Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-08 / 157. szám
2013. JÚLIUS 8., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Harmincezer adag étel rászoruló gyerekeknek hatvan A nyári szünidőben a városban és nyolc környékbeli településen 650 rászoruló gyermek részesül étkezési támogatásban - közölte Szabó Zsolt országgyűlési képviselő. Erre egy sikeres pályázat révén nyílt lehetőség, amin csaknem 15 millió forintot nyertek. Ebből 30 ezer adag étel jut az érintetteknek. A költségekhez a hatvani önkormányzat is hozzájárult. A politikus elmondta: azon családokat segítik, amik - túl azon, hogy az egy főre jutó keresetük nem éri el a kívánt szintet - eleget tesznek a társadalmi együttélés szabályainak. ■ T. 0. Felújítják a városi kezelésű utakat lőrinci Elkezdődött az ön- kormányzat kezelésében lévő utak felújítása. Víg Zoltán polgármester elmondta: a város valamennyi közterületén rendbe teszik az aszfaltcsíkot, kivéve a Kossuth Lajos utcában, amely olyan rossz állapotban van, hogy pályázati támogatás szükséges a generálozásához. A rossz minőségű állami utak ügyében levélben kérik a szakminisztérium segítségét. ■ T. 0. Idén is megválasztják a hatvani strand szépét hatvan Harmadik alkalommal rendezik meg a strand szépe választást, amelyre ebben az évben augusztus 10-én várják az érdeklődőket. A megmérettetésre 16 és 30 év közötti hölgyek jelentkezhetnek, a határidő július 14-e. A győztes egyébként wellness hétvégét nyer. ■ T. 0. Látnivalóban nem lesz hiány... íróasztal a betegágy helyett munkaláz Heves megyében is rendkívül sokan féltik az állásukat Sokan úgy vélik, hogy a munkaadók szerint nem számít megbízható munkaerőnek, aki beteges, problémát okoz a helyettesítésekkel. Hét év alatt felére esett a betegállományban lévők száma, ezzel együtt majdnem ötven százalékkal csökkentek az egészségbiztosító táp- pénzkiadásai is. A szakszervezetek szerint a legtöbben munkahelyféltés miatt nem mennek betegszabadságra. Hírlap-összeállítás Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2007-ről 2012-re 3 millió 486 ezerről 3 millió 769 ezerre nőtt a táppénzre jogosultak száma, a táppénzes eseteké ugyanakkor a hét évvel ezelőtti 1,2 millióról 810 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben ösz- szesen még több mint 37 millió, 2012-ben már csak 20 millió nap telt el betegállományban. Naponta egyébként átlagosan kevesebb, mint 55 ezren voltak betegállományban tavaly, miközben 7 évvel korábban számuk még meghaladta a 102 ezret - olvasható a témában készített egyik honi felmérésben.- Egyre kevesebben és egyre rövidebb ideig veszik igénybe a dolgozók a betegállományt. Helyette szabadságra mennek, amihez a cégvezetés is „rugalmasan alkalmazkodik”. Bár gyakran az is előfordul, hogy nem is tudja a munkáltató, hogy betegség miatt van szabadságon a dolgozó - beszélt tapasztalataikról Leszkó Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) egyik megyei képviselet-vezetője. Hozzátette, bár pénzügyileg jobban jár a beteg, ha szabadságon van és nem betegszabadságon vagy táppénzen - a betegszabadság összege is csökkent a Munka Törvénykönyvének változása miatt, átlagkereset helyett a kevesebb összegű távolléti díjjal számolnak -, de döntően nem az anyagiak motiválják a munkavállalók tettét, hanem a munkaviszony elvesztésétől való félelem.- Nem számít megbízható munkaerőnek, aki beteges, problémát okoz a helyettesítésekkel, vagy éppen az alacsony foglalkoztatotti létszám miatt a többieket készteti túlórázásra - hangsúlyozta Leszkó Andrea.- Volt olyan, az egyik pénzintézetben dolgozó betegem, aki szabályszerűen rosszul lett, amikor kiderült, hogy be kell utalnom egy klinikára. Hiába tudta a főnöke, hogy súlyos az állapota, kétnaponta hívta, mikor megy már vissza, és elvárta, hogy a kórházi ágyról is ellássa a munkáját - mesélte lapunknak az egyik háziorvos. Hozzátette, hosszú távon ezzel az érintettek kárt okoznak önmaguknak, a munkahelyüknek és a társadalomnak is. Egy idült betegség kezelése ugyanis több pénzbe kerül és hosszabb ideig tart, mintha időben megy a páciens orvoshoz. Megkérdeztük lapunk olvasóit: mikor volt betegség miatt legutóbb táppénzen? SOMOGYI ATTILÁNÉ EKG-OSSZÍSZ- tens: - Ha nem csal az emlékezetem, legutóbb 1994-ben, tehát közel húsz éve voltam táppénzen, azóta csak szabadság miatt nem voltam bent a munkahelyemen. Az emberek féltik az állásukat, nem egyszerű feladat újabbat találni, és természetesen a fizetés is kevesebb táppénznél. nagy János gépkezelő: - Rétévé dolgozom egy gyárban, és azóta nem voltam táppénzen. Előfordult, hogy negyvenfokos lázzal is tettem, amit kellett. Csak akkor nem voltam bent a munkahelyemen, ha szabadságot vettem ki. Mindenki félti az állását, és az is egyértelmű, hogy kevesebb fizetést kapnak, ha kidőlnek. korpa Valéria titkárnő: - Tavaly voltam egy rövid ideig táppénzen betegség miatt. Nyilván kevesebb pénzt kap hónap végén az, aki táppénzre megy, nem véletlen, hogy sokan inkább betegen is dolgoznak. Úgy vélem, hogy egy rövid táppénz miatt nem kell félteni a munkahelyet, más kérdés, ha hosszabb időről van szó. Hálapénz: adni vagy se? melyik beteg nem örülne, ha úgy jöhetne el az orvostól, hogy nincs lelkiismeretfur- dalása, csak mert nem adott hálája jeléül pénzt orvosának? Az emberek egy része ma is viszi magával a doktorhoz a borítékot, a bonbont, a tyúkot, a tojást. De vajon mi történne, ha a jövőben senki sem csúsztatna az orvos zsebébe pénzt? Minden bizonynyal a műtéteket ezután is elvégeznék, a szüléseket lefolytatnák, az ellátás folyna tovább. Nem jobban és nem rosszabbul, mint most. Hiszen ebben a szakmában is rengeteg elhivatott és lelkes szakember dolgozik. erre jó példa egyik ismerősöm esete, akinek gyermekén pár hete végeztek több kisműtétet is a szolnoki Hetényi kórházban. Mivel hó vége volt, a gyermekeit egyedül nevelő anyukának választania kellett: vagy hálapénzt ad az orvosnak vagy ételt a gyermekeinek. Nem meglepő módon az utóbbi mellett döntött. szégyenkezve bár, hogy boríték nélkül, de megköszönte a sebésznek lelkiismeretes munkáját, emberséges hozzáállását a kis betegekhez és szüleikhez. Az orvos pedig, ahelyett, hogy a zsebeire mutatott volna, széles mosollyal és őszinte örömmel tekintetében kívánt kellemes vakációt a fiúcskának. PERSZE, NEM egyformák az orvosok sem, mondanák egyesek. De nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy az egészségügyben dolgozó szakemberek egy része mekkora havi jövedelemből kénytelen megélni. A bérük sokszor köszönőviszonyban sincs a külföldi fizetésekkel. Pozitív lenne, ha értékelnék végre az itthon maradt szakembereket - anyagilag is. Hogy az anyagi megbecsülés ne csak kistestvére legyen az egészségügyi dolgozók össztársadalmi elismerésének. Kemencés kakassal nyerték a versenyt maklár Nyolcadszor is rendkívül népszerűnek bizonyult a falu nyári fesztiválja Drogot terjesztő bandáról beszél egy hevesi asszony A legtöbben pörköltként készítették el a fesztiválnak nevet adó kakast Makiáron mégis egy különlegességgel főzte le a helyieket egy Berettyóújfaluból érkezett csapat szombaton. A 8. Nemzetközi Kakasfesztivál főzőversenyét 15 csapat szakácsai között Dézsi Ferenc nyerte meg, aki cseréptálban, gyümölcságyon sütötte meg a kakast, ráadásul ehhez a kemencét is maga építette fürdőkádból. A tűzhelyet utánfutón hozták Makiárra, ahol hét cseréptálban sült benne az étel. A fesztivál szakácsversenyének második díját az egerszóláti csapat nyerte, a harmadik helyen pedig a Szép Lányok végeztek. A szólátiak egyébként a különdíjnak is örülhettek, ugyanis ők adták el a legtöbb, összesen 100 adag ételt. Sokan találgatták, milyen lehet Emil, hiszen a magyar fehér, selyem, japán, kendermagos rózsás tarajú és a parlagi fekete kakasok ketrecei mellett egy üresen árválkodott a kakasszépségversenyen. Azon csak annyi állt: Emil, a kakas. A vicces kedvű férfi, Emil Makiár testvértelepüléséről, Szádalmásról érkezett, és nevezését különdíjjal jutalmazta a zsűri. | Ám a kakasok versenyét nem ő, s hanem Cs. Németh Péter „Kál- J mán” névre keresztelt parlagi I kendermagosa nyerte. ■ G. R. Dézsi Ferenc a maga építette kemencében sütötte a kakast a fesztiválon félnek Egy öttagú banda tartja rettegésben Heves város cigány lakosait: kábítószert terjesztenek a kiskorú fiatalok között. Ezzel egy hevesi illetőségű asz- szony kereste meg szerkesztőségünket. Elmondta: igen elkeseredett, mert az ő egyik unokája is áldozattá vált. Hetente járnak érte a drogambulanciára és a rendőrségre, mivel a fiú, hogy ki tudja fizetni a hódító szert, állandóan lopási ügybe keveredik. A nagymama azt is elmesélte, tudják, kik a dílerek, sőt, már fel is jelentették őket a Hevesi Rendőrkapitányságon, de nem történt semmilyen előrelépés. Féltik gyermekeiket, tehetetlennek érzik magukat. Megkerestük ez ügyben a hevesi önkormányzatot, valamint Molnár Ferencet, a kisebbségi önkormányzat elnökét is. Mindkét helyről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudnak az említett esetekről, ráadásul bejelentés sem érkezett hozzájuk. Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője megkeresésünkre az alábbiakat közölte: a Hevesi Rendőrkapitányságon jelenleg több, kábítószerrel való visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt folyik büntetőeljárás, ám azok részleteiről ebben pillanatban nem áll módjában bővebb tájékoztatást adni. ■ SZ. E. ) * 1 i I
