Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-30 / 176. szám
2013. JULIUS 30., KEDD BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Bonyolult teher a luxusáfa luxusadó Az új kulcs tovább erősítené az adóelkerülésre való csábítást Két héten belül visszafizetjük az IMF-től kapott hitelt előtörlesztés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 25-én levélben jelezte Reza Moghadam, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója felé, hogy Magyarország még annak esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-ig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF hitelét - közölte tegnap a tárca. A 2008 novemberében megkötött hitelszerződés alapján a magyar állam (a Magyar Nemzeti Bank nélkül) 7,5 milliárd euró értékű hitelt hívott le az IMF-től. Az ebből jelenleg fennálló tőketartozás mértéke 2,2 milliárd euró, amelynek utolsó nagyobb törlesztőrészlete 2014 márciusában lenne esedékes. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az IMF-hitel teljes visszafizetésével a Kormány fontos lépést tesz az egyre nagyobb arányú piaci finanszírozás felé, emellett kamatmegtakarítást is biztosít a költségvetés számára. A kifejezetten erre a célra feltöltött devizabetét egyenlege az előtörlesztést követően is biztonságos szinten marad - áll a közleményben. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén Tusnádfürdőn közölte: utasította Varga Mihályt az előtörlesztésre. Egy ilyen lépésről először július közepén beszélt Varga Mihály gazdasági szakdiplomaták előtt, majd néhány nappal később Matol- csy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról írt levelet Christine Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának, hogy nem látja indokoltnak a valutaalap budapesti irodájának fenntartását. Ebben egyet is értettek a valutaalappal: a szervezet úgy reagált, hogy Iryna Ivaschenko itteni képviseletvezető augusztusi távozása után nem tervezik utód kinevezését. Az MNB délután már azt közölte: a kormány lépésével párhuzamosan előtörleszti a fennálló részletet. Hozzátették: az előtörlesztés nincs hatással a jegybank devizatartalék-megfelelési mutatóira, ugyanis a hátralévő hiteltörlesztések egy éven belül esedékesek. A visszafizetésnek is igazából politikai értéke van, erre utal az is, hogy az előtörlesztés híre egyáltalán nem mozgatta meg a piacokat. ■ VG Áfakulcsok az EU4>an KEDVEZMÉNYES 1 NORMÁL 1 Luxemburg 3/6/12 15 Málta 5/7 18 Ciprus 5/8 18 Németország 7 19 Franciaország 2,1/5,5/7 19,6 Nagy-Britannia 5 20 Bulgária 9 20 Észtország 9 20 Ausztria 10 20 Szlovákia 10 20 Litvánia 5/9 21 Spanyolország 4/10 21 Olaszország 4/10 21 Hollandia 6 21 Belgium 6/12 21 Lettország 12 21 Csehország 15 21 Szlovénia 9,5 22 Írország 4,8/9/13,5 23 Lengyelország 5/8 23 Portugália 6/13 23 Görögország 6,5/13 23 Románia 5/9 24 Finnország 10/14 24 Horvátország 5/10 25 Svédország 6/12 25 Dánia25 1 Magyarország 5/18 271 Pusztán „szimbolikus” eleme lehet az adórendszernek a luxusadó, amelynek bevezetését újra fontolóra vette a kormány. Az esetleges új közteher nem előzmények nélküli, „fényűzési forgalmi adó” a múlt században már létezett Magyarországon. Csaba Ferenc 30-35 százalékos „luxus” áfakulcs bevezetésére tesz (ismét) kísérletet a kormány - derült ki Orbán Viktor pénteki rádióinterjújából. A kormányfő szerint az új adó „kicsi, de szimbolikus J eleme” az adórendszernek. Komolyabb többletbevétel nem is várható egy újabb áfakulcs bevezetésétől, az adórendszert azonban tovább bonyolítja és erősíti az adóelkerülésre való csábítást. A járműveket leszámítva a vásárlók és cégek is el tudják kerülni, igaz, a közvéleménynek a következő hónapokban kiváló témát szolgáltat - sorolja Vadász Iván adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének alel- nöke. A szakember a Világgazdaságnak kifejtette: jelenleg is létezik 5 féle áfakulcs (áfamentesség, fordított adózás, az 5 és 18 százalékos kedvezményes és 27 százalékos normál szint), egy újabb kulccsal tehát még bonyolultabb lenne rendszer. Felmerülnek definíciós problémák is. Kérdéses például, hogy egy jegygyűrű luxustermék-e, és ha igen, az összes gyűrűt egy kalap alá kell-e venni. Ha a luxusáfát bevezetik, akkor stabil bevételre csupán az új járművek eladása után lehet számítani - hangsúlyozza Vadász Iván. A járművek után ugyanis akkor is a magyarországi áfát kell megfizetni, ha A luxusáfa országa MAGYARORSZÁGON NEM Új a luxus forgalmi adó. Az 1920. évi XVI. törvénycikk vezette be „a fény űzési forgalmi adót”, amelynek kulcsa a vételár tíz százaléka volt. „Fényűzési tárgynak” számítottak „a személyszállításra szolgáló és motorerővel hajtott”járművek, a drágakövek, a nemesfémek, az 1000 koronánál drágább festmények és szobrok, a régiségek, a (nem papírból készült) kárpitok, a selyem alsóneműk, a lakkcipők, a azokat külföldön vásárolják meg. A többi szóba jöhető termékcsoportra - drága porcelánokra, ékszerekre - ez nem áll, ezeket érdemes külföldről behozni. A luxustermékek vásárlói is árérzékenyek, a különbség nekik is számít - jegyzi meg a szakember. Ráadásul nem csupán a vásárlók, de a luxustermékek gyártói-forgalmazói is ki tudják kerülni a rendszert: ehhez elég, ha egy uniós tagállamban alakítanak egy céget, és az itthon előállított terméket onnan szállítják. Ekkor az ottani áfát kell kifizetni. négyzetméterenként 200 koronánál drágább szőnyegek, a 200 koronánál drágább legyezők, sétabotok és játékok, a kézi lőfegyverek, a kutyák, a hátas- és versenylovak, az éneklő és díszmadarak, a tekeasztalok és tartozékaik, a játékkártyák és a cukrászati termékek. 1922-ben fényűzési lakásadót is bevezettek. Az adó mértékét illetően a hatóság mozgástere meglehetősen nagy volt, „az éves bérösszeg 20-60 százalékát” vethette ki. Igaz, ezt legfeljebb 35 ezer euró forgalomig teheti meg egy cég, de kicsi a lebukás esélye, ha ezt túllépi: a másik ország adóhatósága ugyanis nem érdekelt a cég lebuktatásában, és egyelőre nincs szoros együttműködés az uniós adóhivatalok között. Miközben a teljes kereskedelmet átjárja az áfacsalás, egy újabb, magasabb kulcs valószínűleg tovább erősítené a csábítást - tette hozzá Vadász Iván. 2011-ben a kormány egyszer már kísérletet tett egy 35 százalékos luxusáfakulcs bevezetésére, ehhez azonban az Európai Bizottság nem járult hozzá. Az unióban ugyan az adózás tagállami hatáskör, az alap- szerződés szerint azonban egy tagállam elvben csak egy normálkulcsot, illetve egy (vagy kettő) kedvezményes kulcsot alkalmazhat. Az EU amúgy nem szab korlátot a forgalmi adónak, minimális szintet viszont meghatároz, ez a normál kulcsnál 15, a kedvezményesnél pedig 5 százalék. Az uniós irányelv arról is rendelkezik, mely termékkörök, szolgáltatások tartozhatnak utóbbi körbe. Az uniós áfarendszer átalakítása ugyanakkor jelenleg is zajlik - erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök is. Finiséhez érkezett a négyes metró építése fejlesztés A jelenlegi tervek szerint jövő március végén szállíthat utasokat az új vonal 2014. március 31-től utasokat szállít a négyes metró Budapesten - jelentette be Tarlós István budapesti főpolgármester a hálózat első sajtónyilvános utazásán. Tarlós elmondta: a kivitelezési munkák a megfelelő ütemben zajlanak, az alagút, a pálya elkészült, beüzemelés előtt állnak a biztosítóberendezések, az áramellátási rendszer készen van. Jelenleg főként az állomások belső beépítésének utolsó lépései vannak folyamatban. Szeptembertől utasok nélkül futnak a szerelvények az alagútban, hogy meggyőződjenek a teljes rendszer megfelelő üzemeléséről. Az utolsó Alstom-szerelvénynek idén október közepéig meg kell szereznie az üzemeltetési bizonyítványát, az állomási integrált teszteket pedig szeptembér 20-ig kell elvégezni. A Keleti pályaudvar előtti felszínrendezéseket 2014. március 24-ig kell befejezni, az utasforgalmi tesztüzem pedig jelen állás szerint 2014. március 31-án kezdődik. Az Alstom Metropolis szerelvények szállításáról 2006 tavaszán kötöttek szerződést, amit 2010- ben felmondtak, majd 2011- ben „némileg” változtatott tartalommal újra megkötötték, a Siemensszel, valamint a Swi- etelskyvel is megállapodtak a többletkövetelésekről, amelyeTarlós István főpolgármester is az első utasok között volt két sikerült csökkenteni - emlékeztetett Tarlós. Jelenleg 12 szerelvény van Magyarországon a megrendelt tizenötből, ebből hét rendelkezik üzemeltetési bizonyítvánnyal, amelyet folyamatosan szereznek meg a szerelvényekhez, az előzetes teszteken nem volt egyiknél sem probléma. Az utolsó jármű augusztusban érkezhet az Alstom katowicei üzeméből. A projekt jelenlegi összköltsége a vállalkozói követelések összegével és a tartalékkerettel 452,5 milliárd forint. Az unió a kohéziós alapból 181 milliárd forinttal járul hozzá a költségekhez, az állam 196, a főváros 75 milliárd forintot fizet. ■ VG HÍRSÁV Már nem várják az euróövezet bukását jóval optimistábbak a befektetők az euróövezet jövőjét illetően: a Sentix német kutatóintézet júliusi felmérésében megkérdezett 888 üzletembernek mindössze 23,5 százaléka véli úgy, hogy a következő egy éven belül legalább egy tagország kilép a 17 tagú valutaunióból, egy évvel ezelőtt ez az arány 73 százalék volt. A Sentix úgy látja, a derűlátás elsősorban a Mario Draghi EKB-elnök által időközben beígért kötvényvásárlási programnak köszönhető. ■ VG Berlint is aggasztja a Siemens válsága vezetési válság alakult ki a német Siemensnél. Angela Merkel kancellár jelezte: aggódik az egyik legnagyobb német vállalat válsága miatt. A Siemens „a német gazdaság zászlóshajója”, ezért fontos, hogy „nyugodtabb vizekre evezzen” - ismertette a kancellár véleményét Georg Streiter helyettes kormányszóvivő. A cég májusban, majd múlt csütörtökön jelezte, nem tudja tartani a szeptember végéig tartó üzleti évre kitűzött célokat. A felügyelőbizottság holnap a tervek szerint új vezérigazgató kinevezéséről dönt. A 2007-ben kinevezett jelenlegi vezérigazgató, Peter Loes- cher megbízása eredetileg 2017-ig szólt. ■ MTI Jobban jártak a ciprusi nagybetétesek A legnagyobb ciprusi bank, a Bank of Cyprus nagybetétesei a 100 ezer euró feletti megtakarításuk közel 47,5 százalékát veszítik el a ciprusi kormány és az országnak hitelezők között vasárnap létrejött megállapodás értelmében. Cserébe a betéttulajdonosok jelenleg forgalomképtelen részvényeket kapnak a Bank of Cyprusból a pénzintézet tőkeemelésének keretében. Ez kisebb veszteséget jelent az eredeti tervekhez képest, amelyek még azzal számoltak, hogy a 100 ezer euró feletti rész 37,5 százalékát veszik el, de az érintett betétek további 22,5 százalékát tartalékalapba teszik kamat nélkül, azaz a veszteség 60 százalék. Szlovén rossz bank szeptembertől Szlovéniában a nem teljesítő hitelek átvételére létesített „rossz bank” a tervezetthez képest három hónappal később, csak szeptember 30-át- ól fogadja be a pénzintézetektől a rossz hiteleket. A csúszást a kormány honlapján található közlemény szerint az Európai Bizottság elhúzódó engedélyezése okozza. A kormány tervei szerint a bankoknál lévő nem teljesítő hitelek közel fele kerül át a „rossz bankba”, a DUTB-ba. A kormány több milliárd eurót szán arra, hogy megszabadítsa az állami bankokat a rossz hitelektől. Emiatt 60 százalékra nőhet a z államadóság az év végéig a várt 53 százalék helyett. ■ MTI
