Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-12 / 161. szám
2013. JÚLIUS 12., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 3 HÍRSÁV Együtt alkottak a művészek hatvan A napokban ért véget a harmadszor megrendezett Hatvani Művésztelep. Idén több mint tíz alkotó dolgozott együtt, akik közösen gondolkodtak arról, miként is adhatnák vissza a város hangulatát alkotásaikban. A különböző' technikával dolgozó művészek bejárták az utcákat, tereket, hogy inspirációt gyűjtsenek. Az alkotási folyamatba a járókelők is betekinthettek, mivel a Kossuth téren is készültek alkotások. A művekből szeptemberben nyílik kiállítás. ■ B. K. Táncra perdülnek a roma napon BÜKKSZENTERZSÉBET A helyi cigány kisebbségi önkormányzat idén is megrendezi a Táncos lábak elnevezésű kulturális seregszemlét, ami ma 13 órakor kezdődik a művelődési házban, ahol a helyi és a környékbeli települések tánccsoportjai és szólótáncosai lépnek színpadra. ■ B. K. Harmincezer adag étel rászoruló gyerekeknek HATVAN ÉS KÖRNYÉKE A nyári szünetben a városban és nyolc környékbeli településen 650 rászoruló gyermek részesül étkezési támogatásban pályázati forrásból - közölte Szabó Zsolt honatya. A városgazdálkodási zrt. konyháján naponta készül a friss étel, amit minden családhoz ki is szállítanak. A térség települései csaknem 15 millió forintot nyertek, amiből 30 ezer adag étel jut az érintetteknek. A költségekhez az önkormányzatok is hozzájárultak. ■ B. K. Éhes gyerekszáj bőven akad... Helyi civilek révén újult meg a falu kápolnája gyöngyöshalász Befejeződött a település határában álló, „Kár- méluska”-ként ismert kápolna külső újjáépítése. Ez alkalomból ünnepi szentmisével emlékeznek az ősi búcsújáróhelyen július 14-én 16 órától. A Kármelhegyi Boldogasszony-kápolnát az 1750-es években Hamar Ferenc földesúr építtette, ám harminc év múlva lebontották. A mai, már lecsupaszított és kirabolt kápolnát 1794-ben építették fel. Idén a Kárméluska Megmentéséért Alapítvány és a Gyöngyöshalászi Római Katolikus Egyház- község összefogásával több mint kétszázéves hagyományt elevenítenek fel a zarándokok. Mehet a zsebbe a boríték szabályozás „Legális” bűncselekmény, ha az orvos pénzt fogad el Ugyan júliustól vesztegetésnek minősülhet és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető a hálapénz elfogadása, a gyakorlatban továbbra sincs büntetőjogi következménye a paraszolvenciának. Máté Balázs A július elsejétől hatályos új büntetőkódex alapján vesztegetésnek minősülhet a hálapénz elfogadása, amiért akár három évig tartó szabadságvesztés is kiszabható. A szigorított szabályozás szerint ugyanis gazdálkodó szervezet (ide tartoznak az egészségügyi intézmények is) részére végzett tevékenységgel kapcsolatban már a „jogtalan előny ígéretének elfogadása” is (ha az orvos feltételesen elfogad valamit a betegtől) bűntettnek minősül. Korábban csak az előny kérése számított büntetendőnek, annak elfogadása pedig csak akkor, ha az érintett kötelességszegésért cserébe tette azt. Ez utóbbi ma is bűncselekmény. Abban viszont nincs változás, hogy ha a kórházak működési szabályzata megengedi a paraszolvencia elfogadását, akkor az továbbra sem minősül vesztegetésnek. Vagyis lényegében minden változatlan maradt. A Munka Törvénykönyve tavaly óta köti a munkáltató engedélyéhez bármilyen, a munkaviszonnyal kapcsolatos többletjövedelem elfogadását - a honi kórházakban tudomásunk szerint ezt mindenütt lehetővé tették a dolgozók számára. Előre követelt juttatás elfogadása, kikényszerítése viszont még ebben az esetben is tilos. A vállalkozóként tevékenykedő háziorvosok helyzete az általunk megkérdezett jogászok szerint meglehetősen érdekes: mivel nincs munkáltatójuk, a munkajogi előírások rájuk nem vonatkoznak, azaz nem alanyai a törvénynek, s bár tevékenységüket gazdálkodó szervezet - jellemzően az önkormányzat megbízásából - érdekében végzik, aligha képzelhető el, hogy felelősségre vonják őket a hálapénz elfogadásáért, legalább is ilyenre még nem volt példa. Ha a működési szabályzat megengedi a paraszolvencia elfogadását, akkor nem minősül vesztegetésnek Ha bevallják, negyvenhárom százalék az államé a hálapénzt - elvben - a többi jövedelemhez hasonlóan fel kell tüntetni az adóbevallásban, és persze, adózni is kell utána. Ez a fajta bevétel az ösz- szevont adóalapba eső jövedelmek közé tartozik, alapesetben az egyéb jogcímen kapott jövedelmek között kell feltüntetni, de ha önálló tevékenységével összefüggésben kap valaki hálapénzt, akkor azt az önálló tevékenységből származó jövedelmek közé sorolja a jogszabály. Ez jóval ritkább, hiszen az orvosok többsége alkalmazott, ha pedig magánpraxist folytat, akkor jellemzően nem kap pluszpénzt. További lehetőség, ha egy kórház az intézményhez befolyó hálapénzt szétosztja a dolgozók között, akkor azt a kifizetőnek munkabérként kell kezelnie és leadóznia. Erre tudomásunk szerint nincs példa. így annak az orvosnak, nővérnek, asszisztensnek, aki hálapénzt fogad el, normál, tizenhat százalékos személyi jövedelem- adót kell megfizetnie. Ezenfelül pedig a 27 százalékos egészség- ügyi hozzájárulást is be kell fizetni, vagyis a pénz negyven- három százaléka az államé. Élen a nőgyógyászat a tárki egy korábbi felmérése szerint a hálapénz szempontjából a nőgyógyászata legjövedelmezőbb szakma, itt a betegeknek legalább 85 százaléka fizet pluszpénzt az ellátásért. Ezt követi a sebészet, ahol becslések szerint a páciensek 73 százalékától remélhető hálapénz. Közepesen jó „párás” szakmának tartják a belgyógyászatot és a szemészetet. Maguk az orvosok a pszichiátriát tartják a legkevésbé hálapénzes területnek, a „háttérszakmák” közül pedig a patológiát, a radiológiát és a labordiagnosztikát. NÉZŐPONT ZSÁMBÓKI DÓRA Játszani is engedd!- de ez egy játszótéri - méltatlankodott a minap egy tizenéves fiú a szomszédos parkban. - Játszótér, az, de nem állatkert - érkezett a válasz a folyamatos ricsajozást, díbolást elunt, és ezt szóvá is tevő asszony szájából. A nyári szünet beköszönte óta mindennap reggeltől estig törnek a faágak, horpadnak az autók, dőlnek ki a kerítéselemek, repülnek a teli, majd hevernek a fűben az üres vizespalackok a belvárosi játszótéren. A környéken lakók idegei néha még a focilabdától feszt kerregő kerítés hangjánál is hangosabban pattannak szét. Az időnként kibuggyanó dorgálásba persze jó adag féltés is vegyül, hiszen a gyerekek szüleik óvó tekintetétől távol például rendszeresen szaladnak ki egy-egy elgurult labdáért mindenféle körülnézés nélkül az útra, az autók közé. A VASÁRNAPI LEVES kanalaz- gatása közben arra figyeltem fel a konyhaablakból, hogy egy kölyök egy fa tetején üvölt, a földön maradt társai meg dobálják mindennel, ami a kezükbe akad. Játszottak. Odakint ez biztosan jó mókának tűnt, de én másra sem tudtam gondolni, mint arra, hogy ha leesik, akkor vajon a kerítésre, vagy a Qf virágágyásra zuhan-e a kalandvágyó csimota. innen nézve a biztonságos közlekedés iskolai oktatása jó ötletnek tűnik, de sok fontos dolgot meg kellene még tanulni. Például azt, hogy a játszótér akkor sem veszélytelen, egész napos gyerekmegőrző, ha ma már puha gumival borítják a hinta alját. A gyermeknek az a dolga, hogy játsszon, engedni kell, de nem árt, ha nem csak idegenek látják távoli konyhaablakokból a rájuk leselkedő veszélyt, hanem a szülők is a közelben vannak, hogy megfogják a kezüket, ha - így vagy úgy - zuhanni kezdenének. A betegsége vitte a festéshez tárlat Újháziné Venesz Erzsébet kiállítása Mezőszemerén A lakosság megelégelte a száguldozó kamionokat A XI. Görhe Napon nyílt meg a szihalmi Újháziné Venesz Erzsébet amatőr festőművész kiállítása a mezőszemerei művelődési házban. Az alkotó 2009- ben három agyi infarktuson esett át. Rehabilitációja során kezdett színeket látni, és amikor a bal kezét ismét mozgatni tudta, először ceruzát ragadott. A korábban jobbkezes Erzsébet a betegsége előtt nem foglalkozott rajzolással, festéssel. Miután egyre többen biztatták az alkotásra, bátrabban kezdte el kezelni az ecsetet. Mezőszemerén először mutatkozott be a falunapon nyílt tárlattal, ahol a kiállított képek megvásárlására is lehetőség nyílt. ■ G. R. Tárlatlátogatók. Venesz Erzsébet munkái sikert arattak Mezőszemerén is megbeszélték Közmeghallgatást és falugyűlést tartottak Tenken. A megjelenteket legjobban a 31-es főút állapota és az egyre növekvő kamionforgalom foglalkoztatta. Elhangzott: évek óta napirenden van az út felújítása, ám az ígéretek csak ígéretek maradtak. A lakosság olyan sebességlassító technikai megoldást vár, amellyel megoldható lenne, hogy a járművek ne tudjanak keresztülszágul- dani a településen. A falugyűlésen Szopkó Tamás polgármester tájékoztatta a lakosságot az elmúlt időszak jelentősebb eseményeiről: az év végi állami adósságátvállalásról, amely a jogszabályok miatt nem érintette a falu számára kétségkívül legnagyobb terhet jelentő szennyvízcsatorna-beruházásból eredő adósságot. Szó volt a földrengést követő helyreállítási munkákról, a lakossági vagyonbiztosítás kártérítéseinek tapasztalatairól, valamint az általános iskola üzemeltetésének a katolikus egyháznak való átadásáról. Tisztázták a háziorvosi szolgálat körül elterjedt mendemondákat is. Mint kiderült, a jelenlegi helyettesítéses rendszerre azért van szükség, merthogy dr. Király Szilvia doktornő anyai örömök elé néz, jóllehet továbbra is Tenk háziorvosa kíván maradni. ■ SZ. E.
