Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-11 / 160. szám

2013. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Nehéz dolga lesz az új cseh kormánynak prága A növekedés beindítása a következő kabinetre marad - Jirí Rusnok a miniszterelnök Legjobb esetben is csak tíz hónapig marad hivatalban a parlamenti pártok ellenke­zése ellenére tegnap megala­kult cseh szakértői kormány, amelynek igen kevés lehe­tősége lesz a rekordhosszú ideje recesszióban lévő gaz­daság beindítására. Tar Gábor Az első olyan szakértői kor­mány alakult meg tegnap Cseh­országban 1993, az ország füg­getlenségének kikiáltása óta, amely nem a parlamentben képviselt pártok megegyezé­se alapján jött létre. Az önálló Csehország huszadik kormá­nyaként, illetve harmadik szakértői kabinetjeként meg­alakult testületet ugyanis úgy nevezte ki Milos Zeman állam­fő, hogy figyelmen kívül hagy­ta mind az eddig hatalmon lévő kormánypártok, mind az ellenzéki szociáldemokrata párt javaslatát arra vonatko­zóan, hogy miként kezelje a kormányválságot. Előbbiek azt szerették volna, ha a jelenlegi kabinet egy új kormányfővel kitölti a jelenlegi parlamenti ciklus 2014 májusáig hátralévő részét, míg utóbbiak azonnali előrehozott választást követel­tek. A jobbközép kormány mi­niszterelnöke, Petr Necas pár hete az után mondott le, hogy Fotózásra készül az új prágai vezetés. Középen Milos Zeman elnök, tőle jobbra az új kormányfő, Jirí Rusnok vizsgálati fogságba helyezték kabinetfőnökét, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítanak. Elemzők szerint Zeman - aki 2007-ben lépett ki a szociálde­mokrata pártból, és alakította meg saját mozgalmát - politi­kai súlyának növelésére hasz­nálta fel a kormányválságot az­zal, hogy a parlamenti pártok ellenkezése ellenére szakértői kormányt nevezett ki. Zeman lépéshez legitimitást adott, hogy ő az első közvetlenül választott államfője az országnak. Zeman kezére játszik az is, hogy ha a törvényhozás a 30 napon belül megrendezendő bi­zalmi szavazáson nem támogat­ja a szakértői kormányt, akko úgy is dönthet, hogy ügyvezető kabinetként akár a következő választásig, 2014 májusáig hi­vatalban tartja. Ahhoz, hogy ennél hamarabb, legkorábban szeptemberben választást tart­sanak az országban, az szük­séges, hogy a törvényhozás há- romötödös többséggel szavazza meg saját feloszlatását, ami igen bizonytalan. A kormány miniszterelnöke, az egykori szociáldemokrata pénzügyminiszter Jirí Rusnok így a legjobb esetben is csak mintegy tíz hónapig lehet hiva­talban. Cseh viszonyok között ez nem szokatlan, hiszen az el­múlt évtizedben hét kormányfő váltotta egymást, ami rekord az EU-n belül. Arra viszont kevés lehet az alig egy év az új kabi­net számára, hogy beindítsa a Az Orbán-kormány a minta A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK élén álló szociáldemokraták már tavasszal egyértelművé tették, hogy ha lehetőségük lesz rá, akkor az állami ki­adások folyamatos csökken­tése helyett az Orbán-kor- mányhoz hasonlóan a ban­kokra és a nagyvállalatokra kivetett adó emelésével pró­bálják majd az államháztar­tás helyzetét konszolidálni. gazdaságot, amely márciusig hat egymást követő negyed­évben zsugorodott. A kabinet fő feladata így az marad, hogy elfogadtassa a jövő évi költség- vetést. Ez várhatóan az utóbbi évek hiánycsökkentő intézkedé­seit folytatva 2014-re is jelentős kiadáscsökkentést irányoz elő. Az elmúlt négy évben egyetlen alkalommal sem sikerült az EU által elvárt, háromszázalékos szint alá csökkenteni a deficit mértékét. Az viszont igen kétsé­ges, hogy a tervezett kiadáscsök­kentést mennyiben tudja keresz­tül vinni a kabinet az őt nem tá­mogató parlamenten keresztül. A mostani szakértői kormány pénzügyminiszterének, Jan Fis- chernek rossz emlékei vannak e téren, hiszen 2009-ben minisz­terelnöke volt annak az ideig­lenes kormánynak, amelynek büdzsétervezetét a parlament jelentősen felülírta, és így meg­emelte a tervezett deficitcélt is. A cseh GDP változása (százalék, az előző évhez képest) 2009-2013 VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT Kiugró növekedés májusban a turizmusban KSH Májusban 18 százalékkal több külföldi vendég 16,4 szá­zalékkal több vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szállás­helyeken, mint egy éve, a bel­földi vendégek száma 12,1, az általuk eltöltött éjszakáké 9,7 százalékkal nőtt - jelentette a KSH. A szálláshelyek vendég- forgalma összességében 15,2, a vendégéjszakák száma 13,7 szá­zalékkal nőtt. Májusban 457 ezer külföldi összesen 1 millió 241 ezer éjsza­kát töltött el a szálláshelyeken. A legjelentősebb küldő országok közül Németország, Ausztria és Olaszország esetében a növeke­dés 10 százalék alatt maradt, de a brit, a lengyel és az orosz ven­dégek által eltöltött éjszakák szá­ma számottevően emelkedett, 24,9,28,5 és 61,3 százalékkal. A 380 ezer belföldi vendég 791 ezer éjszakát töltött a kereske­delmi szálláshelyeken. A szálláshelyek árbevétele 18 százalékkal haladta meg a tavaly májusit. Összesen 28,8 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül 16 milliárd forint szállásdíj-bevételt. ■ VG Vendégéjszakák alakulása (előző év= 100) 2010 2011 2012 2013.jan. 2013. febr. 2013. márc. 2013. ápr. 2013. máj. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH HIRDETÉS OTSZ Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Fővárosi Bíróság, Nyilvántartási s:zám: 5291 Adószám: 19623142-2-43 Bankszámlaszám: 11500102-10013845 Dr. Orbán Viktor úr miniszterelnök Miniszterelnökség 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Köszönöm válaszlevelét. Engedje meg, hogy magam és az OTSZ 105 tagszervezete nevében reagáljak Mi­niszterelnök úr által leírtakra. Nem tagadom, érzelmileg és az ember tisztessége alapján kötődöm a szövetkezetekhez, a szövetkezés esz­méjéhez. A Takarékszövetkezetek ösztöndíja tette lehetővé számomra, hogy diplomát szerezzek. A Gárdonyi-, a Bicskei-, és a Gorsium ÁFÉSZ, később a SKÁLA Szövetkezeti Vállalat biztosította szakmai-, emberi fejlődésemet és tette lehetővé, hogy sikeres életet vallhatok magaménak. 7 éve, évi 1 Ft tiszteletdíj ellenében választottak a takarékszövetkezeti rendszer mintegy 80 %-át képviselő legnagyobb szövetség elnökévé. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nem tudom elfogadni a levelében leírt állítást, hogy többszörös érdemi egyeztetés volt Évtizedek óta ismerjük egymást. Tudom, hogy legalább napi 16 órát dolgozik még ünnepnapokon is. Saját gyakorlatomból is tudom, hogy egy vezető nem tud minden szerződést vagy törvényt részletesen elolvasni és elemezni. Stratégiai célokat határoz meg és azt a beosztottak jól vagy rosszul végrehajtják. A Kormány- biztos úr rosszul hajtotta végre feladatát. A Kormánybiztos úr nem mondta el, hogy kész a törvényjavaslat, a konzultáció után rögtön megtárgyalja a Kormány és még azon a héten elfogadja a Parlament. Mellékelem a konzultációról készült jelentést, ha szükséges a hangfelvételt is. Az érdekegyeztetésnek megvan a magyarországi gyakorlata. Ezt a metódust Miniszterelnök úr is közel két kormányzati ciklus alatt személyesen is tiszteletben tartotta. Ennek a metódusnak a lényege az, hogy a szakértők kapnak egy írásbeli koncepciót, általában több fordulóban megvitatják és a döntést közösen hozzák meg. Miniszterelnök úr többször személyesen is biztosított arról, hogy a Kormánybiztos velem és az OTSZ-szel egyeztetni fog. Szeretnénk, ha nem következne az a régi gyakorlat, hogy egy beosztott által elkövetett hiba védelme a Kormány, a politika presztízsévé válna! Ennek reményében tételesen szeretnénk reagálni a törvényben megfogalmazott, általunk jogsértőnek ítélt problémákra. 125 takarékszövetkezet működik Magyarországon, ebből 105 az OTSZ tagja. Felelősségüktől vezérel­ve tagszervezeteink 1993-ban önkéntes döntésükkel csatlakoztak egy - a magyar bankrendszerben lényegében még ma is egyedülálló, jogosítványokkal és valós anyagi eszközökkel bíró - önkéntes in­tézményvédelmi alaphoz. Ezen önkéntes csatlakozásukat követően is - belső konszenzusukra épülően - folyamatosan erősítették, erősítik intézményvédelmüket. Ezen intézményvédelem erejét, minőségét egyébként jól mutatja, hogy az még a törvény benyújtása előtt a legmagasabb, „elismert” intézmény- védelmi kategóriába nyert besorolást a PSZÁF részéről. Az OTSZ tagszervezetei soha nem igényeltek pénzt a Országos Betétbiztosítási Alapból. A közvélemény, nem ismeri és összemossa a Jógazda Szövet­kezeti Hitelintézet, vagy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet problémáját, akik nem voltak a mi Szövetségünk tagjai. 1995-ben a Horn kormány német befektetőnek eladta a Takarékbank többségét. A Takarékszövetkezetek éveken át gyűjtötték a tőkét és sikerült 2004-ben visszavásárolni a többséget. Nem értünk egyet, hogy a törvény alapján a Magyar Posta a tényleges piaci ár 20 %-án beszáll és az MFB-vel együtt megszerzi a többséget a Takarékbankban. Teljesen elfogadhatatlan, hogy a törvény preambulumában megfogalmazottak szerint az Állam, majd külső befektetőknek értékesíti részesedését A vevő várhatóan csak magántulajdonos lehet és a Taka­rékbank hatósági jogosítványával biztos, hogy eltulajdonítja a több mint 100 ezer kistulajdonos értékeit. Az Állam és az Országos Betétbiztosítási Alap feladata a Szövetségünkön kívüli problémák megoldása és a várható kiadások nem terhelhetőek rá a több mint 100 ezer tulajdonosra. Tudom, hogy a banki gazdálkodási problémákat kevesen értik, ezért mint futballrajongó azt a példát hoz­nám fel, hogy az NB1 ló csapatából, ha 4 veszteséges nem kötelezhető a 12 nyereséges klub tulajdonosa arra, hogy konszolidálja a veszteséges klubokat. Minden fórumon elmondom, hogy az OTSZ tagjainál a legnagyobb biztonságban van a betétesek pénze és nincs szüksége állami segítségre. Ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozata és elemzése is igazolja, melyet mellékelek. Ikt.sz.: 799/2013. Tárgy: A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény margójára Budapest, 2013. július 08. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A törvény céljával igen, de a cél megvalósításának módjával, a törvény Alaptörvénnyel ellentétes rendel­kezéseivel, s az ennek nyomán a későbbiekben bekövetkező lehetséges változásokkal nem értünk egyet, nem tudjuk azokat elfogadni. A tagszervezeteink részéről - az Alaptörvényben biztosított alapjogaik szempontjából - kiemelten fontos, hogy megfelelő garanciákkal, az Állam részéről történő írásos kötele­zettségvállalással alátámasztottan legalább: • Legyen biztosított, hogy az OTSZ - a Magyar Postához hasonlóan, névértéken - jegyezhessen annyi részvényt a Takarékbankban, amelynek nyomán ismételten megvalósul a szövetkezeti hitelintézetek többségi tulajdona. Ehhez kapcsolódva felhívom a figyelmét arra, hogy a törvényben rögzítettek szerinti, Magyar Posta általi névértéken történő jegyzéséhez hasonló további 100 milliárd tőke hatása nyomán a szövetkezeti hitelintézetek tulajdoni részesedése a rendszer egészében 30 % alá csökken. A levelében megfogalma­zottak alapján ezzel Miniszterelnök úr sem érthet egyet. • Legyen továbbá biztosított a visszavásárlás lehetősége a szövetkezeti hitelintézeteknek arra az esetre, ha a Magyar Állam a szektorban lévő pozícióit értékesíteni kívánja. Ehhez a Magyar Állam biztosítson tízéves futamidejű alárendelt kölcsöntőkét a szövetkezeti hitelinté­zeteknek, biztosítva ezáltal, hogy a Takarékbank és a szektor továbbra is a szövetkezeti hitelintézete­ken keresztül továbbra magyar, szövetkezeti tulajdonban maradjon, az ne kerüljön a szektoron kívüli, esetleg külföldi személy(ek) tulajdonába. Ezzel szemben a visszavásárlás lehetősége 100 ezer magyar szövetkezeti tag gazdagodását segíti elő. • A Takarékbank új elsőbbségi részvényeihez továbbra is a Takarékbank alapszabályában a szavazat- elsőbbségi részvényekhez jelenleg biztosított jogosítványok társuljanak. • Az Integrációs Szervezet igazgatóságában és felügyelőbizottságában legyen biztosított a szövetkezeti hitelintézetek megfelelő, többségi képviselete (3 főből 2 fő), az általuk jelölendő személyek útján. S a szövetkezeti hitelintézetek többségi képviselete érvényesüljön a Takarékbank közgyűlés által válasz­tandó vezető testületekben is. Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a jól működő, hivatkozott európai szövetkezeti rendszerek esetén a központi szervek a tagszervezetek kontrollja, irányítása alatt működnek. Az erre vonatkozó dokumentumokat mellékelem. • Legyen biztosított a szavazati jog szabad gyakorlása az által, hogy az MFB nem él a törvényben biztosí­tott vételi jogával, amennyiben a Takarékbank közgyűlésén a szövetkezeti hitelintézet nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad. • Az OTIVA mellett érintett intézményvédelmi alapok tekintetében a törvény hatályba lépéséhez kap­csolódóan kerüljön sor az OTIVA keretében elért fedezeti szinttel azonos fedezeti szintnek a Magyar Állam általi biztosítására. • A válsághelyzet törvényi meghatározása - a versenysemlegesség okán - az összes hitelintézet esetében egyaránt kerüljön alkalmazásara. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A szövetkezeti hitelintézetek - egy konszolidált gazdasági szereplőtől elvárhatóan - tiszteletben tartják a törvényt, s tagjaik ezután kialakításra kerülő véleményének ismeretében be is fogják azt tartani. Ugyanakkor kiemelten fontosnak ítélem, a Köztársasági Elnök úr alkotmányos kifogásaira épülő azon megállapítását, hogy a törvénnyel nem ért egyet. Az Alaptörvény Hitvallásában megfogalmazottakkal azonosulva valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Ehhez kapcsolódó befejező^ondolatokként engedje meg, hogy azt kérhessem, a törvény és annak alkalmazása kapcsán a Magyar Állam képviseletében eljáró személyek vegyék figyelembe az Európai Parlamentben múlt héten elmondott beszédének általános érvényű gondolatait. Ha a levelemben megfogalmazottak megvalósulnak, akkor talán a Miniszterelnök úr levele és az abban megfogalmazott gondolatok, irányok - tekintettel a törvény Országgyűlés általi elfogadására - megkéset­tek ugyan, de még nem elkésettek. Tisztelettel: Demján Sándor elnök az OTSZ tagszervezetei és Elnöksége képviseletében _______________1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4. Levélcím: 1525 Budapest, Pf. 175._____________________________________________________________ Te lefon: (36-1) 488-0860 Fax: (36-1) 4880861 E-mail: info@otsz.hu Honlap: www.magyartakarek.hu HÍRSÁV Egyhangú volt a kamatdöntés / A magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa egyhangúlag döntött június­ban a jegybanki alapkamat 25 bázispontos, 4,25 száza­lékra történő csökkentéséről - derül ki a kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet tegnap tett közzé az MNB. A június 25-i ülésen a részvevők megállapították: amíg az inflációs és reálgaz­dasági kilátások indokolják, sor kerülhet további kamat- csökkentésre, ám a törékeny és gyorsan változó nemzet­közi környezetben fokozott óvatosság indokolt. ■ MTI Szigorodó engedélyezés rendelettel orvosolná a Vi­dékfejlesztési Minisztérium (VM) az Európai Bizottság kifogásait amiatt, hogy az építési projektek környezetvé­delmi engedélyezésére vonat­kozó nemzeti szabályok nem egyeztek az uniós előírások­kal, ami miatt még 2009-ben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A bizottság szerint a bevásár­lóközpont-, a stadion- és a parkoló építéséhez, a városfej­lesztési projektekhez, továbbá a jelentős módosításokhoz minden esetben szükséges a környezeti hatások vizsgá­lata. Kifogásolta még azt is, hogy egyes területeken csak meghatározott küszöbérték felett kell környezetvédelmi vizsgálatot végezni. ■ MTI I ? i I 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom