Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-26 / 250. szám
4 HORGASZAT-VADASZAT 2013. OKTÓBER 26., SZOMBAT HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(S) horgaszparadicsotn.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Ősszel is jó fogást ígér a pecásoknak a Markazi-tó horgászat A pecások paradicsomaként is emlegetik a Mátrai Erőmű Zrt. kezelésében lévő tavat. A 154 hektáros vízfelület és hosszú partszakasza nemcsak a horgászoknak, hanem a vízi sportok szerelmeseinek is kellemes kikapcsolódást nyújt. Ami a pecásokat illeti: a helyi és a vendég horgászok egyaránt örömüket lelhetik a kínálkozó zsákmányban, azzal a kitétellel, hogy mindenkinek be kell tartania az országos és a helyi horgászrend előírásait. Horgászjegyet két helyen lehet váltani: a gátőrháznál reggel 7 órától délután 2-ig, a helyi benzinkútnál 6-20 óráig. A négyezer forintos felnőtt és a kétezer forintos ifjúsági jegy magasnak tűnő árát kárpótolja az élmény, valamint a statisztikák szerinti jó fogás esélye: pontyból, harcsából, süllőből, csukából és dévérkeszegből is fognak itt nagy példányokat. A markazi önkormányzat és az erőmű pihenő vendégei három napra érvényes üdülőjegyet is válthatnak. A jegy - ami éjszakai horgászatra is jogosít, és felnőtteknek 12, ifjúságiaknak 6 ezer forintba kerül - az első napon 6 órától érvényes a harmadik nap 24. órájáig. Az éves engedéllyel rendelkező gyerekek 500 forintért horgászhatnak úszóval, és napi 3 kg egyéb halat vihetnek el. ■ Nagy potykákat nem foghat bárki horgászat Az egyik legelterjedtebb honi halfajtánk valamennyi pecás kedvenc célpontja Sokat tapasztalt, régi pecások egybehangzó véleménye szerint az igazán nagy pontyok horgászatakor az etetésnek óriási jelentősége van... A horgász számára az ősz bizonyos értelemben holtsze- - zon. Ám az igazi pecásnak nincsenek évszakok, csak meghorgászandó vízfelületek és becserkészendő halak. Hűvösebb időkben is jól horgászható például a ponty, igaz, ilyenkor a mélyebb vizekben kell keresnünk. Sike Sándor- Egykor, amíg egészségem engedte, horgásztam magam is, bennem is megvolt az a szenvedély, ami a már hűvösre fordult októberi, novemberi időkben is kivitt a közeli tóra - mondja a 47 esztendős Tóth János, aki szerint nem véletlenül megy a pecások nagy része a pontyra, mint ahogyan annak is megvan az oka, hogy nagy potykákat csak hozzáértők fognak.- Jó, ha tudjuk e halfajról, hogy állandó mozgásban van. Ősszel, a lehűlő vízben a mélyebb részeket keresi fel, előkészülve ezzel a téli nyugalmi időszakra, ám ilyenkor is táplálkozik - teszi hozzá az expe- cás, aki azért elméletben ma is sokat tud a ponty horgászatáról, ami szerinte nem is olyan egyszerű dolog. Főként, ha nagyobb példányokat szeretne valaki fogni. Ezek a halak éppen azért éltek meg ilyen szép kort, mert óvatosak, nehéz őket becsapni. Tapasztalatai szerint a nagy pontyok horgászatakor az etetésnek óriási a jelentősége. Ha az etetőkosarunkat egyszerűen bedobjuk a tó közepére, nagyon kis eséllyel pályázunk a termetesebb pontyok kifogására. Pecázás előtt el kell végeznünk egy megfelelő alapanyagokból- etetőanyag és csali - összeállított keverékkel történő, koncentrált etetést. A halakat arra a pár négyzetméteres helyre kell csábítanunk, ahol majd a csalinkat is felkínáljuk. Ha túl szétszórt, nagyobb területet magába foglaló az etetésünk, a hal nehezebben találja meg a csalinkat, de még az is előfordulhat, hogy mire megtalálná, már jól is lakott. Azt sem árt tudni, hogy a méretesebb pontyok ritkábban mozognak a part közelében, ezért az etetett területet a parttól távolabb kell kialakítani.- Ez nem is egyszerű, hiszen pontosnak kell lenni - jegyzi meg János, aki azt is elárulja, hogy több írást is elolvasva, kísérletezgetve rakott össze magának egy erre a célra alkalmas technikát. Az etetéshez és az etettt hely pontos megjelöléséhez egy erősebb csúzlira, egy jelzőúszóra és egy zsinórjelölő filcre van szükség. Elsőként le kell szúrnunk a bottartókat, és elhelyezni rajta feeder botunkat abban a helyzetben, ahogy horgászat közben állni fog. Ekkor felköt- hejük a jelzőúszót: damilunA ponty a legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfajunk. Eredeti élőhelye az alföldi jellegű, nyáron felmelegedő, sekély vizű tavak, holtágak. Az intenzív telepítések következtében olyan vizekben is jelentős állománya van, amelyek nem igazán felelnek meg az igényeinek. Ilyen környezetben előfordul, hogy kát fűzzük át a végólom fülén, majd a fülnél nagyobb méretű gumigyöngyöt húzzunk a da- milra, végül pedig kössük rá a jelzőúszót! Fontos, hogy az ólom súlya nagyobb legyen az úszó felhajtóerejénél.- A későbbi dobásaink helyén nézzünk ki a szemközti oldalon egy velünk szemben lévő fix tereptárgyat, és annak irányába dobjunk egy nagyobbat. Feszítsük meg a damilt, rakjuk le a botot a helyére! Az orsóról fél méteres húzásokkal adagoljuk a damilt mindaddig, amíg a bójánk a víz tetején meg nem jeleegyáltalán nem szaporodik. Jól viseli a melegebb, oldott oxigénben szegényebb vizeket is, mert bizonyos fajtái (például a tükrösponty) képesek a bőrön keresztüli oxigénfelvételre. Hazánkban szinte minden vízben előfordul. Igen kedvelt halfajta, amely a horgászok fogásainak jelentős részét képzi. nik. Most már nincs más teendőnk, mint az előre meggyúrt etetőanyag-gombócokat pontosan belőni a bója köré - mondja az expecás, majd hozzáteszi: az csak természetes, hogy oda is kell dobnunk, ahova etettünk. Az irány adott, a szemközti tereptárgy. Már csak a távolságot kell pontosan bejelölnünk, ami nagyon egyszerű: felemeljük a botunkat, és addig tekerjük az orsót, amíg a bójánk meg nem akad a mederfenekén az ólomnál. A jelzőúszó ólomig való lehúzását követően - a spiccet végig feszesen tartva - lerakkitartó harcosok a pontyok, az utolsó pillanatokig tartogathatnak meglepetéseket a horgász számára. Amint a ponty fárad, lassan körözni kezd, egy-egy ilyen fordulónál kény- szerítsük a vízfelszínre és levegőztessük meg! Egy idő elteltével a hal oldalára dől és hagyja magát vontatni, ám még ekkor sem juk a botot, és a zsinórt annyira feszítjük, vagy engedjük visz- sza, mintha a kapást várnánk. Ezután a zsinórjelölő filccel 30- 50 centiméterrel a spicc előtt megfestjük a damilunkat. Tóth János szerint kis gyakorlással el tudjuk érni, hogy a szemközti tereptárgy meg- célzásával egy erőteljeset lendítünk, és a leszaladó jelölés láttán gyorsan lefékezzük zsinórunkat, így az a bot spiccénél fog megállni, vagyis az etetésen lesz a csalink. Ettől kezdve pedig már csak a jó szerencse kell. lehetünk biztosak a sikerben, mivel egy kritikus mozzanat, a szákolás még hátra van. Ilyenkor szokott a zsákmány megugróm, ezért ne a szákot toljuk a hal felé, inkább a pontyot húzzuk a vízbe tartott eszközre, s egy határozott mozdulattal emeljük meg a szákot, majd annak elejét fogva emeljük ki. Alföldi vizekben élt, ma már mindenhol ott van Végső csapás a pontynak: fárasztás és kiemelés HIRDETÉS Vadász- és önvédelmi fegyverek, vadászruházat, kiegészítők. 3300 Eger, Kocsis Bernát u. 3/c. Tel: 36/788-338 Nyitva tartás hétfőtől péntekig 9.30-17.00 óráig Mesésen szép útvonalon juthatunk el Ágasvárra túra Az őszi erdő ezerszínű pompájában mutatja meg magát a kirándulóknak a Mátra nyugati oldalán Javában benne járunk az őszben. Túl azon, hogy ezen időszak a vadászok évszaka, a turisták is örömüket lelhetik a színekben gazdagon pompázó erdőkben. Megyénk bővelkedik hegyekben, dombokban, van hát látnivaló a kirándulók számára is. Most a Mátra lankáin ajánlunk egy kevésbé ismert turistaútvonalat: Mátraszentlász- lóról a sárga + jelzésen indulva jutunk el a Vörös-kőre. Elhaladva a vörös színű sziklák előtt, fölkaptatunk a csúcson talál- s ható, felújított kilátóhoz. Belát- 2 hatjuk innen a Mátra vonulatait | Kékestetőtől Ágasvárig, s tiszta 5 időben a Magas-Tátra gerince is I megpillantható. A turisták is örömüket lelhetik a színekben gazdagon pompázó erdőkben Ha a sárga + jelzésen megyünk tovább nyugat felé, rövidesen keresztezzük a zöld jelzésű utat, majd rátérünk az országos kék turistaútra. Dél felől megkerüljük a Kiskő-he- gyet, amelynek köves hegyoldala ideális pihenőhely. A Rebe- ka-kertnél elhaladva már fenn is vagyunk a Mátra-bércen. Innentől kezdve hazánk talán legszebb turistaútján haladhatunk. Az utat északról vadregényes hegyoldal, délről kicsit lankásabb lejtő határolja. Köny- nyű sétával érkezünk el egy útelágazáshoz, amit egy hatalmas sziklaalakzat őriz. A szirtre fölkapaszkodva kényelmes pihenő- és kilátóhelyet találunk. A kék jelzésen haladva lejutunk az Ágasvári Turistaházhoz, ahonnan egy sziklás-köves út fölvezet Ágasvárra. Az egykori vár nyomait néhány jelentéktelen falmaradvány őrzi. De nem is ezért érdemes feltétlenül felmenni erre a vulkáni kúpra, hanem a Cserhátra és a Zagyva völgyére nyíló panoráma miatt. Visszafelé több útvonalat is választhatunk. Visszasétálhatunk a kék jelzésen, amerre jöttünk, de használhatjuk az Ágasvárt Mátraszentlászlóval összekötő erdészeti utat is. Ez kevésbé látványos ugyan, de gyorsabban visszaérhetünk a kiinduló pontunkhoz. ■
