Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-20 / 168. szám

6 GAZDASAG - RIPORT 2013. JÚLIUS 20., SZOMBAT A BUX index alakulása (pont) 19000 VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft APPENINN 214 0,94 5 CIGPANNONIA 213 0,47 2 RICHTER 3700 0 1827 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) 1%) Ft OTP 4200-9,09 36173 FHB 322-5,57 17 SYNERG0N 331-4,33 3 MTELEK0M 314-3,38 498 RABA 870-2,24 10 M0L 16270-2,16 2570 DANUBIUS 4080-1,68 0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.19.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. aug. 45350 Malmi búza index 2013. aug 45 350 Takarmánybúza 2013. aug 43300 Takarmánykukorica 2013. júl. 52 000 Tak.kukorica index 2013. júl. 52000 Takarmányárpa 2013.aug 48000 Olajnapraforgó 2013. okt. 92 500 Olajnapraforgó index 2013. okt. 92 500 Repce 2013. aug 104 990 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. július 19-én: i) €/Ft 295,00 0,30 Ft $/Ft 225,05-0,11 Ft 3 CHF/Ft 239,34 1,54 Ft A €/$ 1,3142 0,0058 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 07.19.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 286,49 304,21 CIB Bank 283,65 307,29 Citibank 283,35 306,97 Erste Bank 287,08 303,62 FHB Bank 286,54 303,66 K&H Bank 286,85 303,37 MKBBank 286,05 303,75 OTP Bank 287,52 303,48 Raiffeisen Bank 286,96 304,72 Megbízhatóság és megújulás - ezek nélkül a szentendrei Görög Kancsó étteremben sem tudják elképzelni a ven­déglátást. Figyelemmel kísé­rik a trendet, legyen az belső építészet vagy akár az, hogy milyen legyen az étkészlet. Szerdahelyi Csaba Az Arany Fakanállal kellene kezdeni a kérdezősködést, de direkt kivárok. Különben is, Szentendrén, a Görög Kancsó étterem teraszán sok minden más is adja magát. Most éppen van újabb két perc nézelődni, mert az egyik tulajdonos, Szá­lai Andrea (aki férjével, Szalai Péterrel 13 éve viszi itt az üzle­tet) éppen a 4-es asztalhoz siet, ahol fizetnek, előtte pedig a pultnál adta ki az innivalót - és így megy ez álló nap. Szóval üldögélünk a Duna- korzón, nézzük a megcsendese­dett folyót, amelyik júniusban bezzeg zúgva-bőgve törte volna át a gátat (pedig nem is ő a Ti­sza), a partot nem lehet megkö­zelíteni, mert elég ronda kerítés csúfítja a kilátást. Andrea az asztalunkhoz viharzik, elkapja a pillantást és mondja: remél­jük, októberre elkészül minden, akkor elbontják a kerítést, s mi­vel a kerékpárút is megépülhet, még több vendég érkezhet. A vendégekért meg kell küzdeni. Szentendrén több tucat étterem, kávézó lesi a betérők kegyeit, így az 1961-ben nyitott Görög Kancsó is. Az éttermet viszony­lag szerény vendégforgalomnál vették meg Andreáék, azóta vi­szont nincs panasz. Na jó, vala­mennyi mindig van, ilyen ma a vendéglátós sorsa. De Andrea nem panaszko­dik, inkább azt sorolja, hogy valamit mindig ki kell találni, a megbízhatóság mellett a meg­újulás a másik fontos jelszó. Akinek ez nem megy, az ne vágyjon vendégekre. Andrea azt is felhozza, hogy Szentend­re sajnos amolyan köztes állo­más a Dunakanyarba igyekvő buszos csoportok számára. ló esetben egy órára megállnak, körbeszaladnak a Fő téren, esetleg jut idő egy kávéra, üdí­tőre, sörre, a Görög Kancsóban persze görög gyantaborra, Ret- sinára is, aztán vissza a busz­Szalai Andrea nagyon büszke rá, hogy a szentendrei éttermek versenyében a zsűri nekik is odaítélte az Arany Fakanál díjat ra, és robognak tovább Viseg- rádra, Esztergomba. Ezért a vendéglátós-üzletasszony sze­rint nem feltétlenül az utazási irodák ostromlásában van a jö­vő (sőt, a jelen), sokkal inkább az egyéni turistákra építenek és természetesen a törzsvendé­gekre. Például nagyon büszkék arra, hogy a városban élő hír­neves építész, Vadász György is sokszor szívesen tér be hozzá­juk. És büszkék arra, amikor a legendává nemesedett történet szerint 2006-ban a Szentend­rén kiránduló Sir Roger Moore a protokoll programot felrúgva rámutatott a Görög Kancsóra: itt akarok enni. Ezek a nagy történetek, ezek a szerelem egy étterembe első látásra sztorik, amelyeket aztán népmese-sze­rűn tovább adnak, és jó néhá- nyan ilyeneket hallva térnek be a Duna parti étterembe. Kicsit elkanyarodtunk a meg­újulástól. Andrea folytatja, ebbe tartozik, hogy 2008-ban alapo­san felújítást végeztek, még bel­ső falakat is mozgattak, de ide sorolandó az is, hogy az idei nya­rat új étkészlettel kezdték. Eh­hez folyamatosan nézik a tren­det, ami mostanság a kecses, mégis méretes tányérokban merül ki. Ezekbe más helyeken, ugyancsak a divat szellemében, szeretnek nagyon gusztusos, ám kellően kicsi adagokat tálal­ni. A Görög Kancsó a mennyisé­get tekintve konzervatív, itt nem spórolnak ki semmit, a vendég nem csak a szemével lakhat jól. Mert a lényeg persze itt is a konyhán van. A séf nyolc éve dolgozik nekik, ha kell, havonta újít az étlapon, igaz, van olyan étek is, mint a Rozmaringban pácolt jércemell-falatok, ame­lyik a kezdetektől a legnépsze­rűbbek közé tartozik. Melléje sorakozott fel a Harcsa ropogós és sok minden más. És akkor még mindig egy ki­csit az újításokról. Ha kisgye­rekkel érkezik a kedves ven­dég, a pincérek rajzlappal, szí­nes ceruzával kedveskednek, ne unatkozzon a kicsi, amíg jön az ebéd. Elengedhetetlen a benti teremben a kandalló, kint a terasz klíma és a száz száza­lékos figyelmesség - például nyugtatgatni a vendéget, hogy nem lesz eső, az csak akkor rio­gat, ha a Duna felől tornyosul­nak a felhők. Elsőre azt gondolnánk, hogy idén saját maguknak sikerült konkurenciát állítaniuk azzal, hogy az étterem mellett kis bü­fé működik, lángossal, sült kol­básszal, keszeggel és hekkel. Pedig jól kiegészítik egymást. Akinek nincs ideje (vagy elég pénze) egy ebédre-vacsorára, az a lacikonyhán is jól lakhat, az ízek ott is isteniek. A Görög Kancsó nagy elő­nye, hogy összeszokott, egy­mást kiválóan értő és segítő csapat dolgozik, mindössze 11-en vannak, ennyien is csak a főszezonban. Amikor picit takaréklángra kerül a vendég­látás, néhány pincér, mondjuk, külföldre szerződik, ám ha jön a nyár, ők is visszatérnek. Csattanóként tényleg jöjjön az Arany Fakanál! Már említésé­re is nagyot mosolyog Andrea, siet be a díjért, büszkén mutat­ja, a szomszédos asztaloktól is buzgón nézeget a nép. Jó öt hó­napos, olyan Mátyás király fé­le inkognitós látogatássorozat után a Szentendrén benevező majdnem húsz étteremből a Görög kancsó is kiérdemelte a címet. Ünnepi menüket kellett készíteni, adventit, farsangit, húsvétit. Karácsonyra például ezeket kínálták, kapros hal­leves pontygombóccal - házi füstölt bárányhurka fűszeres burgonyapürével, párolt lencsé­vel - csokoládés madártejberizs - forralt bor. Fenséges lehetett! amikor a 60-as években Ma­gyarországon járt a neves an­gol író, Robert Graves, íróba­rátai egy kis kirándulásra hajóval elvitték Szentendrére. A hajóból kiszólva Graves az első kérdése ez volt: Hol iha­tok egy kis barackpálinkát? A GörögKancsóban, volta válasz. Ott aztán az őt kísérő íróbarátokkal hamarosan elmélyültek a görög, római, hindu és magyar mitológia tüzetes megbeszélésében. Két órát töltött Graves Szentend­rén, de ezalatt ki sem moz­dult az étteremből. Graves magát költőnek tartotta, de sok könyvet írt, 1955-ben pél­dául a Görög mítoszokat. Növekedésre kepes vállalkozásokat keres a toké vidéki A vállalatoknak 750 ezer eurós tőkebevonást is lehetővé tesznek, akár tőkéstárs bevonásával Kétszázhúsz vállalkozás for­dult kockázati tőkéért a Szé­chenyi Tőkealaphoz (SZTA) az alap indulása óta eltelt két év­ben. A rendelkezésre álló 14 milliárd forintnyi tőkeforrás egyenlő arányban kerülhet ki­helyezésre az ország hét régió­jában, s jelenleg közel 10 mil­liárd forint áll még a legalább 5 fős cégek rendelkezésére. A tőkebefektetés döntő szem­pontja a cég stabil működése, a kidolgozott üzleti terv, vala­mint a valós növekedési lehető­ség megléte. Az SZTA összesítése szerint az indulás óta eltelt időszak­ban mintegy 220 vállalkozás fordult kockázati tőkebefekte­tésért az Alaphoz. A legtöbb cég a közép-magyarországi régióból kereste meg az ala­pot, hisz 1000 lakosra vetítve e térségben működik a leg­több kis- és közepes vállalko­zás. A többi régió között vi­szonylag egyenletesen oszlott meg a megkeresések száma; Észak-Alföldön 28, Dél-Alföl- dön 27, Dél-Dunántúlon 22, Észak-Magyarországon 18, a Nyugat-Dunántúlon 17, míg a Közép-Dunántúlon 15 cég for­dult az SZTA-hoz tőkebevonási szándékkal. A felhasználható keretből 10 milliárd forintnyi forrás áll még a vállalkozások rendel­kezésére. „A döntő szempont minden esetben a vállalkozás stabil működése, a kidolgozott üzleti terv, valamint a cég va­lós növekedési lehetősége” - mondta Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója. A tőkealap a növekedésben gon­dolkodó, nem hagyományos iparágakban tevékenykedő vál­lalkozások jelentkezését várja, ráadásul most már a koráb­biaknál több féle finanszírozási formát is kínál számukra. Az Alap három új tőkebe­fektetési konstrukciót hirdetett meg 2013 júniusában, ame­lyek a korábbi 200 ezer eurós értékhatáron jóval túlmutató, 750 ezer eurós tőkebevonást is lehetővé tesznek vállalatok számára, akár tőkéstárs be­vonásával. A magyar kis és közép-vállalatok 50 és 200 mil­lió forint közötti tőkeigényére nincs egyéb tőkebevonási alter­natíva a hagyományos szekto­rokban működő vállalkozások előtt; a forrásokat növekedésük és tőkehelyzetük megerősítése érdekében biztosítja az Európai Unió az Alapon keresztül. „A tőkebevonási lehetőség most már azon vállalkozások előtt is nyitva áll, akik nagyobb össze­gű forrásbevonásban gondol­kodnak, és az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy erre lenne is igény a vál­lalkozások részéről ” - mondta Csuhaj V. Imre. Az SZTA célja, hogy a tőkeemeléssel a mun- ka-helyteremtést, a hatékony­ság-növelést, a piaci pozíciók erősítését és építését, valamint a gazdasági társaság növekedé­sét segítse. ■ A két éven belül kihelyezhető források régiónként (millió forint) Közép-Dunántúl 1837 Nyugat-Dunántól 1675 Közép-Maygarország 710 Észak-Magyarország 1585 Észak-Alföld 1390 Dél-Dunántúl 1631 Dél-Alföld 1393 Budapest-Moszkva járatot indít a Wizz Air A wizz air szeptember 23-án indítja a Budapest-Moszkva Vnukovo útvonalon új repülő­járatát, kezdetben heti öt na­pon - hétfőn, szerdán, csütör­tökön, pénteken és vasárnap - szállítja majd az utasokat, később bővülhet a járatok szá­ma - jelentette be Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója pénteken Budapesten. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár elmondta: a kele­ti nyitás stratégiájának újabb sikerpontja a járat indítása. Váradi József bejelentett: már megkezdték a jegyek árusítá­sát, a viteldíj 10 990 forintnál kezdődik egy útra, adókkal együtt. ■ A É !>. Megújulás nélkül nem menne görög kancsó A kisebb forgalmú időszak után visszavárják a külföldön dolgozókat is Robert Graves sem állta meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom