Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-19 / 245. szám
4 INTERJÚ 2013. OKTÓBER 19., SZOMBAT A jog uralmának fontos letéteményesei ügyészség Dr. Szalóki Zoltán: Leglényegesebb az ügyek gyors intézése, a sértetti szempontok érvényesítése Három alapvető követelményt tart elérendőnek dr. Szalóki Zoltán, Heves megye főügyésze: a törvényességet, az időszerűséget és az eredményességet. Ezek teljesüléséből nem enged. Szalay Zoltán- Március óta irányítja Heves megye ügyészi szervezetének a munkáját. Hogyan szól - ha van ilyen - a szakmai ars poeticája?- Hivatalba lépésemkor hármas követelményt fogalmaztam meg magammal, s a munkatársaimmal szemben, melynek elemei: a törvényesség, az időszerűség és az eredményesség.- Kérem, világítsa meg, mit takarnak ezek a fogalmak.- Az ügyészi tevékenység fundamentális jellegű értékmérője a törvényesség. A királyi ügyészségről szóló 1871. évi 33. te. óta az ügyész kötelessége és feladata az anyagi igazság törvényes keretek közötti felderítése. Jogalkalmazói munkája során a jog uralmát biztosítja. Ám ez önmagában nem érheti el a célját, ha egy ügy feldolgozása, maga az eljárás parttalanná válik, elhúzódik. Ekkor egyszerűen elveszti az értelmét az anyagi igazság.- Melyek a szempontok az ügyészi ügyintézési határidők terén? t Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során a büntető- eljárási kódex határozza meg a törvényes ügyintézési határidőket. Az intézkedés fajtája válogatja, melyikre, mennyi ideje van az ügyésznek. A vádemelési javaslattal érkező nyomozati iratok elintézésére 30 nap áll rendelkezésre. Ezt kivételes esetben az ügyészség vezetője 30 nappal, ha az ügy nagy terjedelme indokolja, a felettes ügyészség további 30 nappal meghosszabbíthatja. Tehát legfeljebb 90 nap alatt kell, hogy az ügyész döntést hozzon és intézkedjen. Büszkén mondhatom, hogy a Heves Megyei Főügyészségen az ügyészi intézkedések minden esetben az előírt, törvényes határidőkön belül születnek meg. A hivatalba lépésem óta a főügyészség szervezeti egységeihez vádemelési javaslattal érkezett büntető ügyek - számuk éves szinten eléri a négyezret - 99 százalékát 30 napon belül intézzük el, a fennmaradók feldolgozása sem tart 60 napnál hosszabb ideig.- Miként járulhatnak hozzá az ügyészek a büntetőeljárások elhúzódásának meggátlásához?- A büntetőjogi procedúra több szakaszból áll a nyomozás elrendelésétől a jogerős bírói döntés meghozataláig. Azt vallom, és követelem meg a kollégáimtól is, hogy ne csak az ügyészi határidők következetes betartását tekintsük feladatunknak, de ügyészi eszközökkel igyekezzünk előmozdítani azt is, hogy egy-egy büntetőeljárás a lehető legrövidebb időn belül befejeződhessen. Kriminológiai alapvetés, hogy nem önmagában a szankció súlyossága bír visszatartó, megelőző erővel, hanem a Újonnan érkezett vezetőként úgy gondoltam, ahol olyan hiányosságokat tapasztalok, amelyek szükségessé teszik a beavatkozásomat, ott arra a lehető legrövidebb időn belül sort kerítek. Az ENYÜ volt az az egységünk, ahol - a vezetés minden korábbi erőfeszítésének elismerése mellett - úgy találtam: az általam támasztott követelményeknek való megfelelés érdekében változásra van szükség. Erre figyelemmel vezetőváltást kezdeményeztem, és az itt szolgálatot teljesítő munkatársaim nagy részét is újakkal váltottam fel. Olyan fiatal, tehetséges, ambiciózus társaság állt így össze, akik minden szempontból alkalmasak a feladatuk elvégzésére. Eddig jók a tapasztalataim, a hozzáállásban pozitív a változás, kollégáim gyakran a szabad idejük terhére végzik munkájukat, mint a nemrég felderített autópálya-rendőrökkel kapcsolatos korrupciós ügyben, mely akciójuk hajnaltól késő éjszakai órákig tartott.- Fontos szakág a közérdekvédelem. Hogyan látja ennek az egységnek a munkáját?- Az ügyészség a büntetőjogin túl közérdekvédelmi tevékenységet is ellát, az Alaptörvény e körben a közérdek védelmezőjeként aposztrofálja az ügyészt. Az ügyészség e feladatkörében ellenőrzi a szabálysértési, a közigazgatási hatóságok és a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek döntéseinek a törvényességét, a civil szervezetek működésének jogszerűségét, a gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének törvényességét, s fellép egyes peres és nemperes eljárásokban. Az idei első' félévben 4 ezer ügy érkezett e szakághoz, többségük szabálysértésekhez kapcsolódik. Munkatársaim 117 felhívást adtak be a törvényesség helyreállításáért, ez a főváros és Pest megye után a harmadik legmagasabb szám az országban. Ez is mutatja: főügyészségünk kiemelt figyelmet fordít a jogszabályok betartásának ellenőrzésére és a törvényesség betartására. A két szakág nem különül el teljesen egymástól, jó a szakmai együttműködésük. Példa erre a „cégtemető” néven ismertté vált büntetőügy, amely fiktív munkaerő-kölcsönzéssel többmilliárdos kárt okozó adócsalók ellen indult. A büntető- eljárás elindításának alapja egy cégtörvényességi vizsgálat volt, amit a közérdekvédelmi szakág végzett el, és amely végül hazánk kriminalisztikai történetének egyik legnagyobb szabású akciójához vezetett: az ügyészség szakmai irányításával, a gyanúsítottak őrizetbe vétele mellett, több mint kétszáz cégnél tartottak egyszerre házkutatást és lefoglalást a nyomozók. ■ Kellően gyorsnak tartja-e az ' ügyészi intézkedéseket? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Dr. Szalóki Zoltán: Kriminológiai alapvetés, hogy visszatartó erejű a gyors, elkerülhetetlen büntetés tudata, vagyis, hogy bűn nem maradhat büntetlenül! gyors és elkerülhetetlen büntetés tudata is, az, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül! Figyelembe kell venni továbbá a sértetti érdekeket is, beleértve a bűncselekmény során keletkezett vagyoni káruk - az úgynevezett polgári jogi igényük- megtérülését is. Ennek megvannak az ügyészi eszközei.- Említene példákat?- Az eljárások gyorsítása szempontjából kiemelt fontosságúnak tartom a bíróság elé állítás intézményét. Ez arra ad lehetőséget, hogy a 8 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb szankcióval fenyegetett bűncselekmények esetén az ügyész az első kihallgatásától számított 30 napon belül a bíróság elé állíthassa a gyanúsítottat, ha annak törvényes feltételei fennállnak. Ezek: az ügy egyszerű megítélésű legyen, a bizonyítékok rendelkezésre álljanak, a gyanúsított ismerje be a bűntény elkövetését. Ha ezt nem is tenné, de tetten érték, akkor is alkalmazható ez az eljárási forma, amely igen gyors és hatékony. Sok elhúzódó ügyben azért születik a társadalom olvasatában gyakran igen enyhének tűnő ítélet, mert az időmúlás- a bűntény elkövetésétől az ítélethozatalig eltelt idő - a bírói gyakorlatban enyhítő körülNévjegy DR. SZALÓKI ZOLTÁN 1998-BAN summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1998-tól fogalmazó egy budapesti kerületi ügyészségen. 2002-BEN titkári, rá egy évre ügyészi kinevezést kapott. 2004-től főügyészségi ügyész a Fővárosi Főügyészségen, a Kiemelt Ügyek Osztályán. Arra a legbüszkébb, hogy a „Fekete Semény. Bíróság elé állítás esetén erről nincs, és nem is lehet szó.- Sorolna adatokat ezen eljárás hatásosságáról?- A kollégáim számára is sulykolom, mennyire fontos élni e törvényi lehetőséggel. Meg is van az eredménye. Amíg tavaly az első három negyedévben 269 ilyen ügyünk volt, addig idén már 311-nél tartunk. Ez 15 százalékos emelkedés. Az előző év ezen szakaszában 317 gyanúsítottat állítottunk bíróság elé, most szeptemberig 347-et. Elkötelezettségemet ezen eljárási forma mellett úgy is igyekszem kifejezésre juttatni, hogy ha az időm engedi, magam is közreműködők ilyen eljárásokban. Legutóbb a Füzesabonyi Járásbíróságon jártam el: egy ittas járművezetés vétsége miatt indult büntetőügy gyanúsítottját állítottam bíróság elé, az ebben hozott ítélet első fokon jogerőre is emelkedett. Fontos: az idei évben előreláthatólag sikerül elérnünk, hogy az összes - évi csaknem négyezer - vádemelési javaslattal az ügyészségre érkező büntetőügynek kevesebb, mint 50 százaléka kerül csak a hagyományos eljárási formában a bíróság elé. Az esetek több, mint a felében az ügyek elintézését gyorsító, egyszerűsítő, a sértetti érdekeket is szem előtt reg” néven ismertté vált bűn- szervezet elleni eljárásban a nyomozásfelügyelettől az elsőfokú ítélet meghozataláig ő látta el az ügyészi feladatokat. 