Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-24 / 248. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2013. OKTÓBER 24., CSÜTÖRTÖK Négymilliárd ipartelepítésre es telephelyek fejlesztésére HIRDETÉS Nem több, jobb ipari park kell versenyképesség A jövőben szolgáltatásfejlesztésre pályázhatnak az ipari területek éger A Széchenyi Program- iroda Nkft. és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fórumot tartott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség legújabb pályázati kiírásáról. A Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében az észak-magyarországi, a közép-magyarországi, a délalföldi és a nyugat-dunántúli régiókban telephelyfejlesztésre és ipartelepítésre összesen közel 15 milliárd forint értékben pályázhatnak mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok. A pályázatokat október 9. óta lehet benyújtani. Dudás Tamás, a Széchenyi Programiroda Heves megyei vállalkozásfejlesztési tanácsadója elmondta: az észak-magyarországi régióban 4,4 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások. A telephelyek fejlesztésére 2,4 milliárd forintot különítettek el, ebből csak kkv-k kaphatnak. A kétmilliárdos ipartelepítési keretből azonban nagyvállalatok is nyerhetnek. Megjegyezte, hogy ebből a konstrukcióból egymilliárd forintot a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségek vállalkozásai számára különítettek el.- A régióban telephely-fejlesztésre egy vállalkozás 10-60 millió forintot kaphat, míg ipartelepítés esetén minimum száz, legfeljebb egymilliárd forint közötti összeg nyerhető el. A pályázatokat december másodikáig kell benyújtani - fejtette ki lapunknak Dudás Tamás, aki hozzátette, a Széchenyi Programirodában bővebb felvilágosítással is tudnak szolgálni. ■ T. B. Dudás Tamás tanácsadó Bioetanol gyár és búzafeldolgozó üzem is épül a visontai ipari parkban, Bükkábrányban pedig foto- voltaikus erőmű létesülhet. Tóth Balázs A Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. legnagyobb megrendelője az anyacég, de külső megbízók számára is dolgoznak Húszmilliárd forintos fejlesztés kezdődik a Mátrai Erőmű Ipari Parkjában. A budapesti székhelyű MT-WHEAT Búzafeldolgozó Kft. egy búzakeményítő üzem létesítését tűzte ki célul. A szerződést a közelmúltban írták alá a vállalkozások képviselői. A Műszertechnika-Holding Zrt.-hez tartozó üzemben évente 200 ezer tonna búzát dolgoznának föl, amelyből „A” keményítőt, vitális glutént, szirupot és takarmányt készítenének. A cég két éven belül termelni fog. Minderről az erőműben tartott, az ipari parki vezetők számára tartott fórumon adott tájékoztatást Giczey András, aki hozzátette, egy másik gazdasági J társaság, egy bioetanol gyár is £ idén kezdi meg az építkezést Visontán. A Mátrai Erőmű igazgatója elmondta, hogy közép- és hosz- szú távon a visontai ipari park bővítését tervezi az energetikai cég. Jelenleg ezen a területen 24 vállalkozás található, amelyek összesített éves árbevétele eléri a 24 milliárd forintot, a foglalkoztatottak száma pedig a nyolcszázat. Beszámolt arról is, hogy megkezdte próbaüzemét egy szennyvíziszap-feldolgozó is, ahol jövőre már komolyabb mennyiséget dolgoznak föl. A keletkezett terméket eltüzelik az erőműben, amellyel egy komoly országos problémát is megoldanak, hiszen az iszap energetikai jellegű feldolgozására hazánkban még nincs példa, azt deponálják, vagy a mezőgazdaságban hasznosítják. Giczey András szerint az ipari park sikere, bővülése köszönhető egyebek között annak az újfajta modellnek, amelyet megvalósítottak. Ugyanis ez nemcsak egy multi és több beszállító kapcsolatáról szól, hanem a cégek szimbiózisáról is. Az erőmű terméket ad el a cégeknek (hő- és villamos energiát, pernyét, gipszet), amelyektől termékeket (például biomasszát) és szolgáltatást vásárol. Ez a modell mindkét fél versenyképességét növeli. A Mátrai Erőmű Ipari Park legfontosabb fejlesztési irányai a zöldgazdaság és az építőipar. Az Ipari, Tüdományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület, valamint az Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. által szervezett tájékoztatón Radics Ernő, a Nemzetgazdasági Minisztérium ipari és építésstratégiai főosztályának a referense az ipari parkok szabályozási környezetéről, valamint a 2014-2020. közötti fejlesztési időszakról tartott előadást. Elmondta, a következő európai uniós költségvetési ciklusban hazánkban a Gaza mátrai erőmű Bükkábrányi Ipari Park tavalyelőtt kapta meg a címet, s akkor meg is kezdődött a betelepítése. Nyolc céggel indultak, azóta eggyel kötöttek hosszá távú szerződést, s további 3-4 vállalkozás érdeklődik, pályázattól függ a letelepedésük. Birke Bánk, a bánya ipari parkkal foglalkozó munkatársa elmondta, hogy daságfejlesztési Operatív Programot (GOP) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Regionális Operatív Programot (ROP) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) váltja föl. Az ipari parkok tulajdonosi szerkezetén múlik, hogy honnan juthatnak pályázati forráshoz. A többségében állami, önkormányzati tulajdonú parkok a TOP-ból, a vállalkozói tulajdonban lévők pedig a GINOP-ból juthatnak pénzhez. Körülbelül 90-100 milliárd forint áll majd rendelkezésükre. Most még nem tudni, hogy melyik operatív programba menynyi pénz kerül ilyen célokra, szénfeldolgozó, illetve megújuló energiával foglalkozó cégeik vannak, épül egy fotovoltaikus erőmű is. Kiaknázatlan kincs egyelőre a víz, amelynek ásványvízzé minősítése folyamatban van, s akár palackozó üzem is épülhetne rá. Birke Bánk kifejtette, a betelepülő cégeknek villamos energiát is biztosítanak. zajlanak a bizottsági egyeztetések. Hogy a TOP-ból menynyi jut Észak-Magyarországra, egyelőre még nem tudni, de továbbra is cél, hogy a hátrányos helyzetű térségekbe több forrás áramoljon, s a támogatási intenzitás is emelkedjen, akár 50 százalékra. Változást jelent még, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a szaktárcákhoz kerül a pályázatok teljes folyamata a programozástól kezdve az ellenőrzésig. Az ipari parkos pályázatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli az elkövetkezőkben. Előadásában a referens kifejtette azt is, hogy az infraaz ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület, valamint az Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. az idei esztendőben is meghirdette az Ipari Parkok Versenyképességi Díjat, amelyre ebben az évben november 15- éig lehet pályázni. A tavaly első ízben kiírt díjat a Mátrai Erőmű visontai ipari parkja nyerte el. strukturális fejlesztésekről a támogatások aránya, iránya inkább a minőségi szolgáltatások fejlesztése felé tolódnak. Magyarországon kétszáznál is több ipari park van, nem az a cél, hogy még több legyen, hanem az, hogy a meglévők minőségileg fejlődjenek. A jogszabályi környezet egyébként az idén megváltozott, a 2010-es kormányrendeletet 2013-ban a tudományos és technológiai ipari parkokra vonatkozó szabályokkal módosították. További változtatások egyelőre nincsenek tervben, de várják a parkok jelzéseit arról, hogy milyen módosításokra volna szükségük. Sződi Sándor, az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központ ügyvezetője kifejtette, hogy a pályázat nagyon hasznos, hiszen a cégértékelés folyamán felszínre kerülnek az erősségek és a fejlesztendő területek. Idén az ipari park versenyképességének vizsgálatakor a betelepült cégek versenyképességét is figyelembe veszik. Ásványvíz-palackozó is épülhetne Bükkabranyban Pályázaton keresik 2013 legjobb ipari parkját Másfélszeresére növeli kapacitását a tüzelőanyag-gyártó geosol Energetikai hasznosításra készítik elő a biomasszát, valamint az anyagában újra nem hasznosítható hulladékot Hét éve folyamatosan bővül, fejlődik a 2006-ban alapított GEOSOL Kft. A teljesen magyar tulajdonú cég fő profilja alternatív tüzelőanyagok előállítása, biomassza és előkezelt hulladék előkészítése energetikai hasznosításra. A Mátrai Erőmű Ipari Parkba települt társaság telephelyén az ország legkorszerűbb komplex biomassza- és hulladékkezelő rendszere jött létre. A halmajugrai székhelyű vállalkozás az újra nem hasznosítható, de magas energiatartalmú hulladékot teszi alkalmassá az erőművi együttégetésre, kiváltva a fosszilis energiahordozók egy részét. így csökken a szén-dioxid kibocsátás és kevesebb értékes hulladéklerakói kapacitásra van szükség. A cég biomassza, fás szárú növények gyökér- és ágmaradványait, s anyagában újra nem hasznosítható, de magas energiatartalmú válogatott kommunális hulladékot, 2014-től magas fűtőértékű szennyvíziszapokból speciális eljárással állít elő tüzelőanyagot az erőművek, cementgyárak részére. A kft. tavaly kezdte meg eddigi legnagyobb beruházását. A közel kétmilliárd forintba kerülő építkezést és technológiai fejlesztést felerészben uniós forrásból finanszírozza. A beruházás két ütemben valóAz új telephelyen már épül a második csarnok is sül meg. Az eddigi telephelyen kívül új területet is birtokba vettek, amelyen irodákat, szociális helyiségeket is magában foglaló központi épületet létesítettek, s elkészült az egyik gyártócsarnok is. A második építése folyamatban van. Puzder Tamás ügyvezető igazgató elmondta: megérkeztek az első gépek, amelyek próbaüzeme a közeljövőben megkezdődik. Az elvégzendő mérések, kísérletek eredményei alapján gyártják le számukra a további berendezéseket. A fejlesztés eredményeképpen a jelenlegi éves félmillió tonnás feldolgozó-kapacitást második körben felével bővítik, így évente további kétszázezer tonna alternatív tüzelőanyagot tudnak előállítani. A beruházásnak köszönhetően a jelenlegi 30-as alkalmazotti létszám hússzal bővül, s elsősorban a környező helységekből várnak képzett szakembereket. Mivel az erőműnek folyamatosan szállítják a tüzelőanyagot, így a munkarendjük is folyamatos. A kapacitás-bővítésnek köszönhetően több alapanyagra is szükségük van, ezeket továbbra is döntően száz kilométeres körzeten belülről kívánják beszerezni. A vállalkozás ISO szabványoknak megfelelő minőség- és környezetirányítási rendszert tart fenn. ■ T. B.