Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-04 / 128. szám

2013. JÚNIUS 4., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Az év második félében élénkülhet az export Zárolás miatt elbocsátás? egyetemek A HÖOK szerint mentességet kellene kapni A tárgyalás előtt Draghi kiállt a kötvényvásárlási program mellett KSH Márciusban az export 0,9, és az import 3,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Központi Statisztikai Hiva­tal részletes külkereskedelmi adataiból. A 784 millió eurós havi többlet részben éppen annak köszönhető, hogy az import nagyobb visszaesést mutatott az exportnál. Az idei első negyedévben a külkereskedelmi mérleg több­lete 524 milliárd forint (1,7 milliárd euró) volt, 29 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. Az élel­miszerek, italok és dohányter­mékek exportja 7,9, az import­ja 5,5 százalékkal esett vissza 2012 első három hónapjához képest. A külkereskedelem az év második felében kissé élénkül­het - mondta a Világgazdaság­nak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ez egyrészt a gyenge bázisnak, másrészt az új kapacitásoknak lesz köszönhető. Az export idén 1-1,5 százalékkal bővül­het, míg az import növekedése ettől egy kicsit elmaradhat. A beszerzési menedzser-in­dex alakulása sem adhat okot túlzott bizakodásra. A BMI májusban 47,1 pontra csök­kent az áprilisi 51,5-ös érték­ről, vagyis a feldolgozóipar zsugorodásáról tanúskodik az index. Az 50 pont alatti érték a szektor teljesítményének visz- szaesését jelzi. A Magyar Logisztikai, Beszer­zési és Készletezési Társaság szerint a termelési mennyiség és az új rendelések indexe erősen csökkent, utóbbi a leg­alacsonyabb májusi érték 1995 óta. Az import- és az export­index értéke is visszaesett az előző hónaphoz viszonyítva. ■ Hornyák József A külkereskedelmi többlet alakulása (millió euró) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára felvettek száma (fő) VG-GRAFIKA A felsőoktatás egyes intézményei mára már túl vannak azon a ponton, hogy kezelni tudják az adósságaikat FORRÁS: KSH Várhatóan a bér- és járulék- költségek csökkentésével, vagyis elbocsátásokkal vá­laszolnak az egyetemek és a főiskolák a várható költség- vetési zárolásokra. A HÖOK szerint egyes intézmények végét jelentheti, ha a kor­mány a felsőoktatás terüle­tén is ragaszkodik a koráb­ban bejelentett lépéshez. Braunmüller Lajos Elbocsátások révén próbálják meg egyensúlyba hozni gaz­dálkodásukat a felsőoktatá­si intézmények, attól tartva, hogy a leutóbbi költségvetési zárolások után nem tudják majd finanszírozni működé­süket. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez szükséges döntés 17,25 milliárd forintos költségcsökkentést ír elő az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának működési területén, ám arról még nincs döntés, hogy ebből mennyi jutna a fel­sőoktatásra. Annyi biztosnak tűnik, hogy többmilliárdos té­telről lesz szó. „Nincs arról információnk, hogy mekkora lesz a felsőok­tatásra jutó elvonás, de szá­mos intézménynél ma már az alapfunkciók ellátása került veszélybe” - nyilatkozta a Vi­lággazdaságnak Kiss Dávid. A Hallatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖ­OK) tagja lapunknak elmond­ta: „nem egy intézmény ese­tében csúszik az ösztöndíjak kifizetése, a kollégiumokban pedig már napirenden van egyes közműszolgáltatások kikapcsolása amiatt, hogy a fenntartó intézmények komoly likviditási gondokkal küzde­nek. A felsőoktatás egyes in­tézményei mára már túl van­nak azon a ponton, hogy ke­zelni tudják adósságaikat, és rendben tudják fizetni szám­A magyar állami felsőokta­tási intézmények költségve­tési támogatása jelentősen csökkent az elmúlt években, a legutóbbi, 2012 őszén vég­rehajtott összes országos zárolásnak aránytalanul nagy része - 15 százaléka - is az állami felsőoktatást érintette - közölte a Felső- oktatási Dolgozók Szakszer­vezete (FDSZ) korábban. A szervezet szerint az intézmé­láikat” - fogalmazott Kiss Dá­vid, aki szerint a felsőoktatási intézmények egy része már most is a működőképesség ha­tárán egyensúlyoz. Kiss Dávid utalt arra is, hogy a korábban ígért plusz állami források folyósítása és elosztása is felvet kérdéseket. Az idei költségvetés kialakítá­sánál a megállapított 123 mil­liárd forintos állami támoga­táson felül további 47 milliárd forintnyi célzott támogatásról tett ígéretet a kormány. En­nek része egy 10 milliárdos keret is, amely a 2009-2011- es uniós pályázatok önrészét állná, ám ebből eddig csak 3,9 milliárdot folyósított az nyenk „a működőképesség határához érkeztek, egye­sek már túl is vannak azon. Bármilyen további elvonás az alapfeladatok, az oktatá­si, kutatási kötelezettségek ellátását, valamint a bérek és ösztöndíjak kifizetését is veszélyeztetné a még jelen­leg stabilnak mondott intéz­ményekben is, illetve több helyen lehetetlenné tenné azt” - fogalmazott az FDSZ. állam. „Lassan történik az ígért források kifizetése, és látható, hogy nem feltétlenül a top egyetemek, illetve nem a legfegyelmezettebben gaz­dálkodók kapnak vissza ebből a legtöbbet” - fogalmazott az elnökségi tag. Kiss Dávid hangsúlyozta: „a HÖOK emiatt továbra is fenntartja álláspontját, amely szerint a felsőoktatás zárolás alóli mentességéről szóló dön­tés meg kell hozni. Az oktatás olyan cél, amelybe invesztálni kellene, nem pedig elvonni on­nan a forrásokat” - tette hozzá az elnökségi tag. A Miskolci Egyetem a na­pokban jelentette be, hogy a pénzügyi megszorítások miatt csaknem ötven közal­kalmazottat, elsősorban az oktató-kutató munkát segítő munkakörökben foglalkozta­tott dolgozót kénytelen elbo­csátani. Információink szerint a miskolci megoldás nem egye­di, és más intézmények is ha­sonló módon próbálják csök­kenteni költségeiket. Ennek eredményeképp az egyetemek és főiskolák közül több is az elbocsátás révén megspórolt bér- illetve járulékköltség ré­vén tervezik egyensúlyba hoz­ni gazdálkodásukat. Aggódnak a felsőoktatási dolgozók ekb Megvédte az Európai Köz­ponti Bank (EKB) kötvényvásár­lási programját Mario Draghi, a pénzintézet elnöke tegnapi kí­nai látogatása során. A súlyosan eladósodott eurózóna-tagorszá- gok kisegítésére közel egy éve meghirdetett program (Outright Monetary Transactions - OMT) szerint az EKB kész korlátlan állampapír-vásárlással beavat­kozni a piacokon, hogy lejjebb vigye a kötvényhozamokat. A program meghirdetése óta azonban valójában nem vásárolt egyetlen egy állampapírt sem az EKB, ugyanis - ahogy most Draghi is kiemelte - már a szán­dék bejelentése is nyugtatólag hatott a piacokra. A program kritikusai szerint azonban a korlátlan kötvény- vásárlás kilátásba helyezése valójában csökkenti a nyomást az eladósodott országokon, hogy konszolidálják államház­tartásukat. Ezzel kapcsolatban Draghi mostani nyilatkozatá­ban kiemelte: csak azután kez­dené el vásárolni a kötvényeket az EKB, ha előtte az érintett ország mentőhitelt kért, illetve megállapodott a hitelezőkkel az annak feltételéül szabott kiiga­zítási programban. ■ A papírok korlátlan vásárlása akár a német jogot is sértheti Feltehetően nem véletlenül időzítette mostanra Draghi az OMT megvédésére vonatkozó nyilatkozatát, ugyanis a német alkotmánybíróság jövő hét ked­den és szerdán tart meghall­gatást az OMT ellen benyújtott panaszokkal kapcsolatban. A beadványokat támogatja a német jegybank is, amely sze­rint a bajba került országok pa­pírjainak korlátlan vásárlása akár sértheti a német jogot is. A Berenberg Bank londoni ve­zetője elemzője, Holger Schmi­eding szerint nem valószínű, hogy a várhatóan még az őszi parlamenti választás előtt megszülető alkotmánybírósági döntés teljesen elutasítaná az OMT-t, azonban azt elképzel­hetőnek tartja, hogy az ítélet majd olyan feltételeket ír elő az EKB-akcióban való német rész­vételre, amely miatt jelentősen csökkenhet az OMT hatékony­sága. ■ T. G. Zuhanással reagált a török tőzsde a tüntetésekre reakció Az elhúzódó demonstrációk ronthatják az ország eddig kedvező megítélését a külföldi befektetők körében Jelentős piaci mozgást váltot­tak ki tegnap a már négy napja tartó kormányellenes tünteté­sek Törökországban. A vezető isztambuli tőzsdeindex nap közben közel tíz százalékkal is esett, a kötvényhozamok emelkedtek, míg a török fizető- eszköz, a líra árfolyama 2012 januárja óta nem látott szint­re esett a dollárral szemben. A piaci szereplők amiatt aggód­nak, hogy az esetlegesen elhú­zódó tüntetéssorozat, mennyire ronthatja a török gazdaság ed­dig amúgy igen kedvező meg­ítélését a befektetők körében. A 2010-ben és 2011-ben 8 százalék feletti ütemben bővü­lő török gazdaság 76 milliós la­kosságával vonzó piacot jelent a súlyos növekedési gondokkal küzdő eurózóna-országok ex­portőrei számára. A Moody’s pedig két hete javított az ország adósbesorolásán, miután az osztályzatot már befektetésre ajánlott szintre emelte. A 2003 óta a miniszterelnöki posztot betöltő Recep Tayyip Erdogan kormányzását gazda­sági szempontból így egyálta­lán nem lehet sikertelennek nevezni, azonban a mostanihoz hasonló szintű kormányelle­nes tiltakozásokra már hosz- szú évek óta nem volt példa. A tüntetéssorozatot az váltotta ki, hogy a rendőrség brutálisan szétverte az egyik isztambuli Folytatódtak a zavargások, több mint 1700 embert tartóztattak le park beépítése ellen demonst­ráló tömeget. Ezt követően a fák kivágása elleni demonstráció a kormány leváltását követelő tüntetéssorozattá alakult át. A demonstrációk fokozatosan átterjedtek az ország 67 városá­ra. A rendőrség több mint 1700 embert vett őrizetbe. Az ellenzék szerint a soro­zatban három választást meg­nyerő Erdogan egyre inkább autoriter rendszert épít ki, amelynek része a média szoro­sabb ellenőrzése. A kormány­fő korábban bejelentette, hogy a 2015-ös választás után nem akar újabb mandátumot kitöl­teni, ehelyett megváltoztatná az alkotmányt, és jelentősen bővítené a jelenleg csak cere- moniális szereppel bíró állam­fő jogkörét. A napokban fogad­ták el azt a szabályozást, amely korlátozza az alkohol árusítását és reklámozását. ■ T. G. A török GDP változása (százalék, az előző évhez képest) 10 2008-2013 VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom