Heves Megyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-17 / 192. szám
4 HORGASZAT-VADASZAT 2013. AUGUSZTUS 17.. SZOMBAT HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(S) horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Vizeink elterjedt hala a ponty, . sokan horgásszák horgászata legszélesebb körben elterjedt halfajunk a ponty. Horgászatakor számos tényezőre kell figyelemmel lennünk, így például arra, hogy a ponty folyamatosan mozgásban van, ősszel, a lehűlő vízben a mélyebb részeket keresi fel. A víz melegedésével olyan helyet keres magának, amely védett és táplálékdús. A ponty egész évben fogható, még jég alól is. A napszak tekintetében sincsenek különbségek. Eléggé érzékeny az időjárásra. Hidegfront betörés előtt az étvágya csökken, ám miután betört a front, elkezd enni. A jó felszerelés mellett meghatározó a csali. A ponty étlapja változatos, így elég széles a választék. Tavasz- szal, ősszel inkább állati eredetű csalit alkalmazzunk: szóba jöhet a giliszta, a lóbogár, csontkukac. Ha nem akarunk élő csalival horgászni - főleg a tavaszi időszakban -, a sima csemege kukorica is megteszi. Télen nagyon jó lehet a kockára vágott löncshús. Növényi eredetű csalikat főleg tavasz végén és nyáron használjunk! Meg kell említeni a legelterjedtebb csalit, a kukoricát, amit többféle ízben és keménységben állítanak elő. A tésztacsalik is eredményesek, ízesítésük tekintetében széles a skála, a méztől az eperig bármilyen aromát használhatunk. ■ Igen sok kárt okoznak a nagyvadak kilövés Idén ötödével több gímszarvast és vaddisznót kell elejteniük a társaságoknak Természetes élőhelyükön és a mezőgazdasági területeken is meglehetősen sok kárt okoznak a nagyvadak, ezért aztán gyéríteni szükséges az állományt. Tóth Balázs Folyamatosan növekszik a nagyvadállomány Heves megyében. A vadászatra jogosultak gímszarvasból öt és fél ezres, vaddisznóból négy és fél ezres, őzből közel 13 ezres, muflonból pedig több mint 2300 darabos törzsállományt becsülnek. A kilövések darabszámát elemezve megállapítható, hogy az állomány összterítéke napjainkra 2008-hoz képest majdnem megduplázódott. Az elejtett nagyvadak felét egyébként vaddisznók teszik ki. Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelés- ügyi Igazgatóságának vezetője lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy a nagyvadállomány létszámnövekedése az élőhelyek fokozott igénybevételét, ezáltal az erdei és mezőgazdasági vadkárok növekedését eredményezi. A vaddisznók esztendőről esztendőre egyre több kárt okoznak; tavaly például Vécs határában végeztek meglehetősen nagy pusztítást a kukoricában. ■ Szomorú, ám tény: a nagyvadállomány gyarapodásával a károk is növekednek.- Az elmúlt időszakban a vadállatok lakott területeken való megjelenése és károkozása, az emelkedő mezőgazdasági vadkár, az erdei élőhelyek veszélyeztetése, összességében a nagyvadállomány növekedése egyre szükségszerűbbé tette a hatósági beavatkozást - jegyezte meg Bocsi Csaba, hozzátéve: a 2012/2013. évi vadgazdálkodási jelentések ismeretében a vadászati hatóság a II/2-es (Mátra-Bükk-Cserehá- ti nagyvadas) vadgazdálkodási körzethez tartozó vadászatra jogosultaknak a már jóváhagyott 2013/2014. évi vadgazdálkodási terveket módosította, így 20 százalékkal több gímszarvast és vaddisznót kell kilőni. Ezen kívül a vegetációs időszakban az egységes és hatékony vadkárelhárítás érdekében elrendelték a hasznosítási tervszámok időarányos teljesítését. Az intézkedés folyamatos jelentési kötelezettséget is előír, azért, hogy a vadállományról, valamint az élőhelyet ért vadkárosításról a hatóság pontosabb képet kapjon.- Ezt indokolta az is, hogy az állatok egyre nagyobb és nagyobb károkat okoztak az erdei élőhelyekben. Az erdészeti hatóság tájékoztatása szerint a 2011-es esztendőben az általuk vizsgált területeken az összes csemetének mintegy 48 százalékában kár esett a szarvasoknak, vaddisznóknak, illetve bocsi Csaba véleménye szerint a vadászatra jogosultaknak is be kell(ene) látniuk, hogy a vadállomány optimális szinten tartása elsősorban az ő érdekük. Amennyiben a vadállomány létszáma eléri a környezet eltartó képességének határát, úgy az állomány minősége, összetétele romlik, s jelentős kárt okoz a mezőgazdaság más egyéb vadaknak „köszönhetően”. A folyamatban lévő erdősítések ötödé van bekerítve szű- kebb hazánkban. A megye legnagyobb erdőgazdálkodójánál, az Egererdő Erdészeti Zrt.-nél az új kerítéssel védett területek nagysága háromszorosára, a kerítések nyomvonalának hossza pedig a négyszeresére növekedett az elmúlt négy évben. A kerítésépítés költsége, valamint az újulat hiánya miatt elmaradt fakitermelés bevételkiesése messze-messze meghaladja a kifizetett erdei ágazataiban, amelyekért a vadászatra jogosultak vonhatók felelősségre. Az elmúlt években a vadászati hatóságnál folyamatosan emelkedett a vadászati idényen kívüli nagyvadkilövési kérelmek száma. Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy nagyvadak létszáma gyarapodott, így több kár keletkezik a mező- és erdőgazdálkodásban. vadkár mértékét, egyben az erdőgazdálkodók tűréshatárát is - mondta a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője. A vadászati hatóság a határozatok egységes elveken történő végrehajtása érdekében még ez év tavaszán, közelebbről májusban egy értekezletet hívott össze a II/2 vadgazdálkodási körzet vadászatra jogosultjai részére. A jelenlévők többsége egyetértett a darabszám emelésével, többen az időarányos teljesítést, nem különben a A 11/2 MÁTRA-BÜKK-CSEREHÁTI nagyvadas vadgazdálkodási körzet területe több mint ötezer négyzetkilométer, amelyből 1757 négyzetkilométer található Heves megye hegyvidéki részein, 3326 négyzetkilométer pedig Borsod nyugati hegyvidéki területein. A körzetben az apróvadnak nincs érdemi jelentősége. Helyenként ugyanakkor nagyon gímszarvasok idényen kívüli kilövését kifogásolták. Országszerte egyébként a vadászatra jogosultak egy része a mezei nyúl, a gímszarvas és a vaddisznó vadkárelhárító vadászatának engedélyezésre irányuló kérelmet nyújtott be a veszélyeztetett napraforgó, kukorica és gabona kultúrák esetében. Ezen kívül fényszóró használatára is kértek engedélyt a veszélyeztetett mező- gazdasági területekre, vadkárra, illetve az apróvad tenyész- telep környékére rókára. magas a gímszarvas állománysűrűsége, a Mátrában és a Bükkben fontos nagyvad a muflon. A vaddisznóállomány és terítéke szintén kiemelkedően magas. A vadgazdálkodást jelentősen befolyásolja az erdő- gazdálkodással való összhang megteremtése, illetve a nemzeti parkok területén a természet- védelem. Idényen kívül is sok disznót akartak lőni Fontos az erdőgazdálkodás és a természetvédelem Megismételve 2010-es sikerét, ismét bajnok lett a csapat horgászsport Az első helyhez nagy tudás, némi szerencse, no, meg jól megválasztott taktika és csapategység kellett Bajnoki címmel térhetett haza Szegedről megyénk sporthorgász válogatottja a jubileumi, ötvenedik országos csapatbajnokságról. A Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetségének csapata negyedik éve végez már a legjobbak között: három esztendeje arany-, 2011-ben ezüst-, tavaly pedig bronzérmet szerzett a legrangosabb hazai horgász megmérettetésen.- Idén is nagy elvárásokkal és bizakodva indultunk a versenyen, s már elég korán leutazott a csapat a segítőkkel, hogy elkezdje a vizet vallatni. Nem ismeretlen számunkra a Maty-ér, mert az elmúlt évben is itt megrendezték a versenyt. Tudtuk, hogy szeszélyes, nagyon időjárás- és sorsolásfüggő a víz. Megpróbáltunk minden eshetőségre felkészülni, de a horgászsportban ez majdnem lehetetlen. Az első nap beigazolódtak félelmeink. Az esti mérlegelésnél csupán a 4. helyen állt a megyei csapat. Üdítő színfolt volt a gyermek és ifjúsági korú versenyzők remek szereplése, de ez is kevésnek bizonyult a dobogóhoz - idézi fel a történteket a heveshorgasz.hu. A honlap beszámolója szerint a második napon nagy akarással és új taktikával - ha lehet ilyet mondani egy horgászat- J ról - vágtak neki a verseny- § nek a megyénkbeli sportolók. Megyénk válogatottja a dobogó legmagasabb fokán; megérdemelt siker... Az első órában fej-fej mellett haladtak a rivális ráckevei, nógrádi és szolnoki csapattal. A versenynap második felében a csapat tudta tartani a jó átlagot, és a gyermek, valamint az ifi versenyző jó eredményének köszönhetően az első napi 42 ponttal szemben a másodikon 27 pontot horgásztak. Ez az eredmény ezen a pályán nagyon jónak számít. Már csak azt kellett figyelni, hogyan szerepelnek a dobogóért küzdő ellenfelek. Egyre több hír érkezett arról, hogy közülük többen is „elszálltak”, vagyis a 12 fős szektorban csak all. helyezést érték el, ami erősen visszavetette az eredményeiket. Megyénk csapata viszont e napon nagyon jó átlagot horgászott, és a szektorokban elért 3-4-5. hely sokat engedett sejtetni. Délután 4 órára kiderült: megcsinálták a „lehetetlent”, és a negyedik helyről az első helyre jöttek fel, így három esztendő múltával sikerült ismét a dobogó legfelső fokára felállníuk.- Ezen a versenyen fényesen bebizonyosodott, hogy a csapategység és a jó taktika együtt verhetetlen. Gratulálunk a versenyzőknek a szép sikerhez, a segítő csapattagoknak, a feleségeknek és a szülőknek pedig sok köszönet az áldozatos munkájukért - írja a horgászszövetségi weblap. ■ i I f l i í
