Heves Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-05 / 207. szám

MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2013. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Falujában ott a Kárpát-medence ízer istvánné A Demjéni Hímzőszakkör vezetőjét Király Zsiga-díjjal ismerték el ízer Istvánné, a Demjéni Hímzőszakkör vezetője elárulja: nagy meglepetés volt a levél, amelyben arról értesítették, idén ő kapja a Király Zsiga-díjat. A Sancta Maria iskola Ward Mária nevét vette fel változás Szeptembertől Ward Mária nevét viseli az egri Sancta Maria iskola. A név­változással a fenntartó Cong- regatio Jesu (CJ) szerzetesrend szándéka, hogy minél többen megismerjék, és tiszteljék a rend alapítónőjét. A CJ szerze­tesrend Magyarországon két iskolát tart fent, Budapesten és Egerben. Céljuk, hogy mindkét városban szentignáci lelkiségű Ward-iskolát fejlesszenek a tu­dás - lelkiség - szolgálat alap­értékekre építve. Ward Mária szellemiségének megfelelően továbbra is fontos szerepet szánnak a zeneisko­lának és a kórusnak. A szer­zetesrend közlése szerint az intézményben a megújult pe­dagógiai program alapján ma­gasabb óraszámban tanítják a matematikát, a magyart és az idegen nyelveket. A diák-lelki- gyakorlatok, a közösségi és családi programok által, a .ta­nulók lelki életére is figyelmet fordítanak. A volt Sancta,Ma­ria iskolában több éve gyakor­lat a „szeretetszolgálat", azaz a közösségi munka. A tizedik évfolyamos diákok óvodában, bölcsődében, idősek otthoná­ban, kórházban, hajléktalan ellátóban segítenek hetente. A hosszú távú fejlesztési terv részeként hamarosan el­kezdődik az iskola épületének, valamint a nővérek rendházá­nak felújítása. A 2013/14-es tanévtől az iskola vezetésében részt vesz egy szerzetesnővér is, és további három nővér ta­nít majd az általános iskolától a gimnáziumig. Oldalszerkesztő: Pócsik Attila Telefon: 06-30/202-4733 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Egri kistérségi oldalunk legközelebb október 3-án jelenik meg. A Budai Várban vehet­te át a Király Zsiga-díjat ízer Istvánné, a Demjéni Hímzőszakkör vezetője. Az elismerés négy évtized mun­kájának megkoronázása. Pócsik Attila Úgy esett meg velem is, ahogy a legtöbb emberrel, amikor elő­ször pillantja meg a Demjéni Hímzőszakkör munkáit: cso­dálattal gyönyörködtem a kiál­lított anyagokban. Emlékszem, a tavalyi jubileumi kiállításra megtelt a helyi művelődési ház, s látszott, mennyi tehetséges alkotó, szorgalmas asszony él a faluban. Igazi összefogásról és rendkívül precíz mozdulatok­ról tanúskodott akkor a tárlat. A szakkör vezetője, ízer István­né, a napokban a budai várban megrendezett Mesterségek Ün­nepén a Király Zsiga-díjat vehe- | tett át. Az elismeréshez vezető I 8— út hosszú volt, s számos szép f emlékkel színesített.- Először éppen negyven £ esztendeje, 1973. októberében gyűltünk össze, legalább hu­szonötén - mesél a kitüntetett a kezdetekről. - Akkor még nem tudatosan kezdtük el a munkát, egyszerűen csak szerettünk hí­mezni. Később aztán elindult a díszítőművészeti szakkör, ahol többek között olyan mesterek­től tanultam, mint Bánszky Pál művészettörténész, Borbély Jo­lán néprajzkutató vagy Dömö­tör Tekla néprajztudós. Részt vettem a nyaranta Parádfürdőn megrendezett képzéseken, tá­borokon, ahol később már saját munkáinkkal is megjelenhet­tünk. A mai napig kikérem dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit néprajzkutató véleményét, aho­gyan Fehér Jánosnéval, a Heves Megyei Népművészeti Egye­sület elnökével is folyamatos a kapcsolat. Az eltelt négy évtizedben a szakkör tagjai folyamatosan dolgoztak, s persze kirándul­tak is, ennek köszönhetően bejárták az egész országot, de eljutottak a határon túlra, így például Erdélybe is. Tulajdon­képpen mindenhol megismer­kedtek a helyi munkákkal. A mai napig negyvenhat táj­egység motívumait dolgozták fel, a millennium évében dr. Szabó János honvédelmi mi­niszter, a szakkör kiállítását látva, így szólt: „itt az egész Kárpát-medence”.- Minden munkámat szere­tem, de valójában mindig az a kedvencem, amelyik éppen el­készült - mondja Manci néni, miköz­ben egy széki min­tás párnát emel feL - A munka nem könnyű, sok vele a baj, minden táj­egység motívumai más és más technikával készülnek. A tar- di főkötőn például csak színén van varrás, a visszáján nincs, de nagyon szeretem az erdélyi szász mintát is. ÍZER ISTVÁNNÉ elárulja: különö­sen büszke arra az tizenegy da­rabból álló úri hímzés garnitú­rára, amelyet egy miseruhával együtt készítettek a helyi temp­lomnak, 1996 karácsonyára. Az évek során több kiállításon is bemutatták már, s az sem ti­tok: a plébános úr is nagyon szereti. Nemrég a demjéni vagá­Az alkotásokat rendszeresen megmutatják a nagyközön­ségnek, s persze a szakembe­reknek is, így egyebek között állandó résztvevői a Kis Jankó Bori pályázatnak, ennek ke­retében az idén közel kétszáz anyagot vittek el a palóc „papokra. Számos minősítés­sel rendelkeznek, több munkájuk volt már kiállítva Mezőkövesden, Recsken, Hatvanban, Szeren­csen, Egerben, s a fővárosban, még a Néprajzi Múzeumban is. Természetesen az otthonuk­ról sem feledkeznek el: az idei demjéni dalostalálkozón is be­nyok férfikórus tagjait ajándé­kozták meg egy-egy kendővel, de minden esztendőben ők ké­szítik az óvodások ballagási ta­risznyáit. Az ovi tavaly ünnepel­te fennállásának a 30. évfordu­lóját, s mivel a szakkör mindig eggyel több emléket hímez, eze­ket is kiállították. A tarisznyák között nem volt két egyforma. rendeztek egy csodás tárlatot, amelyben minden résztvevő, érdeklődő kedvére gyönyör­ködhetett. Kevesen gondolják, de egy ilyen esemény is igen komoly munkát és hozzáértést kíván, nem elég jól hímezni, hanem tudni kell megfelelően bemutatni is a munkát, éppen ezért minden darabot kivasal­nak, s ügyelnek arra, hogy egy­más mellé csak olyan alkotások kerüljenek, amelyek harmoni­zálnak. A mai napig tucatnyian dol­goznak a szakkörben. Sajnos a fiatalokat már nehezebb meg­szólítani, s az évek során ha­tan távoztak az élők sorából. A hímzéseket a kezdetektől Manci néni arról is beszél, hogy az önkormányzat a kezde­tektől támogatja törekvéseiket, ahogyan a helyiek is. A férje is nagyon szereti munkáit, de még fiú unokája is arra kérte, ne váljon mega hímzésektől, mert azokkal szeretné majd beren­dezni otthonát. A szakkör veze­tője korábban 13 esztendeig a ízer Istvánné tervezi, aki ala­pítója a Heves Megyei Népmű­vészeti Egyesületnek is. Azt mondja Manci néni: a mostani elismerést tekinthetjük a négy évtizedes munka egyfajta koro­nájának. A Népművészeti Egye­sületek Szövetsége levélben értesítette a díjról, ,apii nagy meglepetés, s még nagyobb öröm volt számára,-bizony el is érzékenyült. Persze, ez nem jelent megállást, hiszen ősz­től szombatonként újra össze­ülnek, s már készülnek a jövő évi Kis Jankó Bori Hímzőpályá­zatra, ezúttal - terveik szerint - bélapátfalvi motívumokkal örvendeztetik meg a zsűrit, no és a közönséget. helyi asszonykórusnak, s egy cikluson át a képviselő-testület­nek is tagja volt. A hímzés éle­ten át tartó szerelemnek bizo­nyult, a gimnáziumot is ott­hagyta érte. 2006-ban a Demjé­ni Emlékgyűrűvel ismerték el munkáját, s 2008-ban vehette át a Népi Iparművész címet, míg idén a Király Zsiga-díjat. ■ Az esztendők so­rán több munká­jukat kiállították már a Néprajzi Múzeumban is. Gyönyörű miseruha, kendő, ballagási tarisznya Az egész életét végigkíséri a hímzés szeretete Alkotásánál ismerték el a szobrászművész munkáját ostoros Kitüntető díjakat osztottak és díszpolgári címet adományoztak a helyi nemzeti ünnepen Évente egy alkalommal ad át kitüntető díjakat az ostorosi önkormányzat, idén az ünne­pi procedúrára az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen került sor a Szent István-parkban. Az eseményen Ostoros Közsé­gért elismerést vehetett át Bóta Zoltánná, aki 83 esztendeje él a településen. Ica néni a község első óvónője, egykor a tanács épületéhez tartozó istállóban ő kezdte a gyermekfelügyeletet, majd 1964-ben, amikor meg­nyílt az óvoda, ő volt a minde­nes, kolléganőjével ellátta az óvónő, a dajka, a takarító és a fűtő szerepét is. A díj átadása­kor elhangzott: bár dolgozóként hívták a nyíló öregotthonba, Ica néni mégis az óvodában maradt nyugdíjazásáig, emel­lett a Vöröskereszt helyi szer­vezetének is aktív tagja volt. Ugyancsak Ostoros Közsé­gért kitüntető díjjal ismerték el Hegyi Barnabásné példa­értékű munkáját. A díjazott három évtizedig dolgozott az egri kórház gyermekosztályán, három cikluson át vett részt az ostorosi képviselő-testület munkájában, s 8 évig a szociá­lis bizottság elnökeként, 4 évig alpolgármesterként, jelenleg az ügyrendi bizottság tagjaként vesz részt a helyi közügyek ala­kításában. Saját alkotása mellett vehette át az Ostoros Község Díszpolgá­Kisari Zoltán polgármester (balról) és Király Róbert, Ostoros új díszpolgára ra kitüntető címet Király Róbert szobrászművész, aki hatéves koráig élt a településen nagy­szüleivel. E díjat azok a köztisz­teletben álló személyek kaphat­ják, akik maradandó alkotá­saikkal emelik, vagy elősegítik a község lakosságának gazda­sági, kulturális előrehaladását. A művész, amint beszélt ró­la, már gyermekkorában sokat játszott a községben a temető­dombon, s akkor megígérte a nagymamájának, hogy ha fel­nő, ő bizony szobrot készít majd oda. A településen 2006-ban avatták fel a Szent István-szob- rot, de Király Róbert alkotása, a szintén a parkban található Mindenki sírja is. HIRDETÉS FUVAR www.viszfBmliB «*01111: vnzfmr&t-QRlift«.liu Telephelyi Egerszalók-höforrás öeszekötö út mellett • Tereprendezés • Épületbontás • Útépítés, arokásás • Sóder, homok, zúzottkő, termőföld értékesítése lakosság részére, akár házhozszállítással is! Tel.: 36/517-323 Fax: 36/517-322 30/953-0275 j 30/418-0932 P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom