Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-02 / 230. szám

4 2013. OKTÓBER 2., SZERDA TISZA-TÓ HÍRSÁV A Kárpát-medence reformátusai találkoztak a tiszafüredi Református Egyházközség szeptember 22. és 29. között első alkalommal rendezte meg a Kárpát-me­dencei Református Művészeti Fesztivált. A programsorozat istentisztelettel kezdődött, majd megnyílt a térség alkotói­nak kiállítása. A hét folyamán a Tisza-tavi települések refor­mátus közösségei is vendégül látták a fesztivál résztvevőit Pályázatból újulhat meg Kisköre SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCI- óra pályázott a közelmúltban Kisköre. A közel 316 millió forintos fejlesztési terveket tá­mogatásra érdemesnek ítélték, így remélhetőleg hamarosan megkezdődhet a beruházás. Újabb utakat javítanak Poroszlón az önkormányzati bel­területi utak kátyúzását követően is maradtak még utak Poroszlón, melyek javí­tása szükséges lenne. Ezért a település önkormányzata további kőzúzalék vásárlá­sát tervezi, milliós értékben. A munkák elvégzéséhez pedig közel háromszázezer forintot biztosítana. Szalmabábok fogadják a vendégeket A tiszaigari példát látva már Bánhalmán is óriási szalma­bábok fogadják a településre érkezőket. Az elmúlt hetek­ben egy templom oldalában üldögélő pár üdvözölte az erre járókat, de minden bi­zonnyal időről időre megújul majd az út menti dekoráció. A bánhalmai szalmabábok Hamarosan feléjiül majd az uj könyvtár Újlőrincfalván A falusi turizmusnak köszönhetően a városi gyerekek megismerkedhetnek a vidéki élettel. A legtöbb látogató nem csak „lustálkodik”, hanem aktívan pihen. fejlesztés Közösségi infor­mációs pont kialakítására nyert el közel százmillió forintot pályázaton a közel­múltban Újlőrincfalva ön- kormányzata. A fejlesztés keretében a modern közös­ségi tér, internetes szoba és könyvtár épül a településen.- A könyvárunk egy rend­kívül rossz állagú, régi vályogépületben volt mosta­náig, amelynek tetőszerke­zete is igen rossz állapotba került már - tudtuk meg Zsebe Zsolttól, a község pol­gármesterétől. - A beruhá­zás keretében a útépítésre, járdafelújításra is sor kerül, sőt, két autóbuszöböl kiala­kítására is lehetőség nyílik. Mostanra már a munkálatok közel ötven százalékával végeztünk, a tervek szerint december 17-re a teljes be­ruházással végzünk - tette hozzá a település első em­bere. Amint a polgármester elmondta, külön öröm szá­mukra, hogy a Heves me­gyei Bródy Sándor könyvtár is segíti őket. Az intézmény vezetői keresték meg a te­lepülést, mivel lehetősé­gük van arra, hogy évente néhány kisebb könyvtárat támogassanak. Mivel külö­nösen ritka manapság, hogy teljesen új könyvtár épüljön valahol, úgy döntöttek, hogy az újonnan épülő újlőrinc- falvi intézmény teljes berem dezését - polcokat, székeket, asztalokat - finanszírozzák. Az adomány előre láthatólag november folyamán, várha­tóan a hónap elején érkezik meg Újlőrincfalvára. ■ Zsebe Zsolt polgármester Egyre fontosabb a színvonal idegenforgalom Az okos telefonoktól is függ a falusi turizmus A falusi turizmus egyedi formája a hagyományok ápo­lásának, bemutatásának. Kézművesség, gasztronó­mia, természeti értékek - mind-mind olyan kuriózum, amelyekre méltán lehetünk büszkék, s amelyekre való­ban kíváncsiak az Tisza-tó környékén járó turisták. Szilvási Zsuzsa Csend, nyugalom, házias ízek, kötetlen programok - igazi magyaros vendéglátásra vágy­nak azok a turisták, akik a falusi turizmust választják. Az utóbbi években népszerű a vendéglátásnak ez a formája, a rohanó városi élethez szo­kott bel- és külföldi turisták egyaránt szívesen választják a kis alföldi településeket pihe­nésként. Igazi kikapcsolódást nyújthat ugyanis az a néhány nap, amit ilyen vendégházban tölthetünk. Egyre keresettebb ez a fajta szálláshely, de mind fontosab­bá válik, hogy magas színvona­lú és széles körű szolgáltatáso­kat nyújtsanak a házigazdák.- Egyre kevésbé jellemző, hogy jó előre lefoglalnák a nyaralni vá­gyók a szállásukat - tudtuk meg Geszti Jánosnétól, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövet­ségének alelnökétől, aki maga is hosszú ideje foglalkozik szállás­adással Kunhegyesen. - A sze­zon elején a szállásadók többsé­ge arról panaszkodott, hogy alig jelentkeznek érdeklődők. Végül azonban a legtöbb helyre mégis szép számban érkeztek vendé­gek, igaz, az utolsó pillanatban. Ennek a legfőbb oka, hogy a csa­ládok egyre kevésbé tudnak előre tervezni, a szabadságolások sem úgy mennek, mint korábban. Rá­adásul egyre inkább terjednek az okostelefonok, s jó néhány ven­dégünk elmesélte, hogy csak azt döntötték el, melyik térségben szeretnének pihenni, és az utolsó pillanatban, már az autóban ülve kerestek megfelelő szabad szál­láshelyet a nyaraláshoz. Mindez a szállásadóktól is egyre nagyobb rugalmasságot kíván meg. Ráadásul a legtöbb esetben nem elég csak színvo­nalas szállást adni, hanem va­lami kuriózumot, pluszt kell nyújtani ahhoz, hogy mellettük döntsenek a vendégek. Programok vonzzák a vendégeket A tisza-tó térségéből szerencsé­re nem tűnnek el a vendégek a nyári szezon végeztével, sőt, egyes helyekre talán még töb­ben is érkeznek, mint a szün­időben. Az ősz folyamán az egyes településeken szervezett programok idejére megtelnek a környék falusi szálláshelyei, sokszor a településekről elszár­mazottak jönnek megmutatni szülőhelyüket a család fiata­labb tagjainak. Emellett a hor­gászok és vadászok is stabil, évről évre visszatérő vendégek­nek számítanak ősszel és a téli időszakban egyaránt. Az őszi madárvonulások mind több tu­ristát érdekelnek, s a kerékpá­ros lehetőségek fejlődéséből az egész tó körül profitálnak a szállásadók. Ugyanakkor egyre inkább jellemző, hogy míg ko­rábban Abádszalók-Kisköre tér­sége számított népszerűbbnek, mostanság mind hangsúlyosab­bá válik Poroszló-Tiszafüred környéke. A szállások komfortfokozata épp oly fontos, mint a választ­ható programok sokszínűsége vagy a környékbeli látnivalók. Épp ezért nagy figyelmet kell fordítani az egyéb programo­kat szervező szolgáltatókkal való kapcsolattartásra, hiszen a vendégek pihenése nem csu­pán „lustálkodásból” áll; minél többféle kikapcsolódási formá­ra nyílik lehetőségük, annál hosszabb ideig maradnak. S még valamire nem árt ügyelni: arra, hogy minél több informá­ció elérhető legyen a jövendőbe­li vendégek számára. Érdemes különleges programokat kínálni - mondja Geszti Jánosné „A finom pálinkához a jó anyag mellett hozzáértés is szükséges” stafétabot Lassan huszonöt éve, hogy gyümölcsérés idején éjjel-nappal üzemel a tiszafüredi Koczúr Sámuel főzdéje- Lassan huszonöt éve főzöm a pálinkát, ideje lesz átadni a sta­fétabotot a fiaimnak - mondja Koczúr Sámuel, akihez Porosz­lótól, Egyeken át Abádszalókig a térség szinte minden telepü­léséről viszik kifőzetni a gyü­mölcsöt Tiszafüredre. A 84. esztendejét taposó idős mester még édesapjától tanulta a for­télyokat, jómaga pedig agrár­tudományi egyetemet végzett, így eleve szakértőnek számít a gyümölcsök terén.- Nógrád megyéből szárma­zik a család, apámtól ott lát­tam, miként készül a pálinka, nagy hagyománya volt nálunk ennek - meséli. - Persze, ma már egészen másként törté­nik a főzés, sokkal tisztább, biztonságosabb a módja. Nem­régiben az egész pálinkafőzőt felújítottuk, így már igazán modern körülmények között dolgozunk. Annak idején még fával tüzeltünk, s ha nem fi­gyelt az ember, könnyen oda­égett az anyag. Manapság már szinte az egész folyamat zárt rendszerben zajlik, de így is akad épp elég olyan dolog, amire ügyelni kell. Igazán mi­nőségi pálinkát ugyanis csak minőségi alapanyagból lehet | készíteni. Romlott gyümölcsöt § éppúgy nem szabad beletenni | a cefrébe, mint éretlent, at- J tói ugyanis egérízűvé válik a I pálinka. Legjobb, ha hagyjuk Koczúr Sámuel (balra) lassan átadja a stafétabotot fiának, Lászlónak magától lepotyogni a fáról a gyümölcsöt, s csak utána szed­jük össze, válogatva. Aztán pedig jól lefedve kell tárolni egészen addig, amíg összegyű­lik a szükséges mennyiség, hiszen az se jó, ha levegő éri a cefrét. Persze, a legjobb alap­anyagot is el lehet még rontani főzéskor, de azért igyekszünk odafigyelni. Ezt az odafigyelést bizonyít­ja, hogy Koczúr Sámuelhez nem csak a Tisza-tó térségéből, de Karcag környékéről, Gyön­gyösről, sőt, a Dunántúlról is évről évre visszatérnek a kun­csaftok. Ahogy telnek a hóna­pok, mindegyik gyümölcsnek megvan a maga ideje. Az igazi szezonnak persze az ősz szá­mít, ilyenkor éjjel-nappal üze­mel a főzde. A családfő jórészt már csak felügyeli a munka­mentet, inkább - lassan szin­tén nyugdíjaskorba érő - két fia váltja egymást az üzemben. S hogy maga a mester me­lyik fajtát kedveli leginkább saját főztjéből?- Leginkább az epret sze­retem, mert az maradt meg leginkább természetesnek - magyarázza. - A legtöbb gyümölcsöt kezelni szokták különböző vegyszerekkel, ám az epret nem. Talán ezért is íz­lik ez leginkább, persze szigo­rúan csak egy-egy kupicával, étvágygerjesztőként. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom