Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-11 / 238. szám

4 DIÁKVILÁG 2013. OKTÓBER 11., PÉNTEK Gárdonyi, mint hírlapíró irodalom Az emlékév kapcsán konferenciát rendeztek Egerben Az emlékévben számos program népszerűsítette az írót. Képünkön Malácsik Tibor étteremvezető az Egri Bikavér Ünnepen bújt Gárdonyi Géza bőrébe. „De nem baj, hisz1 minden álom véget ér egyszer...” novella Nem vagyok fiatal. De nem is vagyok öreg. Az életem fénykorát élem. A tetőfokra értem, s még nem kell megérte­nem az élet értelmét. Ám - mint mindenkinek - nekem is van véleményem az életről. Nem sok dolgot csináltam eddigi életemben. Segítettem és bántottam. Nem mindig azt tet­tem, amit akartam. De nem volt annyira lényeges dolog, amiért változtatnom kellett volna. Vol- tak/vannak szabályok, amiket be kell tartanom, s olyanok is, amiket nem tartok be. Megbá­nás nélkül. Gyorsan és egysze­rűen. De semmi baj. Hisz' csak álmodok... Ebben az álomban érzek fáj­dalmat és mindenért meg kell küzdenem. Ebben az álomban vannak növények, állatok, és emberek. Olyanok, mint én vagy te. Akiket szintén csapdá­ban tart ez a világ. A világ, ame­lyet álmodunk. De nem baj... hisz minden álom véget ér egy­szer. És nem vagyok egyedül... vannak mások, akik szintén ezt álmodják: emberek. És hát mi mást jelent embernek lenni, minthogy nem vagy egyedül? Vajon ők is így gondolkodnak? Álomnak tartják? Végülis lényegtelen... én ál­modok. És az álomban azt lehet csinálni, amit szeretnél. Persze csak azokkal a feltételekkel, amiket az a világ támaszt, ame­lyet álmodsz ad.Tanulunk, de nem tudjuk, mit. Fejlődünk, de nem tudjuk, minek. Mindennek van oka, de semminek nincs értelme. Az életem hátralévő részét is így élném le, ahogy az álmomban. Szabadon. Épp' a városban sétáltam. A világ pedig érzékeny a titkai­ra, s hogyha rájönne valaki, mi a célja, azt haladéktalanul elkül- dené. S úgy tűnik, én rájöttem... A lámpa zöld volt a zebra előtt, de egy kocsi, melyből bömbölt a zene egyenesen, fékevesztet­ten száguldott felém. Egy fehér fényt láttam, még utoljára, majd a világ kidobott magából. Min­den eltűnt. Minden. A járókelők az út mentén, a fák, a szürke égbolt. A világ mindenre figyel, s kitaszít, még mielőtt tovább­adhatnád titkát. Magamnak sut­togtam egy boldog szót. A sze­mem kinyílt: felébredtem. Szaniszló Zsófia, Szilágyi Erzsébet Gimnázium Az Egri Kulturális és Művészeti Központ, a Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesület, valamint az Agria folyó­irat „Emlékezetünkben élő Gárdonyi” címmel tar­tott tudományos ülést a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Szomszéd Eszter- A magyar hírlapírás egyik legnagyobb alakja - így jelle­mezte előadásában Gárdonyit Kosa Csaba író, újságíró, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a Somogy című folyóirat főszer­kesztője. Az Egerben megrendezett konferenciának ugyanis az volt a fő célkitűzése, hogy Gár­donyi Gézát mint polihisztort mutassák be a nagyközönség­nek. Szó esett az egri remete barátságairól, könyvtáráról, költeményeiről, az Egri Csil­lagokról, valamint a fentebb is említett újságírói korszakáról.- Huszonévesen, még Ziegler Gézaként lett főszerkesztője a Tanítóbarát című lapnak - me­sélt az íróról Kosa. - Nyíltan támadta Trefort Ágostont, a pe­dagógusok pártján állt, publi­cisztikái sokszor igen indulato­sak voltak. A tanítók újságíró­jának nevezték akkoriban. Ám a szuggesztív, megalkuvást nem ismerő publicista nem értett a pénzügyekhez... Ezek után került a győri Hazánk cí­mű laphoz, Igazából itt indult el zsurnaliszta karrierje. Elhangzott az is: Gárdo­nyi emelte be a természetes beszéd nyelvezetét a hírlap­írásba. Karcolatai, tárcái fok- ról-fokra hódították meg a legnagyobb újságokat, heti- és napilapokat. Sikerre és hír­névre vágyott - ahogyan sok társa is -, vándorolt az ország­ban, sorra keresték meg aján­latokkal.- Mikor a Magyar Hírlaphoz került, politikai viták kereszt­homa János, a konferencia fő­védnöke és a Gárdonyi Géza Emlékév kurátora elmondta: Eger majd' 62 millió forintot nyert a jubileumhoz kapcsoló­dó programok megszervezésé­re. Ebben a hónapban, október 25-én koszorúzzák meg a re­mete sírját, amely rendezvé­nyen dr. Ternyák Csaba egri érsek is részt vesz. November tüzéből tudósított - folytatta a szerkesztő. - Itt indította el a később rendkívül népszerűvé váló Göre Gábor-levelek folya­mát, s itt és így ragadt rá pá­lyatársai körében egy életen át használt baráti ragadvány­neve: Göre. Megrajzolta a ma­gyar parlament tipikus alak­jait, de ezek a leírások merő­ben különböztek a mikszáthi stílustól. Szerette volna, hogy a vidék is megtudja, kik dönte­nek sorsukról. Cikkei rendkí­vüli merészségről árulkodtak. A főváros neki egyet jelentett Magyarországgal, ami azon kívül zajlott, az a vidék dolga volt. Tudta, hogy a veszekedés, a „balhé” érdekli igazán az ol­vasókat, ezért is írta szívesen országgyűlési riportjait, de belefáradt az ördögmalomba... második felében, az Eszterhá- zy Károly Főiskolával összefog­va, meghívják a megyeszék­helyre három kortárs írónkat, akik Gárdonyi egy-egy novellá­ját írják át a mai korra vonat­koztatva, majd november 30- án a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban tartják meg egy országos szavalóverseny döntőjét. 1894-ben teljes kötetlensé­get kapott a Hírlaptól. Ekkor volt harminc éves. Gárdonyi írásaiban nem volt egy feles­leges szó sem. Mindennek helye volt, könnyedén, egy­szerűen, s szórakoztatóan fo­galmazott. Zsurnaliszta-kar­rierje csúcsán hagyta abba parlamenti tudósításait.- Elege lett a szerkesztősé­gek vibráló, idegtépő világá­ból - osztotta meg az egri kö­zönséggel Kosa Csaba. - Miu­tán megírta utolsó riportját Petőfiről, lezárta budapesti ügyeit, és Egerbe költözött. Eljött az magány, az alkotás ideje, jóllehet, minden idejét az irodalomnak szentelte, s e vidék szülte művészete leg­termékenyebb időszakát, ko­rántsem szakított el minden közéleti-irodalmi köteléket a külvilággal. Hetente vit­te a posta a nagy lapoknak írt tárcáit, ezzel bizonyítva azt, hogy a politikai életből kivonulva is lehet újságot írni. Témáit a csendes hét­köznapok adták: az általa megfigyelt állatokról és nö­vényekről irodalmi értékű leírásokat küldött A Termé­szet című folyóirat számára, de több folytatásos regénnyel is megajándékozta az újság­olvasókat. Aki blogot vezet, vállalja, hogy véleményével nem mindenki azonosul akik a nyilvánosság elé tárják gondolataikat, azok vállalják a kockázatot, hogy kritikát kapnak, és ez nem csak az írá­sukra értendő. Az interneten elérhető naplókat rendszeresen frissítik a szerzők, attól füg­gően, hogy milyen témában írnak. Főként a nőnknek szóló blo- gokról ejtenék szót, mert ezeket világát jól ismerem. Az „Inside blog” szerzője Pol­gár Tündi, aki kezdetben egy szépségápolással foglalkozó naplóval kezdte pályafutását. Ezt az idő előrehaladtával nem érezte teljesen magáénak. A sminkes témák eltűntek, a blog átalakuláson ment keresztül. Uj téma, új külső, új Tündi. Főként egy női magazinhoz hasonlíta­nám a írásait, de mivel isme­rem őt, kapcsolatunk ezáltal sokkal közvetlenebb. Emellett a bejegyzések elolvasása után rögtön tudunk kommenteket is írni. Ez egyébként minden blog- ra jellemző. A második lány, akiről szót ejtenék: Meli. Ő a „Fashion and private” blogot vezeti. A témái között mindent megtalálunk: smink, öltözködés, lelkizés, uta­zás, sport, egészséges életmód. Igazi sportguru. A bloggerek világában az is előfordul, hogy konfliktusuk támad egymással. Nemrég egy ilyen helyzet során derült ki, hogy a harmadik számú lány, akinek az írásait olvastam, prostituáltként dolgozik külföl­dön. Ez persze, lehet kitaláció, de a találgatások gyanakvásra adhatnak okot. Annyi biztos, hogy mióta terjednek a plety­kák, egy bejegyzést sem írt. Említésre méltó még a „Style and Blog” nevű oldal is. Itt egy szerzőpáros dolgozik: Mesi és Panni. Főleg stílustanácsadás­sal foglalkoznak. Személyisé­gük megosztó, de talán sokan csak irigyek rájuk. Dorka, csakúgy, mint Tündi, beauty bloggal kezdett. Videó­kat készített mindenféle smin- kelési technikáról, de egy írói válság során rájött, hogy 26 évesen már más témával sze­retne foglalkozni. így indította útjára háztartási praktikáit. Mindenkinek ajánlom, hogy keressen egy saját érdeklődési körének megfelelő oldalt Ling Ilona­Több mint száz program az emlékévben Két hét tapasztalatszerzés és tanulás Egerben neumann János középiskola Cseh és szlovák diákok töltötték a „Lilában” szakmai gyakorlatukat Az élőzenét hozzák el a megye iskolásainak A Leonardo da Vinci - Egész életen át tartó tanulási program keretében szeptember 30-án külföldi diákok érkeztek a Neu­mann János Középiskola és Kol­légiumba. A nyolc diák kéthetes kötelező közgazdasági szak­mai gyakorlatát tölti Egerben. A négy szlovák tanuló a rima- szombati Kereskedelmi Akadé­mia, a négy cseh tanuló a kolini Obchodni Akadémia diákja. A program már harmadszor valósul meg, idén bővült ki a cseh kapcsolattal. Lényege, hogy amíg itt vannak, a Neumann biztosítja a szakmai programot, melynek keretében működő vál­lalkozásokkal és szimulált vál­lalkozási tevékenységgel ismer­Eger nevezetességeivel is megismerkedtek a vendégdiákok. kednek meg a tanulók. Előadást hallgattak a vállalkozásokról, működésük lényegéről, s segít­séget, szempontokat kaptak a vállalkozások megfigyeléséhez. Meglátogattak különböző terü­leten tevékenykedő, méretében nagyon különböző és érdekelt­ségű cégeknél, ahol megismer­kednek a vállalkozás történeté­vel, küldetésével, tevékenységé­vel, szakmai előadás és konkrét üzemlátogatás keretében. A va­lós vállalkozások megismerése mellett az iskola gyakorló irodá­jában, tanári segítséggel, szimu­lált vállalkozás megtervezésével is foglalkoznak a diákok. A szakmai program mellett természetesen megismerkedtek Eger nevezetességeivel, kultu­rális programokon vettek részt. Ezt színesítette egy budapesti kirándulás is: jártak a Parla­mentben, és a Magyar Nemzeti Bank Látogató-központjában, s megtekintették fővárosunk leg­főbb nevezetességeit. A csoportot vezető tanárok szerint a két hét alatt szerzett tapasztalatok nagyban segítik őket további tanulmányaikban, munkavégzésükben. Áz Eger­ben szerzett élményeik alapján pedig bátran elmondhatjuk: családtagjaikkal, barátaikkal biztosan visszalátogatnak még városunkba. Vízi Izabella, Neumann János Középiskola suli Hátrányos helyzetű térsé­gekben élő diákokkal kívánja megismertetni a hangszeres muzsikát a Söndörgő együttes, amely az ősz során SchoolTúra címmel látogat el több megyébe, köztük Hevesbe is. November­ben Hatvanban, Horton, Gyön- gyöstarjánban és Domoszlón lépnek majd fel. A zenekar által működtetett Söndörgő Kultu­rális Egyesület által kigondolt iskolalátogatások célja, hogy azokkal a gyerekkel is meg­ismertessék az élőzene vará­zsát, akiknek egyébként nincs lehetőségük koncertekre járni. A szeptemberben indult oktatás­sorozat a tervek szerint három iskolai tanévet ölel át. ■ SZ. E. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom