Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-10 / 108. szám

2013. MÁJUS 10., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 3 HÍRSÁV Szeméremsértőt fogtak a rendőrök EGER Egy megyeszékhelyi játszótérről értesítették a rendőrséget szerdán reggel, miután egy ismeretlen je­lent meg a helyszínen, s ott a nemi szervét mutogatta a járókelőknek. Az egri rend­őrök a személyleírás alapján néhány órával később elfog­tak és előállítottak egy férfit. B. Gergely egri lakos ellen - őrizetbe vétele mellett - szeméremsértés elkövetésé­nek megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság. ■ P. A. Új bútorgyártó üzemcsarnok épül kerecsend Megkezdődött a Sanamöbel Bútorgyártó Kft. telephely-fejlesztési beruhá­zása, amelynek keretében egy új, közel 2200 négyzet- méteres gyártócsarnok épül, amiben festőüzemi berende­zéseket helyeznek el. A 150 milliós beruházás eredmé­nyeként 20 százalékkal nő a gyártási kapacitás. ■ P. A. Aranyérmet nyert a falu „közbora” nagyréde A Nagyrédei Hegy­község idei borversenyén termelői (kézműves borok, adómentes tételek, hobbi­borászok) kategóriában a legszebb bornak választották a helyi önkormányzat által benevezett Köz-Cuvée-t. Az aranyérmes „közbor” a Start közmunkaprogram jóvoltá­ból kerülhetett a pincébe, hi­szen a falu legutóbbi időkig gondozatlan szőlőterületein termett alapanyagokból ké­szült. A kihasználatlan par­cellákat ma a közmunkások művelik meg. ■ P. A. A program is, a bor is sikeres... Nagy falat a tudatosság szokások A magyar fiatalok többsége nem táplálkozik megfelelően A fiatalok tisztában vannak azzal, miként kell táplálkozni, de szokásaikon ez nem látszik. Főtt étel helyett sokszor csak egy szendvics az ebéd. A 15 és 25 év közötti fiatalok nagy része szerint a bőséges reggeli, a meleg ebéd, illetve a sok zöldség és gyümölcs hozzátartozik a mindennapi étkezéshez. Ennek ellenére a táplálkozási szokásaikban mindez korántsem mutatko­zik meg. Licska Balázs A 15 és 25 év közötti korosztály 82 százaléka szerint kiadósnak és tartalmasnak kell lennie a reggelinek, de csak negyede kezdi ennek megfelelően a na­pot. Még egységesebben nyi­latkoztak a megkérdezettek a meleg ebéddel kapcsolatban: 92 százalékuk szerint erre minden­kinek nagy szüksége van, de a fiatalok alig fele eszik délben napi rendszerességgel főtt ételt. Egyöntetűnek mondható az a vé­lemény is - 94 százalék -, hogy gyümölcs és zöldség fogyasztása nélkül nem múlhat el egyetlen nap sem, miközben csak min­den ötödik válaszadó eszik na­ponta friss és vitamindús ételt - derült ki az Ipsos felmérésből. Egy lapunknak nyilatkozó, általános iskola alsó tagozatá­ban tanító pedagógus elmondta, hogy vannak válogatós gyere­kek. Egyesek a levesbe is csak belemerítik a kanalat, de van, aki a másodikba is csak bele- kapirgál, a hús is visszakerül a konyhás nénikhez. Általános­ságban azonban nem maradnak éhesek a gyerekek. A tízórai és az uzsonna is rendszerint el­fogy. A tapasztalat szerint a gyü­mölcsöt és zöldséget szeretik a gyerekek - az alma a kedvenc -, igaz, esetenként egy harapás után a szemetesben landolnak.- A fiatalok nem rendelkez­nek megfelelő tudással a szerve­zetükről, azt hiszik, hogy min­dent kibír - fogalmazott dr. Var­ga Márta gasztroenterológus, belgyógyász főorvos, aki szerint több felvilágosító előadásra len­ne szükség a közoktatási in­tézményekben. Hangsúlyozta, hogy több kór is kialakulhat azoknál, akik fiatal koruktól kezdve rendszertelenül étkez­nek: így például emésztőszer­vi panaszok fordulhatnak elő, reflux betegség, irritábilis bél szindróma, tápanyaghiányos ál­lapotok - vashiány, nyomelemek hiánya - léphetnek fel.- Ha emésztőszervi panasz, fokozott fáradékonyság mutat­kozik meg, illetve csökken a tel­jesítőképesség, érdemes orvos­hoz fordulni - folytatta dr. Varga Márta. Lapunk felvetésére, hogy azok, akik az időhiány miatt sokszor nem tudnak rendesen reggelizni, ebédelni, hogyan „verhetik át” a szervezetüket, elmondta: - Nem lehet átverni. Napi többszöri, kis volumenű ét­kezés a legnagyobb rohanásba is belefér. A reggeli kávé után egy joghurtot vagy egy szelet sajtot meg lehet enni. Fegyelmezetteb­ben kellene foglalkozni az étke­zéssel, a napi folyadékbevitellel, ami nőknél napi két, férfiaknál napi két és fél liter vizet jelent. Megkérdeztünk középiskolásokat, szoktak-e rendszeresen reggelizni, ebédelni... szlaninka János: - Nem ma­radhat ki a reggeli, általában péksüteménnyel szoktam indíta­ni. Hétköznapokon az iskolában ebédelek rendszeresen, így főtt ételt eszek a déli órákban. Gyü­mölcsöt vagy zöldséget pedig dél­után szoktam fogyasztani. Fon­tosnak tartom, hogy helyesen és egészségesen táplálkozzak. KUBIK PÉTER: - Otthon nem, csak az iskolában szoktam regge­lizni, tehát késve, úgy tíz óra kö­rül. Ebédelni viszont már nem maradok az iskolában, csak ak­kor eszem főtt ételt, ha hazaér­tem, úgy délután kettő óra után. Rendszeresen eszek gyümölcsöt, banánt és narancsot, vagy ami éppen szezonális. BURS ALEXANDRA: - Általában szoktam reggelizni, de csak az iskolában. Hogy éppen mit, az nagyon-nagyon változó. Csak akkor ebédelek, ha már haza­értem, tehát meglehetősen ké­sőn, úgy délután három óra környékén. Mi tagadás, elég rendszertelenül eszem, úgy, ahogy éppen sikerül. JEGYZET Szavazás és az élet örömei az egyik kereskedelmi csa­torna arról indított szava­zást, hogy a társaság melyik telenovellát vásárolja meg és mutassa be legközelebb. „Az élet apró örömei és a ha­zai demokrácia sikere” - ér­tékelte szinte azon mód nem kevés iróniával a kezdemé­nyezést egyik ismerősöm a Facebook-oldalán. Az persze megérne egy külön tanul­mányt, hogy a magyarok­nak honnan a viharból kel­lene tudniuk, hogy melyek most az igazán trendi szap­panoperák Dél-Amerikában, vagy az utóbbi időben a sorozatgyártás terén nagy hatalomnak számító Török­országban. utóbbi állam néhány éve egyébként is megkezdte a területen a hódító útját, és ahogy a janicsárok egy­koron Buda várába, most a filmjeik szivárognak be a mindennapokba. A MÁR EMLÍTETT Voksolás kapcsán lehetne puffogtatni a kereskedelmi csatornák indulása óta eltelt másfél évtized közhelyeit a televí­ziózás elmagányosító ha­tásairól, a szappanoperák sivárságáról, a valóság- show-król és a legújabb statisztikákról, amelyek szerint egy átlag magyar naponta 5 órán és 18 percen át bámulja a képernyőt, mi­közben ez a szám az ötven év feletti korosztályban már megközelíti a hét órát. Akár arról is, hogy egy másik fel­mérés szerint az emberek két százaléka a vécében, öt százaléka pedig a fürdőszo­bában is tévézik. Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra televíziózás. aki persze akart, az elmúlt években már lépett. Akad család, ahol egyáltalán nincs tévé, mások minimá­lisra fogták a készülékek előtt töltött időt. Senkinek ne legyen azonban illúzió­ja, a többség nem fogja ezt tenni, inkább lelkesen várja az új telenovellát. Nagyot lépett előre a Detki Keksz Kft. halmajugra Háromezer négyzetméteres gyártó- és raktárbázist épített a cég Partnerkapcsolatra léphet Gyöngyös es az azeri Shusha Átadták a Detki Keksz Kft. új üzemcsarnokát és raktárbázi­sát. A félmilliárd forintos be­ruházáshoz közel 220 millió forintos uniós forrást nyert az édesipari cég. A tegnapi ünnep­ségen bemutatták a magyar tu­lajdonú vállalkozás háromezer négyzetméter új komplexumát.- Harmincéves cégünk életé­ben nagyon jelentős ez a fejlesz­tés, s továbbiakat is tervezünk. Ezer-ezer négyzetméteres az új előkészítő csarnok, a 2500 pa- lettás magas raktár és az üzem­csarnok is. Munkatársainknak eddig nagy melegben kellett dolgozniuk, de mostantól töb­ben klimatizált helyiségben ál­líthatják elő a kekszeket. Besze­reztünk egy új mártógépsort is - mondta el Pavlova Olga, a Detki Keksz ügyvezetője. Hoz­zátette, a bővítés nem ért véget, nyáron érkezik egy modern gyártósor, amelyen az innova­tív termékek készülnek majd, de kiválthatja majd a linzer- és a kekszsort is. A halmajugrai cégnél közel 150-en dolgoznak. Az ünnepségen Horváth László megyei kormánymeg­bízott hangsúlyozta, hogy a Detki Keksz nem csupán a ter­mékeket jelenti, hanem a sike­res, stabil, magyar tulajdonú vállalkozást is. A megye gaz­daságában jelentős szereplők, s reméli, azok is maradnak még legalább 30 éven át. ■ T. B. Eddig bérelt raktárt használtak, ám mostantól már van sajátjuk... kapcsolat kiépítéséről írt alá szándéknyilatkozatot Gyöngyös és az azeri Shusha városa. A do­kumentumot a polgármesterek, Faragó László és Bayram Safa­rov látták el kézjegyükkel. A ta­lálkozón a városvezetők bemu­tatták településeiket. Shusha polgármestere elmondta: a Gyöngyöshöz hasonlóan 31 ezer lakost számláló azeri település egy örmények által megszállt város, ahová a korábbi lakosok még turistaként sem mehetnek vissza. Bayram Safarov szavai­ból az is kiderült, hogy Azerbaj­dzsán gazdasága nagyon erős, kultúrája világszerte híres. Dr. Vilayat Guliyev, az Azer- bajdzsáni Köztársaság magyar­országi nagykövete szerint nincs párja a világon annak az együttműködési nyilatkozat­nak, amit Gyöngyös és Shusha írt alá. A diplomata ezért kö­szönetét mondott a mátraaljai városnak és a Jobbiknak, amely segítette a kapcsolat létrejöttét. Faragó László, Gyöngyös pol­gármestere kiemelte: minden, a város iránt érdeklődő országot, népet jó szándékkal fogadnak, majd felkérte a shushaiakat, hogy Azerbajdzsán is vegyen részt az augusztusi Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztiválon. Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a szerződés nemcsak két város, de két nép szövetsé­gét is jelenti. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom