Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-10 / 237. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2013. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK Új jegyző vezeti a közös hivatalt EGERCSEHi Szeptembertől dr. Benkár Józsefet nevezték ki jegyzőnek Egercsehiben - tudta meg a Hírlap. A korábban a megyei főjegyző tisztségét is betöltő szakember az elkövetkezőkben Egerbocs, Egercsehi és Szúcs községek közös ön- kormányzati hivatalát vezeti. Tóth Andrásné, Egercsehi polgármestere a kinevezés kapcsán munkatársunk érdeklődésére elmondta, bíznak abban, hogy dr. Benkár József igen nagy szakmai hozzáértéssel, elhivatottsággal végzi majd ezen a három településen is a munkáját. Mozgásterápiával a lemaradás ellen szűcs Szeptemberben megkezdődött a Szűcsi Zöldliget Óvoda sikeres pályázatának teljesítése. A megközelítően 9,7 millió forintból az esélyegyenlőség javítását, a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, továbbá a nevelésük körülményeinek javítását biztosítják. Szeles Istvánná vezető óvónő a munkákról elmondta, már fölvettek egy négyórás dolgozót, valamint elindult az alapozó mozgásterápia is. Minden héten szerdán egy egri gyógypedagógus tartja a foglalkozásokat. A megelőző torna javítja a mozgáskoordinációt, segíti az iskolaérettséget, erősíti a figyelmet, és hasznos azokban az esetekben is, amikor még nem alakult ki, hogy valaki bal- vagy jobbkezes lesz. A 2015. október végéig tartó pályázat keretében ebben a hónapban is lesznek programok, novemberben pedig egészségnapot tartanak. Oldalszerkesztő: Tóth Balázs Telefon: 06-30/387-3204 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Bélapátfalvi kistérségi oldalunk legközelebb november 14-én jelenik meg. Védetté minősülhet az almáskert mónosbél Nagy genetikai kincset őriz a volt Servita rendház rendbe tett gyümölcsöse Különleges almák, amelyek ebben a kertben teremtek. Ilonczai Zoltán ökológus szerint a mónosbéli fajták nagy genetikai értéket képviselnek Az újra fölfedezett almáskertnek köszönhetően új jeles esemény került a mónosbéli rendezvénynaptárba: a Batul Fesztivál. Több évtizedes földterületet tettek rendbe, s az almafák ezúttal bőven hoztak termést. Tóth Balázs Először rendeztek Batul Fesztivált Mónosbélben. A község határában ritka magyar fajta almák teremnek, amelyeket most fedeztek föl újra, ez adta az apropót az idei ünnepséghez. A több évtizedes almáskertet rendbe tették, s bár a korábbi években előfordult, hogy nem hoztak gyümölcsöt, ezúttal bőven teremtek a fák. A leszüretelt almából a községbeliek puffancsot és lekvárt készítettek. Az első Batul Fesztiválon felléptek a mónosbéli gyerekek és egy budapesti színjátszó csoport. Ellátogattak a településre a bélapátfalvi idősek és fogyatékosok csoportjai, s a Bükki Menyecskék. A kétszáz embert számláló tömeg fúvószenekar kíséretében átvonult az almáskertbe, ahol a termést megáldotta Szabó József címzetes apát, esperes. Ilonczai Zoltán ökológus - amint arról már beszámoltunk - tíz éve kapcsolódott be a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által indított programba, amelyet a régi gyümölcsfajták megmentésére találtak ki. A Bükk déli részén fekvő gyümölcsösöket az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, emiatt elvadultak. Nos, ezeket fedezték föl újra: az első almáskert, amelyet feltérképeztek, a korábbi Go- rove-uradalom részét képezte. Az Észak-Bükkben később még újabb hármat találtak, majd ráleltek a mónosbélire is.- Hosszú kutatómunka alapján találtam rá. Az itteniek nagyon jól tudták, hogy itt van, s azt is, hogy mi termett itt. Értékes, esztétikailag és génkészletében is jó almák. A fák több esztendőn át nem hoztak termést, de tavaly óriásit. Fajtaazonosító szakember segítségével akkor tudtuk fölmérni, hogy milyen almák is vannak itt. Kiderült, hogy 28 élő fa van a kertben, s összesen kilenc fajta található meg itt, ezen a pár ezer négyzetméteren - mondta el Ilonczai Zoltán. Hozzátette: nem szabad túlzásokba esni. Elterjedt, hogy 200-250 éves fák találhatók a kertben, de ennek nincs valóságalapja, hiszen ezek csupán pár évtizedesek, legfeljebb száz esztendősek. Az ökológus kifejtette, hogy hazánkban a piacon mindössze négy-öt, esetleg hat fajta alma található, az ültetvényeken eny- nyit termesztenek. A mónosbéli fajták nagy genetikai értéket képviselnek, olyat, amelyet a mónosbéli almáskert leggyakoribb fajtája a batul, amely pontosan tizennégy fával képviselteti magát ezen a területen. Ezen kívül található még az itt felfedezett gyümölcsök sorában aranypármen, entz rozmaring, hercegnőalma, jonathán is, de van olyan is közöttük, amelyet egyértelműen a hozzáértők sem tudtak még azonosítani. A szakemberek szerint a termésből ítélve valamilyen sóvári fajta lehet. A fesztivál mellesleg a hátulról kapta nevét. Az erdélyi meg kell őrizni. Tavasszal az Egri Kertbarát Kör tagjaival if- jító metszést végeztek, ennek köszönhetően a fák nem csak gyümölcsöt teremtek, de használható szemzőhajtást is nyertek róluk. Ezeket egy, a Bükki ■ A területet nem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, hanem az önkormányzat kezeli majd. Nemzeti Parkkal már régóta együttműködő ceglédi faiskolában oltották be, és az elkövetfajta neve eredhet a román pá- tul (boglyafenék) szóból, télre ugyanis a szénaboglyába rejtették el a gyümölcsöket. Valószínűbb azonban, hogy a marosvölgyi Batur apátságról kapta az elnevezését, arról a helyről, ahol a megtalált almamagok és környékbeli almafák arról tanúskodnak, hogy ennek a nö- , vénynek a termesztésével foglal- 3 koztak. Ez az almafajta egyébként a Maros völgyén érkezve terjedt el aztán szerte a Kárpátmedencében. kezőkben szaporítani fogják. A csemetékből a község is kap, amelyeket akár már az idén ősszel elültethetnek a kertben. Varga Sándorné, Mónosbél polgármestere elmondta, hogy a Bükki Nemzeti Park ösztönzésére kezdeményezték a terület helyi védelem alá helyezését. Elhanyagolt volt az egykori Servita rendház gyümölcsöskertje. Volt ott ugyan alma, meg gaz is, s nem tudták, milyen értéket rejt. Idén a közmunkásokkal kitakaríttatták az elvadult növényzetet.- A leszüretelt almát ugyanígy az ünnepen szeretnénk fölhasználni. Nem akarunk eladni belőle, szétosztjuk majd a helybeliek között. A fesztivállal legfőképpen közelebb szeretnénk hozni egymáshoz a településen lakókat, s a környező helységekben élőket - vázolta a terveket Varga Sándorné. A kertet a polgárőrök őrzik, de a területet szeretnék körbekeríteni. Ebben segíthet a helyi védelem, hiszen így pályázati lehetőségek nyílnak meg előttük a fejlesztésekhez. Szabó József címzetes apát, esperes áldotta meg a termést A Maros völgyén át érkezett a batul alma Kikerülik a főutat a teherautók útdíj Egercsehiben, Mikófalván és Bekölcén szenvednek Új ravatalozó épült, önerőből szilvásvárad A pénzen kívül a munkájukat is beletették Egercsehi, Bekölce és Mikó- falva lakóit is zavarja a megnövekedett átmenő forgalom. Az e-útdíj nyári bevezetése óta Egercsehiben az Ófaluban, s a másik két helységben is több kamion halad át, kikerülve a fizetőssé tett 25-ös főutat. Tóth Andrásné, Egercsehi polgár- mestere elmondta, a 2510-es út mentén remegnek a házak, emiatt panaszkodnak az ott élők. A karbantartással is vannak problémák, a kátyúk egy részét a közútkezelő megszüntette a Bekölce felé vezető úton, ám a településrész központjában meghagyta. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak tettük föl kérdéseinket, tudnak-e tenni a kamionforgalom csökkentéséért. Közbelépni csak a felügyeletük alatt lévő Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tudna. Válaszukban azt írták, a díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé. Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak. Tiltott tehát a 7,5 tonna össztömeg feletti tehergépjárművek átmenő forgalma az alsóbb rendű utakon. A többlet- terhelés hatékony ellenőrzéssel, következetes bírságolással visszaszorítható. Gyűjtik az adatokat, s ahol a szabályba ütköző, nagyobb arányú átterelődés mutatható ki, célzott ellenőrzések várhatók. A kedvezőtlen hatások műszaki eszközökkel is mér- sékelhetőek. Megvizsgálják a teherforgalom gyorsforgalmi és főutakra terelésének további lehetőségeit. ■ T. B. Átadták az új ravatalozót a szilvásvárad! temetőben. A régi életveszélyes volt, ezért azt elbontották. Amint Szaniszló László polgármester a képviselő-testületi tagok és az egyházközségi vezetők előtt elmondta, az önkormányzat önerőből teremtette elő a forrást az építkezéshez. Azonban a 15 millió forinton kívül kétkezi munkájukkal is segítették a beruházást, csupán néhány speciális munkát hagytak szakemberekre, alvállalkozókra. Kifejtette: a falu öregszik, jobb volna, ha a védőnői szolgálatot lehetne bővíteni. A ravatalozóba egy hűtőberendezést is vásárolnak. ■ T. B. A megépült új ravatalozó nagyobb, mint a régi v<
