálék hiánya mi­att. Az ebben az időszakban a kerecsenek fő étrendjét képező zsákmányállatok megszakítot­ták a vonulásukat, így a sóly­moknak nem volt elég zsákmá- nyolási lehetőségük. Átlagos esetben a hímek vadásznak és táplálékot visznek a kotló tojó­nak, de mivel kevés volt a táplá­lék, a tojók is eljártak vadászni, nem melegítették a tojásokat, ezért azok tönkrementek. Emellett a fészkelő madarak pusztulási okai között, sajná­latos módon, továbbra is szere­pel a szándékos mérgezés. En­nek esett áldozatul például az egyik jeladóval ellátott madár is, emiatt pedig nemcsak az öreg hím, hanem a fészekalja is elpusztult. ■ G. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom