Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-22 / 169. szám

2013. JULIUS 22., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR HÍRSÁV Harmincmilliót nyertek kerítésfelújításra heréd Felújítják az iskolá­kért kerítését - tudatta Kómár József polgármester. A munkálatokra harminc­egymillió forintot nyert a település. A hamarosan le­záruló közbeszerzési eljárást követően kezdődhet a kivi­telezés, ami a tervek szerint októberben be is fejeződik. A jelenlegi stílus megmarad: kovácsoltvas elemek veszik körbe az épületet, ugyanak­kor új alapzat, kapu, és pillér is épül. ■ S. B. S. Új helyet kap a védőnői szolgálat maklár Aláírta a makiári önkormányzat a támogatá­si szerződést a napokban, ugyanis egy pályázaton 28,4 millió forintot nyertek védő­női szolgálat helyiségeinek kialakítására. Épület átalakí­tásra 18 milliót szánhatnak, a fennmaradó összeget pedig felszerelések megvásárlásá­ra költik. Jelenleg az orvosi szoba mellett elavult körül­mények között dolgozik a védőnő, az új, az igazgatási központ épületében kiala­kítandó hely már modern lesz. Projekt szeptemberben indul, az új helyiséget jövő tavasszal adják át. ■ G. R. Ismét az utcára települt a galéria hatvan A Hatvani Galéria ismét az utcára költözött: ezúttal az Újhatvani Római Katolikus Templom előtt te­kinthették meg a járókelők a hatvani művészek alkotá­sait. A a galéria szervezett már kiállításokat az utcára, hivatalokba, oktatási intéz­ményekbe is. ■ S. B. S. Bocsi Rita Kiállítás járókelőknek Egy igazi palóc Helsinkiből kultúra Hogyan lát bennünket az évek óta Egerben élő finn művész? Ukka Janatuinen még Finnországban ismerte meg a feleségét, aki eg­ri. Őt követve érkezett Magyarországra, s azóta iga­zi egri lett: borászkodik, be­kapcsolódik a város kulturá­lis életébe, sőt, egy közösségi oldalon az „Egri” vezetékne­vet vette föl. Beszélgetésünk finnül zajlott, Ilkka felesége tolmácsolta a kérdéseimet, ő tökéletesen beszéli a fin­nek - Vejnemöjnen, Mika Häkkinen, Eino Leino - an­dalító nyelvét. Ilkka még küzd a magyarral.- Tényleg nehéz megtanulni ma­gyarul?- Nem mondanám, hogy megtanultam magyarul, de még nem adtam föl. A nyelv­rokonságnak a szókincs te­kintetében nincs sok haszna, a nyelvtani rendszer viszont nagyon hasonló. A finnben használjuk a zárt 'a' és 'e' han­got, ezért ha magyarul szólalok meg, gyönyörű palóc akcentu­som van állítólag. A finn nyel­vet tájszólásban beszélik még ma is, én a Helsinki környéki dialektust beszélem, a csalá­dom a főváros közeléből szár­mazik. Ha valaki megszólal, be lehet azonosítani, honnan jött, s erre büszkék is vagyunk.- Hogyan illeszkedett be? Mivel telnek itt a napjai?- A magyarok óvatosabbak az idegenekkel. A finn lazább népség. Könnyebben ismer­kednek, kevesebb a tabutéma. A magyarok talán nehezebben oldódnak, de ha már megismer­tek, akkor nagyon kedvesek és barátságosak. Végzettségem szerint képzőművész vagyok, így vállalkozóként lógókat, gra­fikai munkákat csinálok.- Ötletgazdája a Dohánygyár-pro­jektnek. Mi motiválja?- Fontos, hogy éppen ott, ahol lakom egy olyan közösség ré­szese lehessek, ami aktív. Min­denkinek van hely Egerben, aki akar valamit csinálni itt. A finn mentalitásra jellemző, hogy inkább csináljuk a dolgokat, A szolárkonyhában már készül a lecsó. Elég a nap energiája, sem gáz, sem elektromos áram nem kellett hozzá. mint hogy csupán gondolkod­junk azokról. Finnországban Egernek van híre, sokan jártak is itt, de az ötvenen túli társa­ság. A Dohánygyár a fiatalokat szólítaná meg. Ebben az inku­bátorházban az alkotók párbe­szédet kezdhetnek egymással, találkoznak az alkalmazott művészetekkel és a pénz vi­Névjegy Név: Ilkka Janatuinen Foglalkozás: grafikus Születési hely, idő: Järvenpää, Finnország, 1980. Iskola: Tampere University of Applied Sciences, Art and Me­dia Hobbi: fényképezés, olvasás, bo­rászkodás Film: Paris, Texas Könyv: Száz év magány Étel: csirke tikka masala lágával. Ez munkahelyeket is teremt. A kreatív ipar segíthet az olyan művészeti ágaknak, amelyek hajlamosak zárványo- sulni. A finn kultúrában talán a formatervezés és az építészet sokkal értékeltebb, mint Ma­gyarországon. A finnek gyakor­latias szemlélete mutatkozik abban, hogy a műalkotás belép a hétköznapokba. Szeretjük magunkat a széppel körbeven­ni. Legyen akár az egy csésze, vagy egy épület.- Fontos a környezethez való vi­szonya?- Próbálok figyelni rá. A fosz- szilis energiaforrások fogynak és drágulnak. Érdekelnek az alternatív megoldások, fejleszté­sek. Egyszerűen jó körbe nézni és tájékozódni, milyen ingye­nes energiaforrások vannak. Itt van például a szolárkonyhánk, ami egy hatalmas tányérhoz hasonló. Egy négyzetméternyi tükörfelület összegyűjti a nap­sugarakat, és elég hőt biztosít ahhoz, hogy megfőzzük rajta ebédre a lecsót.- Érte-e valamiféle kultúrsokk?- Talán a közbeszéd, s hogy a társadalom nagyon szétzilált. Egység mintha a közös ellenség keresésében mutatkozna meg. Általánosan elfogadott a szélső­séges gyűlöletbeszéd, ami a mé­diában is megjelenik, és nem nagyon háborognak ellene. Ez azért veszélyes, mert a brutális cselekedetek mindig az arról való beszéddel kezdődnek. Ha társadalmilag megengedett be­szélni róla, akkor a dolog köny- nyebben fajul tettlegességig, amit a magyar közélet kiválóan illusztrált. A gyűlöletbeszéd mértéke és az iránta való tole­rancia sokkoló. Az ingerküszö­böm más talán. SZALAY ZOLTÁN Megalázott egri futball BŰNÜGYI TÖRTÉNETBE illő, ahogyan alig több mint fél év alatt lenullázták Egerben a labdarúgást. Nem elég, hogy egyes vezetők kapko­dásukkal, a biztos támogató elüldözésével, kezdettől tel­jesíthetetlen ígéretekkel a bajnokság utolsó harmadára pofozógépet csináltak a csa­patból, de még az egri foci hitelét is hagyták elveszni. Az edző jelzése ellenére sem vették komolyan, hogy az amúgy is megalázott együt­tesből van, aki át is veri a klubot mérkőzések manipu­lálásával. bár még csak megalapozott a gyanú a bundázásban - jogilag vesztegetés -, ám amint a közmondás tartja, nem zörög a haraszt... Rá­adásul volt válogatott, fut­ballistának nemigen nevez­hető labdakergetőre vetül az árnyék, akit hajdan épp tudása miatt szerződtettek vezérszerepre az NB I-be jutott gárdához. Neki kellett volna irányítania, lelkesí­tenie a többieket, ehelyett a nyomozószerv adatai sze­rint öt meccs „eladásával” foglalatoskodott. S ki tudja, ki még a keretből, hiszen egy ember kevés a megbe­szélt eredményhez. | PADLÓRA ÜLTETTÉK azt az egri focit, melynek egykor olyan képviselői voltak, mint Szász, a lelkes, a kapus Papp, a kiváló Bánkúti Laci, Csank János, vagy játékos­ként, edzőként Simon Antal. Nem csak az ő nevüket, az Egri FC-t sározták be, ha­nem csúnyán becsapták a szurkolókat, szörnyű példát mutattak a megyeszékhely labdarúgást imádó gyerekei­nek, fiataljainak is. minderre az sem mentség, hogy végig idegenben kellett játszania a csapatnak, s nem volt pénz fizetésre sem. Egy biztos: nemcsak az előzetes­be került egyetlen játékos, hanem a korábbi, az ügyeket így intézők felelősségét is fel kell(ene) vetni. Ünnepélyesen adták át az emlékházat dormánd Több mint hatmillió forintot költöttek Remenyik Zsigmond szülőházára Augusztus végéig várja a tagdíjat az agrarkamara- A nagy múlt, dicső jövőt szül, a hely szelleme pedig kötelez. Kevés magyar irodalmárnak vagyunk annyira adósai, mint Remenyik Zsigmondnak - mon­dotta Herman István ország- gyűlési képviselő szombaton Dormándon, ahol az író felújított szülőházát avatták fel. Az ün­nepségen Rajna Kálmán polgár- mester arról beszélt, mintegy 5,1 millió forintos támogatást nyertek az emlékház külső-bel­ső felújítására, ehhez önerőként még további 1,4 milliót tett hoz­zá hitelfelvétel nélkül az önkor­mányzat. A Remenyik-hagyaté- kot bemutató kiállítás, a Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából ki is bővült. Az avatáson ott volt a múzeum képviseletében, Benkő Andrea, aki Heves megyei kö­tődései révén különösen fontos­nak tartja a dormándi születésű író emlékének ápolását. Szombaton egyébként falu­nap is zajlott Dormándon. Dr. Szűcs Attila, a község fogszak­orvosa vehette át a polgármes­tertől a Dormánd Községért kitüntető címet. A falu legren­desebb portája címért indult versenyt Nyeste László nyerte. A falunapi főzőversenyen pedig a Füzesabonyba elszármazott dormándiak csapata nyerte. Ők sertésgulyást főztek babbal. A Latinovits kastély kertjében egészen késő estig zajlottak a programok. ■ G. R. Herman István (balról) és Rajna Kálmán közösen vágta át a szalagot. kamara Mostanában kell elké­szíteniük bevallásukat a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara tagjainak. Interneten a www. bevallasnak.hu oldalon július 31-ig, papír alapon augusztus 31-ig van erre lehetőségük a vállalkozásoknak. Az ötezer fo­rintos kamarai hozzájárulást, valamint az árbevétel szerinti tagdíjat jövő hónap végéig kell befizetni. A bevallás során ki kell tölteni egy adatlapot, va­lamint számot kell adni arról, hogy a gazdálkodó melyik tag- díjfizetési osztályba tartozik. Tizenegy kategóriát határoztak meg, például 600 ezer forintos tagdíjalapig kétezer, négymil­lióig ötezer forintot kell fizetni, míg másfél milliárd forint felett egymilliót. Akik nem rendelkeznek in­ternet eléréssel, azok a kamarai tanácsadókhoz fordulhatnak se­gítségért. A Heves megyei igaz­gatóságon várják az önbevalló lapokat is. A kötelező tagság, de a nyil­vántartásba vétel alól is mente­sülnek a törvény szerint azok, akik tagjai az állatorvosi, a növényorvosi, vagy a vadászka­marának, esetleg más vadászati szakmai szervezetnek, vagy va­lamely hegyközségnek, de csak akkor, ha az e tagságukkal ösz- szefüggő tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékeny­séget nem folytatnak. ■ T. B. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom