Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-15 / 163. szám

4 2013. JÚLIUS 15., HÉTFŐ Kezdődik már a szennyvíztisztító próbaüzeme Szihalmon csatorna Jó ütemben halad a szennyvízberuházás kivite­lezése Szihalmon. Bóta József Sándor a napokban arról tá­jékoztatta a Hírlapot, hogy a huszonhat kilométer hosszú vezetékhálózat csaknem teljes egészében elkészült, most az ingatlanok rendszerbe kap­csolása zajlik. A közel egymilliárd forintos beruházást tavaly szeptem­berben indították el, a terve­zési folyamat lezárulta után tavasszal kezdődtek meg a fa­luban a földmunkák. A veze­tékhálózat lefeketetése mellett tiszítóművet is építettek. Ez utóbbi üzemkész állapotban van, és ha minden a tervek szerint halad, akkor július 26-án elkezdődhet a próba­üzem. Ehhez azonban a több, mint 900 ingatlan legalább felét be kell addig kapcsolni a rendszerbe, hogy láthas­sák, megfelelően működik-ea tisztítómű, amely, ha teljesen elkészül, naponta 150 köbmé­ternyi vizet kezel majd. A kivitelezés a próbaüzem lezárulta után, várhatóan 2014 első negyedévében feje­ződik be. A közel 2100 lakosú településen máig közműpótló tárgyakban helyezték el a szennyvizet; ezek jelentős há­nyada nem volt szakszerűen szigetelt, és a szennyvíz egy része a talajba szivárgott. A fejlesztéstől azt remélik, hogy megnő a község befekte­tésvonzó és munkahelyterem­tő képessége is. ■ Oldalszerkesztő: Guti Rita Telefon: 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Füzesabonyi oldalunk legközelebb 2013. augusztus 12-én jelenik meg. MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI Őrzik az aratóhc^ományokat besenyőtelek Nem szeretnék, ha feledésbe merülne az idősek tudása Besenyőtelken nagy gondot fordítanak a hagyomány- őrzésre. A gazdaház udva­rán minden évben ültetnek búzát is, és bár manapság már lassan feledésbe merül a kézi aratás, a faluban nem szeretnék elfelejteni őseik tudását. Guti Rita- Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyermekeink megis­merjék nagyszüleik, dédszü- leik életét, azt, hogy milyen ke­serves munkával teremtették elő a mindennapi betevőt. Az aratónapot éppen ezért szervez­tük meg először 2007-ben, és rendezzük meg azóta minden évben - mondta Bozsik Csaba polgármester a Péter-Pál-t kö­vető szombaton, amikor a ha­gyományos aratófesztivál ideje van mindig Besenyőtelken. A faluvezető is aratáshoz öl­tözött, hiszen tagja volt most is, mint minden évben a küenc aratóbrigád egyikének. Mert a fesztivál egyben komoly verseny is mindig, szakavatott zsűrivel. Az idén sem volt ez másképpen. Petrik Károly, Tuza Imre, Kovács László, Kriston Miklós és Bozsik Béla figyelte a háromtagú brigá­dok munkáját árgus szemekkel. Pontozták azt is, hogyan vágja a kaszás a búzát, mennyire köny­Az aratóbrigád megérdemelte az ebédet. Kosárban hozták, a tarlón szegték meg a kenyeret. nyíti meg a marokszedő mun­káját, de kévét kötő asszonyok ügyessége is számított.- Akárhogy is nézzük, a marokszedő munkája a legne­hezebb - osztotta meg velem gyerekkori élményeken nyugvó tudását a dormándi Kasza Fe­renc. - Aki markot szed, annak bizony sokat kell hajolnia akkor is, ha ügyes a kaszás. Egy tehet­séges aratókaszás állítva vágja a búzát, az nem fekszik le teljesen a földre, így könnyebb szedni. A hetven-nyolcvan éves ka­szásoktól, zsűritagoktól megtu­dom: örömmel jönnek minden évben, még akkor is, ha tudásu­kat az 50-es évek vége óta iga­zából nem kellett használniuk. Gyerekként tanultak az apjuktól mindent, amit a kézi aratásról tudnak és örülnek, hogy meg­mutathatják a fiataloknak, ho­gyan is takarították be a búzát a kombájnok előtti időben. A reggeli sorsolást követően aztán kaszafenés következett a idén is Besenyőtelken, majd munkához látott a 9 parcellára osztott búzatáblában valameny- nyi csapat. Az eredményhirde­tésen aztán Bozsik polgármes­ternek is gratuláltak, hiszen, az a csapat, amelyikben Kovács Pálnéval és Tüza Imrénével ő aratott megnyerte az idei ver­senyt. A második helyen a Ka­sza Ferenc, Kasza Ferencné, Kiss Jánosné trió, a harmadikon Forgács Antal, Szabó Lászlóné és Tuza Lajosné végzett. ■ Volt keletje a görhének Mezőszemerén ünnepeltek Elismerték a faluért dolgozók munkáját, közösen vigadtak a falunapon Tizenegyedik alkalommal ren­dezték meg az idén Mezőszem­erén a Görhe-napot. A faluház udvarán felállított színpadon délben az óvodások műsora te­remtett hangulatot, de a progra­mok jóval korábban kezdődtek. Két kondérban főtt a gulyás, rajzverseny, KRESZ-verseny várta a gyerkeket, a legügye­sebb sakkozók sem maradtak elfoglaltság nélkül. Kiállítást is nyitottak, a szomszédos Szi­halmon élő Ujházyné Venesz Erzsébet festményeiből. Délután aztán a színpadon fellépett többek között a mező­A helyi pékségben a sült görhének volt keletje a falunapon. szemerei Kéknefelejcs Hagyo­mányőrző Népdalkor, a Szihal- mi Fúvósok, a mezőtárkányi Gyöngyvirág Nyugdíjasklub, de a füzesabonyi Kaláris is. Bukta Gábor polgármester átadta a most alapított Mező- szemeréért Oklevelet Bukta La- josnénak, aki a Szabadság és a Kossuth út sarkán lévő kőke­reszt felújíttatásával érdemelte ki az elismerést. Ugyanilyen dí­jat kapott munkájáért Csák La­josné, aki 18 évig vezette a falu Pávakörét. Ráadásul aki akarta, a görhét is megkóstolhatta a sze­merei falunapon. ■ Harminc diák segíti nyáron a füzesabonyi hivatal munkáját nyári munka - Füzesabony­ban is fontosnak tartjuk, hogy az itt élő diákokat és családjaikat segítsük, nem utolsó sorban pedig a polgár- mesteri hivatalnak is nagy támogatást jelent a tanulók nyári segítsége. Olyan mun­kákat tudunk elvégezni, el­végeztetni velük, amelyekre kapacitás híján egyébként nem lenne erőnk - mondta Schmetzné dr. Balogh Szilvia, a városi önkormányzat jogi és igazgatási irodájának ve­zetője, aki arról is beszámolt: összesen 30 fiatalnak tudnak munkát adni a nyáron. A „Nyári diákmunka elősegítése” elnevezésű progamba Füzesabony is be­kapcsolódott. Július elsején ■ Jól jön a diákoknak a nyári pénzkereset, a hivatalnak meg a segítség. álltak munkába az első diá­kok. Tizennégyen a polgár- mesteri hivatal irattárának rendezését segítik a hónap végéig. Július közepén újabb hét fiatal áll munkába, ők augusztus közepéig dolgoz­nak, a harmadik csapat pedig augusztus elsején kezd, ők kilencen lesznek. A többsé­gében középiskolás, frissen érettségizett, főiskolára ké­szülő, vagy már egyetemre járó 16-25 éves fiatalok segít­ségét igénybe veszik a szoci­ális, a gazdálkodási irodán, de az ügyfélfogadáson is. Pótolhatatlan a fiatalok mun­kája az augusztusra tervezett ebösszeírásnál, de bekapcso­lódnak a város helytörténeti kiadványának előkészületei­be is. Egy készülő kiadvány a '60-as évektől napjainkig tekinti majd át Füzesabony történetét. Ehhez is gyűjte­nek anyagot a fiatalok. A diákok 8 órában dolgoz­nak egy-egy hónapon át, és munkájukért bruttó 98 ezer forintot kapnak majd. Az iro­davezető elmondta: a- diákok nagyon jól érzik magukat a hivatalban, örülnek, hogy segíthetnek, hogy hasznos munkát végeznek. A fiatalok családjainak is nagy segítség a vakációzó fiatalok keresete. Ma már áldásként tekint a betegségére, a színekkel játszik csoda Ujházyné Venesz Erzsébet bénulása előtt nem is gondolt arra, hogy valaha festeni fog, ráadásul bal kézzel A betegsége vezette a művé­szet, a festés közelébe a Szihal­mon élő Ujháziné Venesz Erzsé­betet, akinek legújabb tárlatát a napokban a mezőszemerei falu­házban nyitották meg. Venesz Erzsébet 2009-ben három agyi infarktuson esett át. Lebénult a két lábszára és a jobb keze.- Csúsztam, másztam, de magamtól kifejlesztettem egy járásmódot, hogy a lakásban közlekedni tudjak - mesélte. - A rehabilitáció során Debrecen­ben két és fél hónap alatt megta­nultam emelni a lábam, megta­nultam lépkedni. Azóta minden nap megyek, igaz, csak kis távot tudok megtenni a három tám- pontos bottal, de megyek! Erzsébet, aki négy gyer­meket nevelt fel és jelenleg öt unokának örülhet, a betegsége előtt nem szeretett, és úgy tud­ta nem is igazán tud rajzolni. Ezért lepte meg, ami a rehabi­litáció során történt.- Már 16 hónapja voltam bé­na, amikor becsukott szemmel elkezdtem színeket és formákat látni. Megijedtem, azt hittem megbolondultam, nem mertem szólni senkinek, vártam hát­ha elmúlik. De nem múlt el, sőt egyre szebb, színesebb ké­peket láttam. A pszichológus megnyugtatott, nincs semmi baj, nem vagyok őrült, egy ál­dást kaptam, amit belsőkép-lá- tásnak hívnak. Bíztatott, hogy Ujházyné Venesz Erzsébet számára a festés az életet jelenti. rajzoljam le, amit látok. Ellen­keztem, mert a betegség előtt jobbkezes voltam, de sem raj­zolni, sem festeni nem tudtam. Akkor most bal kézzel hogyan tudnék rajzolni? Addig mondta, hogy elkezdtem. Én lepődtem meg a legjobban, hogy elég jól sikerült. Egyre többet rajzol­tam és amikor rajzoltam, szinte szárnyaltam, felszabadultam, kijöttek a színek által belőlem a jó, a fájó, a rossz érzések. Ki­tárult előttem a világ, csak be­csuktam a szemem és olyan színeket, tájakat láttam, látok, amiket nyitott szemmel, egész­ségesen az életben sem láttam soha. A színekkel játszom, egy szín egy érzést jelent számom­ra, így a festményeimnek min­dig két címe van. Bármilyen fáj­dalom, bánat, öröm érzése tölti el, vagy nyomasztja a testemet, lelkemet, azt kifestem magam­ból. Az agyam raktározta el, a képzeletem és az álmaim, vagy a vágyálmaim tükröződnek a képeimben? Nem tudom, csak azt érzem, így teljes az életem. Bárhová eljutok a képzeletem és a festés által, ahová az álla­potom miatt nem lennék képes eljutni. Talán sokak számára ez érthetetlen, hihetetlen, ám szá­momra ez maga a csoda, az erő, az élet. Vízesés, tengerpart, hegyvidék, nádasok, tavak, ré­tek, virágok, ez mind-mind ki­csit én vagyok. ■ I i 1 í * f

Next

/
Oldalképek
Tartalom