Heves Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-24 / 223. szám

5 2013. SZEPTEMBER 24., KEDD ■■■■■■■nBranBnHKraaHi BELFÖLD - KÜLFÖLD Merkel túlnyerte magát Németország Senki sem szövetkezik szívesen egy ilyen erős kancellárral ’ Fokozatos az eurózóna gazdaságának kilabalasa aktivitás Szeptemberben 27 hónapos csúcsra emelkedett az euróövezet kompozit be­szerzési-menedzserindexe - je­lentette a Markit Economics. A BMI előzetes adatok alapján 52,1 pontra kúszott fel az au­gusztusi 51,5 pontról, vagyis érzékelhetően eltávolodott a kritikus 50-es értéktől. (Ez a szint választja el a bővülést a zsugorodástól.) A gazdasági aktivitás 2011 júniusa óta nem növekedett akkorát, mint most; és a hatodik egymást követő hónapja emelkedik. A szolgáltatások indexe 52,1 pontra ugrott az ősz első hó­napjában augusztusi 50,7-es értékről, ugyanakkor a fel­dolgozóipari index 51,1 pontra esett az előző havi 51,4-ről. Az idei harmadik negyedév lehetett a legjobb az euróöve- zetben az elmúlt több mint két évet tekintve - vélekedett Chris Williamson, a Markit ve­zető közgazdásza. Egyre több jel mutat arra, hogy a régió kiheveri történtének leghosz- szabb recessziós periódusát. Az üzleti aktivitás ugyan az egész eurózónában javul, ám a növekedés motorja továbbra is Németország, ahol 53,8 pontra emelkedett a kompozit BMI az előző havi 53,5-ről. Franciaor­szágban pedig éppen a bővülé­si zónába került az index, 50,2 pontra nőtt, ami 19 hónapos csúcsot jelent. A Markit adatai szerint a harmadik negyedévben 0,2 százalékos növekedést produ­kálhatott a valutaunió gazda- * sága. Az euróövezet az ápri­lis-júniusi időszakban került ki a hat negyedéve tartó recesz- szióból,'és úgy tűnik, hogy a kilábalás szerkezete kedvező. Egyre több az új megrendelés is, ami további élénkülést jelez­het az év végéig. ■ H. J. A német BMI alakulása VG-GRAFIKA FORRÁS: MARKIT Angela Merkel tegnap már koalíciós partnert keresett, de hiába a nagyarányú győ­zelme, egyelőre a szociál­demokraták is, a zöldek is húzódoznak attól, hogy belemenjenek egy koalícióba a konzervatívokkal. Pedig más lehetőség aligha van. Újvári Miklós Angela Merkel tegnap felhívta telefonon az SPD elnökét, Sieg­mar Gábrielt. Lassan ideje lesz megtanulni ezt a nevet, hiszen az SPD vasárnapi választási ve­resége után a baloldali kancel­lárjelölt, Peer Steinbrück min­den bizonnyal a háttérbe húzó­dik, és a pártelnök vezényli le a következő időszakot. Ez pedig izgalmasnak ígérkezik, hiszen Merkel nagy győzelme ellené­re bajban van: eddigi koalíciós partnere, a Szabaddemokrata Párt kihullott a parlament alsó­házából. Márpedig a CDU/CSU pártszövetségnek öt mandátu­ma hiányzik az abszolút több­séghez, így koalíciós partner után kell néznie. A két szóba jöhető párt az SPD és a Zöldek. De mindkét párt számára rossz üzlet lenne vállalni Merkel „halálos ölelé­sét”, és hatalmi és egzisztenci­ális okokból vállalni a partner­séget. Az SPD négy évig már kormányzott Merkellel, és a vé­ge történelmi vereség lett 2009­ben. A Zöldek pedig, különösen az őket a konzervatív oldalról ért negatív kampány után (pe- dofil vádakkal), alig tudják el­képzelni, hogy tárgyalóasztal­hoz üljenek. A kulcsember Siegmar Gab­riel, az SPD elnöke. Ha ő vállalja az alkancellárságot, akkor Mer­kel kegyéből kormánytag lehet. Elérheti az általános minimál­bér bevezetését (ez most nem létezik Németországban), egy felső büntetőadókulcsot a leg­gazdagabbakra, minimálnyug- díjat a legszegényebbeknek. Vagyis magasra srófolhatják a koalíciókötés árát. Zsarolási potenciáljuk pedig abban áll, hogy végső esetben mégis meg­próbáljanak koalícióra lépni a reformkommunista Baloldallal Futottak még AFD: A német választás leg­nagyobb megleptése, hogy majdnem bejutott a parla­mentbe az Alternetive Für Deutschland nevű párt, amenynek legfontosbb prog­ramja a német márka beve­zetése, az eurózónából való kilépés volt. Bár nincs a par­lamentben, az új kormány aligha hagyhatja figyelmen kívül, hogy 4,7 százaléknyi szavazónak elege van abból, hogy az euróválságban min­diga németek fizetnek. FDP: A liberálisok elnöke fel­ajánlotta lemondását, miu­és a Zöldekkel, kibillentve így Merkelt a hatalomból. Ez persze csak elméleti lehetőség, hiszem az SPD fogadalmat tett a Balol­dal ellen. A Zöldek még ennél is kevés­bé kompatibilisek Merkel párt­jával. Még ha el is felejtik, amit a kampányban főként a bajor CSU-tól kaptak, a zöld adóter­vek éppen a CDU választói bá­zisát terhelték volna, a Zöldek fő programpontját, a kiszállást az atomenergiából, pedig Merkel kancellár Fukusima után meg­valósította. Pénteken ül össze a szociál­demokraták kibővített választ­mánya, addig koalíciós tárgya­lás nem kezdődik. És arra sincs szabály, hogy mikorra kell fel­állnia egy új kormánynak. tán a párt kiesett a parla­mentből. A liberális eszméket felszívták a nagypártok, a konzervatív választok pedig- ezúttal nem szavaztak át. zöldek: A teljes vezérkar le­mondott, miután a párt meg­gyengült, és alig van esélye a hatalomra. baloldal: A keletnémet ál­lampárt utódja nem koalíció­képes, de a parlamenti jelen­léte megnehezíti a koalíció- kötést. A párt most azt ün­nepli, hogy a nyugati ország­részben is sikeres, így orszá­gos párttá vált. A külföldi sajtó eközben már Európa királynőjének nevezi Merkelt, akinek az akarata el­lenére az Európai Unióban sem történhet semmi. Merkel tegnap igyekezett is megnyugtatni az európai közvéleményt, hogy a konzervatívok győzelme egy­értelmű felhatalmazás az eddi­gi Európa-politika folytatására, amelynek az a célja, hogy Euró­pai Unió megerősödve emelked­jen ki a válságból. „A reformok nem megszorítást jelentenek, hanem a versenyképesség erősí­tését és az államháztartás kon­szolidálását” - mondta. Márpedig vannak félelmek, a brit The Daily Telegraph kon­zervatív napilap például azt írja, Merkel a következő kor­mányzati időszakban várhatóan ellenezni fogja a további EU-in- tegrációt célzó intézkedéseket. Erre Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke tegnap sietett leszögezni: a jövendő né­met kormány előtt nagy felada­tok állnak, harcba kell szállnia a fiatalok munkanélkülisége ellen, ami jelenleg fenyegeti a demokratikus társadalmi be­rendezkedést, valamint olyan átgondolt beruházási programot kell kialakítani, amely előmoz­dítja a gazdasági növekedést, és amely kiegészíti a költségvetési konszolidációt. Ezen felül - tette hozzá Schulz - meg kell valósí­tani az európai bankuniót, és gyorsan át kell ültetni a gyakor­latba a pénzügyi tranzakciós adó intézményét. HÍRSÁV Húsz bázispontos csökkentést várnak A wall Street Journal által megkérdezett 20 elemző kö­zül egy kivételével mindenki kamatvágást vár a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésétől. A többség, tizenhárom fő 20 bázispontos mérséklést jelez előre, azaz a jelenlegi 3,80 százalékos alapkamat 3,60 százalékra való csökkenté­sét. Ketten a megkérdezett húsz főből 15 bázispontos, négyen pedig 10 bázispontos csökkentésre számítanak. Egyetlen elemző várja az alapkamat tartását a jelenle­gi szinten. ■ MTI Minimálisan csökkent a horvát munkanélküliség kissé csökkent augusztus­ban a horvát munkanélküli­ség, 18,4 százalék volt az elő­ző havi 18,5 százalék után, éves összevetésben ugyan­akkor nőtt a ráta: tavaly au­gusztusban 17,7 százalékos volt az állástalanok aránya. A horvát munkanélküliség hat hónapja folyamatosan csökken, de csak rendkívül lassú tempóban. Augusztus­ban leginkább a turizmus járult hozzá a munkanél­küliség mérséklődéséhez a különböző szezonális állás- lehetőségekkel. A horvát sta­tisztikai hivatal hétfői közlé­se szerint a 4,3 millió lakosú országban augusztusban 313 675 volt az állástalanok száma az egy évvel korábbi 301 583 után. ■ MTI Emelkedett a kínai feldolgozóipari BMI A kínai gazdaság első félévi gyengélkedésének végéről tanúskodik a HSBC bank szeptemberi előzetes feldol­gozóipari beszerzésimene- * dzser-indexének emelkedő értéke. Szeptemberben a feldolgozóipari beszerzési- menedzser-index (BMI) 51,2 pontra emelkedett az előző havi 50,1 pontról a pi­acok által várt 50,9 pont he­lyett. A BMI értéke 50 pont felett a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének növekedését, 50 pont alatt zsugorodást jelzi. A kínai feldolgozóipari BMI augusz­tusban lépett 50 pont fölé. ■ MTI Hamarosan létrejöhet a Nemzeti Öntözési Ügynökség terv Döntően a 2014 után elérhető uniós forrásokra alapozna a kormány elé kerülő vízstratégia Új országos hatáskörű szerv, a Nemzeti Öntözési Ügynök­ség jöhet létre a közeljövőben, ha a kormány elfogadja a ha­marosan elé kerülő Nemzeti Vízstratégiát. Az Ügynökség létrehozása a stratégia legfon­tosabb feladatai között szere­pel. A szervezet országos lefe­dettséggel képes lenne kezelni a mezőgazdaság számára nél­külözhetetlen és meghatározó vízgazdálkodási feladatokat és a létesítmények fejlesztését, kezelését, fenntartását és üze­meltetését. „A mezőgazdaság teherviselő képessége - külö­nösen a versenyképesség szem­pontjából - véges, ezért is szük­séges, hogy az állam szervezett formában és a gazdálkodás helyéhez minél közelebb kerül­ve lássa el a mezőgazdaságot szolgáló területi vízgazdálko­dási feladatokat” - foglalta ösz- sze a stratégia lényegi pontját lapunk érdeklődésére a Vidék- fejlesztési Minisztérium sajtó- osztálya. A stratégia társadalmi vitá­ja júliusban zárult, az anyag­hoz több mint 1300 észrevétel érkezett. A tárca közleménye szerint a javaslatokat a minisz­térium feldolgozta, és jelentős részét beépítette. A kormány döntése után a vízstratégia vég­rehajtása, a konkrét intézkedé­sek a 2014-ben induló Kvassay Jenő-terv részei lesznek. 3 ■e Drámaian csökkent az öntözött területek nagysága A stratégia három idősávot határoz meg a feladatok és in­tézkedések végrehajtására. Az első idősáv, a rövid távú teen­dőket tartalmazza, amelynek fókuszában az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költség- vetési ciklusa, illetve annak előkészítő munkái vannak. A stratégia ugyanis elismeri: alapvetúően az uniós pénzekre alapozva lehet érdemi változást előidézni, a szóba jöhető nem­zeti források ezen a téren nem érnének el érdemi eredményt. Ez - a későbbi intézkedéseket megalapozó, és az uniós pályá­zatokat megcélzó - szakasz a koncepció szerint 2014-ben le is zárulna. A második idősáv, a középtá­vú, 2021-ig esedékes teendők megállapításával foglalkozik, a harmadik időszak pedig a hosszú távú teendők, vagyis a 2027-ig tartó intézkedések vég­rehajtását jelentené a stabili­zált vízgazdálkodási szervezet- rendszer által. A mezőgazdasági öntözés drámai mértékben leépült a rendszerváltás óta, mára a 4,5 millió hektárnyi szabadon mű­velhető szántóföld töredékét, csak 80 ezer hektárt öntöznek. A vízellátással kivédenék az aszálykárok jelentős részét öntözés esetén egy hektárnyi termőföld ezer euróval több ér­téket tudna teremni. ■ B. L. I 4 V l i \

Next

/
Oldalképek
Tartalom