2007-ben vezető ügyészi megbízást, majd kinevezést kapott a főváros egyik legnagyobb ügyforgalmú ügyészségére, a Budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészségre. 2013. március 1-jétől a legfőbb ügyész Heves megye főügyészévé nevezte ki. tartó eljárási formát választunk és alkalmazunk. Utóbbira példa a közvetítői eljárás, aminek a célja a sértett és az elkövető közötti anyagi, vagy nem vagyoni jóvátételre irányuló megegyezés létrehozása. Az eljárások gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja, amikor a bíróság, jellemzően az ügyész indítványára, tárgyalás mellőzésével, pusztán az iratok alapján dönt. Erre az öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén van mód, ha az ügy egyszerű megítélésű, és az elkövető beismerő vallomást tett. Nem mellékes; az ügyész, úgy ítélje meg, az ügy, az elkövető személyére figyelemmel, alkalmas arra, hogy tárgyalás nélkül szülessen ítélet. Nem szabad elfelejteni, hogy a büntetés céljának - a társadalmi és egyéni szintű megelőzésnek- az elérését gyakran a bírósági tárgyalás légköre is szolgálja. A bíróság előtt megjelenni, a vádlottak padján ülni, a sértettel szembenézni, az ügyészi perbeszédet és a bírói indokolást végighallgatni olyan fokozott lelkiállapottal jár, amely önmagában is nevelő hatást érhet el, így különösen célravezető lehet a fiatalkorúakkal szembeni eljárások esetén.- Az eredményességben mi teszi elégedetté a főügyészt?- Az eredményesség a munkánk gyümölcse. A legpregnánsabb mutatószáma a váderedményesség, de az ügyészi fellebbezések sorsának alakulásában is megmutatkozik. A váderedményesség azt mutatja, hogy a bíróság a benyújtott vádiratban írtakat bizonyítottnak látja-e, a vádlott bűnössége tekintetében egyet- ért-e az ügyészség álláspontjával, azaz elítéli, vagy felmenti őt. Büszkeséggel tölt el, hogy a Heves Megyei Főügyészség hagyományosan jól teljesít ezen a téren is: 97 százalékos a mutatónk. Az ügyésznek fontos a szerepe a bírósági gyakorlat alakításában is. A bíróság által kiszabott szankció súlyosítását célzó fellebbezés olyan eszköze, amellyel a bírói büntetéskiszabási gyakorlatra is hatást gyakorolhat. Különösen fontos ez most, amikor a jogalkotó az új Btk.-ban előírta, hogy a büntetések kiszabása körében a középmértéket kell irányadónak tekinteni, így egyértelművé tette, hogy a büntetések szigorítását tartja kívánatosnak. A súlyosítást célzó ügyészi fellebbezéseknél is jelentős az előrelépés. Míg tavaly szeptemberig 44 ügyben 62 vádlott esetében jelentettünk be súlyosításért eredményesen jogorvoslati kérelmet, addig az idén már 101 ügyben, 179 terhelt esetében jártunk sikerrel. Példát is mondok: a Hatvani Járási Ügyészség állította bíróság elé azt az elkövetőt, aki a saját édesanyját többször is megerőszakolta. Az első fokon erőszakos közösülés, vérfertőzés és szemérem elleni erőszak bűntette miatt kiszabott 6 év 8 hónapos ítélettel szemben súlyosításért fellebbezett a vádhatóság. Eredményesen, a másodfokú bíróság nyolc év börtönnel sújtotta a vádlottat. A Gyöngyösi Járásbíróság hét vádlottat ítélt el több rendbeli rablás, garázdaság és zsarolás bűntette miatt. Mindegyikük büntetését súlyosították az ügyészi fellebbezés nyomán, volt, akinél a 3 évi fegyházbüntetést 7 évre emelték.- Az Egri Nyomozó Ügyészségen (ENYÜ) szervezeti átalakítás történt. Mi indokolta?- A hivatalba lépésem után, a főügyészség személyi és tárgyi feltételeinek megismerése érdekében valamennyi szervezeti egységhez ellátogattam. A vezetőkkel a szakmai elképzeléseikről elbeszélgettem, ügyiratokat kértem be, azokat áttekintettem, felülvizsgáltam.
