Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-08 / 132. szám

2013. JÚNIUS 8., SZOMBAT HORIZONT 5 m ♦ * 1 PERCES INTERJÚ “ Ezen a nyáron is sétálnak az egriek honismeret Nyári séták egrieknek címmel folytatód­nak az Egri Lokálpatrióta Egylet által szervezett túrák, amelyek keretében a me­gyeszékhelyen élők többet tudhatnak meg városuk tör­ténelmi hagyományairól, ne­vezetességeiről. A tervekről dr. Renn Oszkárt, a program főszervezőjét kérdeztük.- Mióta sétálnak együtt a hely­beliek?- 2007 nyarán indult az Egri séták című rendez­vénysorozat. Azóta már nem kevesebb, mint 125 alkalommal kalauzoltuk az érdeklődőket az egylet által felkért szakértőkkel a város nevezetes helyszínein. Az elmúlt hat év alatt egy igazi közösség alakult ki, s min­dig csatlakoznak hozzánk újak is. A témák rendkívül változatosak, résztvevőink ajánlatot is tehetnek arra, mi legyen a következő célpont.- Ezekből a túrákból már több könyv is elkészült...- Eddig három. Most dolgozom a negyedik hon­ismereti köteten, ami szep­temberben, Eger Ünnepén jelenik meg. Az előző három kiadvány összesen 48 sétát dolgoz fel történészek, művé­szettörténészek és helytörté­nészek bevonásával.- Milyen kirándulásokat ter­veznek a nyárra?- Idén is - mint minden évben - 16 sétát terveztünk erre az időszakra. Június 11-én az egri várba vezet az utunk, ahol az érdeklődők régi rézmetszeteket tekint­hetnek meg, a következő hé­ten pedig a Dobó István utcát fedezhetjük fel a várkaputól a Minaretig, helytörténészek segítségével. ■ SZ. E. Dr. Renn Oszkár: Igazi Egy nő, aki vezetésre született kihívások Zsámba Gézáné dr. már az egerfarmosi esztendők során is a távlatokat kereste- A jelek szerint az országos ve­zetés is elismeri eredményeiket...- Arra gondol, hogy mi rendezhettük meg a COOP Hungary Zrt. Heves megyei egészségnapját? Mert ha igen, ez valóban így van, az ország összes megyéjében a legjobban teljesítő szervezetek kapják meg ezt a feladatot. A két évtizede még a legki­sebb megyénkben fogyasztá­si és értékesítő szövetkezet­ből, a lőrinci Áfészból mára a legnagyobb COOP-szervezet lett. Ez éppen az az időszak, amióta Zsámba Gézáné dr. irányítja a gazdálkodó szer­vezetet. Tari Ottó- Hosszú út vezetett idáig?- Hosszú, küzdelmes, de szép. Amikor 1990-ben elnök lettem, a herédi Áfésszel ösz- szevonva is mi voltunk a leg­kisebbek, tíz közül a tizedikek a megyében. Tizenegy bolttal működtünk, a forgalmunk alig haladta meg a 200 mil­lió forintot. Ma már tizenegy településen - Heves mellett Nógrádban is - huszonöt élel­miszerüzletet működtetünk, de két újabb községben is megállapodtunk a tulajdono­sokkal. Az idei forgalmunkat hárommilliárdosra tervezzük. Ha a jeles színésznővé vált Molnár Piroskának a Kunságból sikerült, akkor nekem miért ne...? - tette fel a kérdést gyermekként az elnök asszony- Ez azért is fölöttébb érdekes, mert a köztudatban az él, hogy az Áfé- szek kora a rendszerválto­zást követően leáldozott...- Már amelyi­ké. Tény, hogy számos szövetkezet megszűnt a Lőrincinél jóval nagyobb te­lepüléseken is, többet pedig privatizáltak, de országszerte így is maradt 250. Nos, ezek között a tizenhatodik legered­ményesebbek vagyunk, még­pedig úgy, hogy hitel nélkül gazdálkodunk, húsz éve nem fizetünk késedelmi kamatot, beruházásainkat pedig saját és pályázati forrásokból fi­nanszírozzuk. Az amortizáció többszörösét fordítjuk fejlesz­tésekre. Miét Ijmbere- Ezzel függ össze a minap életbe lépett névváltozás is?- Igen. A szövetkezeti formát részvénytársaságira cserél­tük, mert a tevékenységünk volumenének ez felel meg leg­inkább. így június elsejétől COOP Lőrinci Keres­kedelmi Zrt. az el­nevezésünk.- A gazdálkodás tudománya termé­szetesen elsajátítható, de egy szövetkezet komp­lex, ráadásul sikeres irányítá­sa aligha tananyag az iskolában. Adottság lenne?- Meggyőződésem, hogy jó vezetőnek születni kell. Eger- farmoson, egy kis faluban jár­tam iskolába, ahol több osztály tanult együtt. Hajtottam ma­gam, hogy megfeleljek a szü­leimnek, majd magamnak is. Gyermekkoromban egyszer a kezembe került egy Képes Új­ság, amelyben a fiatal Molnár Piroska színésznő képe volt. Az interjúban elmesélte, hogy egy kunsági faluból érkezve váltotta valóra álmát. Azt gon­doltam, ha neki sikerült, akkor nekem Egerfarmosról miért is ne... Lám, Piroska ma már Kossuth-díjas, az ország egyik legelismertebb művésze. Ezzel csak azt akartam mondani, becsvágyra is szükség van tö­rekvéseink megvalósításához.- Egyszer említette, hogy szere­tett volna kitörni, ugyanakkor ra­gaszkodott Egerfarmoshoz is...- A mai napig ragaszkodom, s valóban nehéz volt az elsza­kadás. Kollégistaként előfor­dult velem, hogy könnyeztem, ha falumbelimmel találkoz­tam. Ugyanakkor vállaltam a távollétet, s a szüleimnek is örömet akartam szerezni. Meg­történt, hogy a jeles bizonyít­ványomat hazaküldtem nekik. Eleinte ösztönös, később már tudatos volt a belső kényszer, a „minél többet, minél jobbat” akarása. Mindeközben az alsó tagozattól az egyetemig és ké­sőbb is - nincs jobb kifejezés - kiválasztódtam a vezetői fel­adatokra. NÉVJEGY NÉV: Zsámba Gézáné dr. foglalkozás: a COOP Lőrinci Kereskedelmi Zrt. elnök-vezér­igazgatója iskolák: az egerfarmosi általá­nos iskola után az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola (Eger), majd a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem (Budapest) következett család -.férje - mint fogalmaz - hosszú ideje a legbiztosabb támasza az életben; gyermeke­ik: Péter mérnök-közgazdász, Renáta pedig, aki gimnáziumi tanár, másodéves doktorandusz hobbi: sport, sport és sport. Is­kolás éveiben szertornázott, ma úszással kezdi a napjait. Emel­lett sokat kerékpározik.- Nőként ez igazán nem lehetett könnyű. Sőt, szerintem nehezebb, mint ha férfi lennék. Ráadásul sem rokona, sem ismerőse nem voltam senkinek. Ha egyetlen embert kellene megneveznem, akinek sokat köszönhetek, az dr. Dráviczki Imre filozó­fus, aki valamely oknál fogva Farmosra került, pályára ál­lított, s már általános iskolás koromban távlatot mutatott. Szerencsére ehhez társult a munkabírásom, a szakmai igé­nyességem, s az, hogy ha szük­ségesnek láttam, soha nem kerültem a konfliktusokat.- Elégedett ember?- Ha az egész pályámat te­kintjük, abban nem volt törés. Ha egy adott feladatot nézünk, akkor az elégedettség addig a pillanatig tart, amíg elkészül a „mű”, mert a következő perc­ben már az újabb kihívást keresem. Számomra a gyerme­keim mellett egész életemben a munkám volt a legfontosabb. Seger GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Betáncolták magukat az Operafesztiválra A GGTánc Eger közös Bar- tók-esten mutatkozik be a Nagyszebeni Balettszínházzal és a Kolozsvári Magyar Operá­val. A Miskolci Operafesztivál nyitóelőadásaként láthatja a közönség június 14-én a Gár­donyi Géza Színház táncta­gozatának A fából faragott ki­rályfi című koreográfiáját, A kékszakállú herceg vára című opera- és A Csodálatos manda­rin balettelőadás mellett.- Újabb kihívás előtt állunk - fogalmazott Topolánszky Ta­más koreográfus, az egriek tagozatvezetője. - Izgalommal várjuk, milyen lesz majd élő zenekari kísérettel fellépni, együtt dolgozni a Miskolci Szimfonikus Zenekarral. Rá­adásul egy este kapnak bete­kintést a nézők abból, hány­fajta módon lehet Bartók Béla műveihez nyúlni, legyen az táncszínházi vagy éppen ope­raelőadás. Túl vagyunk A fából faragott királyfi 35. előadásán, táncoltuk Budapesten, Kassán és Szarvason is. Két évadon ke­resztül tartottuk műsoron, és jó látni, hogy míg ez egy fiatal társulat kezdő bemutatkozása volt annak idején, mára érett művészek táncjátékává vált - tette hozzá a tagozatvezető. ■ Ezúttal Miskolcon látható A fából faragott királyfi című előadás idén is fellép az egri Gárdonyi Géza Színház a II. Magyar Te­átrum Nyári Fesztiválon, Szar­vason. Az idei évad egyik si­kerelőadását, Murray Schisgal Woody Allan abszurd világát idéző vígjátékát viszi a társu­lat Blaskó Balázs rendezésé­ben. Marjai Virág, Nagy And­rás és Portik-Györffi András június 22-én játszik a szarvasi víziszínpadon.- Nem is lehetne jobb hely­színen, mint egy víziszínpa­don bemutatni az előadást, lévén a darab egy hídon ját­szódik, víz fölött, ahol többen, többször is belecsobbannak a vízbe - mondja Blaskó Balázs, rendező. - Szívesen lépünk fel más közönség előtt, hiszen ez a színháznak kitekintést je­lent, hogy meg tudjuk mutatni magunkat máshol is, nem csu­pán itthon, a Heves megyeiek, egriek előtt. A fesztiválnak is ez a célja: azok a vidéki teátru­mok, amelyek évad közben ke­vésbé tudják utaztatni az elő­adásaikat, nyáron lehetőséget kapnak, s játszhatnak máshol is. Nagyon-nagyon reméljük, hogy az időjárás is a kegyeibe fogad bennünket, és felhőtlen, szép csillagos ég alatt feledhe­tetlen nyári élményt ad majd a szarvasi nézőknek is az elő­adásunk. ■ 4 k Szarvason a Szerelem, Ó!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom