Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-31 / 125. szám
2013. MÁJUS 31., PÉNTEK MÁTRAI ERŐMŰ asa^^awHBBBBapaffia»iii iiiimnimui minim »nBawwitrniTTirT'iffTirifr'^Ta'^ PROMÓCIÓ 5 így születik a villanyáram a lignitből mátrai erőmű zrt. Nyílt napon mutatták be az évmilliók óta a földben lapuló ásványkincs útját a háztartásokig Nagy érdeklődés kísérte a Mátrai Erőmű Zrt. akcióját, amelynek keretében civilek is bemerészkedhettek á visontai és bükkábrányi bányákba. A Magyar Bányászati Szövetség kezdeményezésre a Mátrai Erőmű Zrt. is csatlakozott az Európai Unió tagállamaiban meghirdetett „Minerals Day” nevű rendezvénysorozathoz. A bányászati napokat 2007 óta kétévente rendezik meg szerte Európában, de a világ több pontján is bekapcsolódtak már a programokba, hogy bemutassák a szektorban folyó munkát, innovációt, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen ásványkincseket. A múlt hét végén több százan éltek a lehetőséggel, hogy betekintést nyerjenek a visontai és a bükkábrányi lignitbányák, valamint a magyar villamosenergia-szükséglet 15 százalékát adó erőmű mindennapi életébe. A kétórás tú- | rákon a vendégek terepjáróau- 2 tokkal utaztak le a 140 méter J mély külszíni bányába, ahol § megismerkedhettek a bányászat körülményeivel, eszkö- 'zeivel. A jobb minőségűnek számító, s az 1960-as évek óta bányászott visontai lignit például három rétegben található a Déli bányában. Ezek vastagsága azonban összesen 12 méter, tehát egy egység tüzelőanyagra tízszer annyi fedőkőzet jut. Bár hazánkban ez az energiahordozó áll rendelkezésre a legnagyobb mennyiségben, a bányagödör- 1 ben egy centiméternyi szén 1 sem maradhat. Nem lehet pa- J zárolni, hiszen annyi nincs = belőle, mint Ukrajnában, ahol hatvan méter vastag széntelé- rek is akadnak. A bányászat tehát nagy precizitást igényel, a lignit tetejét alaposan letisztítják, majd merítéklét- rás és kanalas kotrógépekkel jövesztik. Visontán található egyébként Magyarország legnagyobb mozgó gépe, a három részből álló, lánctalpakon guruló forgótárcsás kotró, míg Bükkábrányban a világ legnagyobb kompakt kotrógépe üzemel. A bányában egyébként környezetkímélő módon dolgoznak, hiszen az óriási gépek villanyárammal működnek, s bármilyen olaj-, vagy zsírszennyezést azonnal megszüntetnek. A meddőt folyamatosan szalagok és gépek szállítják át a hányótérbe, ahol meg is kezdődik a rekultiváció. A lignit apróra törés után szalagon érkezik be az erőmű területére, hogy majd szárazon, por formájában fújják be a kazánokba. A szétválasztás fontos, a kazánokba nem kerülhet a nem éghető homokból. A Déli bánya - amely miatt az 1990-es években áthelyezték a 3-as számú főutat, pedig eleinte nem tervezték nagyra az erőmű 1999-ben lejáró engedélye miatt - körülbelül tíz év múlva merül ki. Az erőmű szénszükségletét a már megkutatott, Kápolna felőli Keleti hármas bányából fedezik majd, előtte megkezdik a víz kiszivattyúzását. A délit pedig A bányalátogatásokon bemutatták, hogyan zajlik a szén jövesztése. A lignit az ország legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozója. Visontán óriási merítéklétrás kotrógépekkel bányásszák a lignitet. rekultiválják, csakúgy mint a két keletit és a nyugatit. Utóbbi közvetlenül Vison- ta község mellett található, s egy része már szántó, más részén pedig szőlőt telepítettek, s mivel a talaj nem fertőzött vírusokkal, oltványokat termesztenek. Több száz hektárt akácos, nyíres erdő borít. Visszatért a kiszivattyúzott talajvíz, amely már szép tavat képzett a bányagödör alján. A környékbeliek kedvelt kirándulóhelye, birtokba vették az apró- és a nagyvadak is. Ironikus egyébként, hogy a legvastagabb szénrétegek a település alatt találhatók, ahol éppen ezért az 1990-es évekig építési tilalom volt. A megtorpant fejlődést azóta igyekszik behozni a község, részben a befizetett iparűzési adóból. Németországban egyébként volt rá példa, hogy egy bánya miatt lerombolt falut újra felépítettek, utcástól, házastól, pár kilométerrel odébb. Természetesen a cég költségén. A Visontától Bükkábrányig húzódó összefüggő szénréteg egyébként - a jelenlegi technológiával és a mostani energiafogyasztás mellett - száz évre elegendő. A Mátrai Erőmű Zrt. azonban állít elő zöldáramot is, főként biomasz- szából. A kimerült bányák hányóin energiaültetvényeket telepítettek, s fölvásárolják a környék mezőgazdasági hulzik 100 méter magas a kürtőkön. Visszamarad azonban a hasznosítható gipsz és a korábban elektrosztatikus úton leválasztott pernye, előbbit az ipari parkba betelepült vállalkozások veszik át, utóbbit pedig cementgyárak. A blokkok hűtésére használt víz egyébként a zárt technológiának köszönhetően nagyrészt a rendszerben marad, míg az ipari parkba betelepült cégek a helyen kívül áramot, gőzt és alapanyagot is kapnak. A Mátrai Erőmű Zrt. a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója, közvetlenül 2500 embernek biztosít munkát, a karbantartó, szállítmányozó, s az ipari parkba betelepült, alapanyagot hasznosító cégeken keresztül azonban további több ezer család megélhetését biztosítja. A nyílt napokon is sok olyan ember látogatott el Visontára és Bükkáb- rányba, akiknek családtagjai, ismerősei között van MERT-es dolgozó.- Ritkán lehet eljutni ilyen helyekre, le a kalappal a szervezés és a látvány előtt. Vannak bányász ismerőseim, s kíváncsi voltam, hogy igazat mondanak-e, s úgy találtam, hogy igen. Nagy esők után térdig érő sár van lent a bányában, most viszont jó idő volt és száraz földön járhattunk. Környezetvédelmi aggályaim nem voltak, tudom, mivel jár a bányászat. A vizet muszáj elvezetni, mert egyébként nem lehetne kitermelni a szenet, a többi pedig szerintem úgy van, ahogyan a környezetvédelmi előírásokban szerepel - alkotott véleményt Borsos Zoltán, aki érdeklődve járta végig a túrát, s meg volt elégedve a látottakkal. Elmondta, nem pazarolja az elektromos energiát, igyekszik spórolni vele, hasonlóképpen tesz felesége is.- Én teljesen más területről érkeztem, nemzetközi kereskedelemben dolgozom. Viszont közel lakom, s mindig érdekelt, mi folyik itt, hogy megismerjem a környéket, ahol élek, s ennek szerves része a bánya és az erőmű is - mesélte Daru Gábor, miért is vett részt a visontai bányalátogatáson.- Aggodalom nem volt bennem az iránt, hogy mi folyik itt, inkább kíváncsi voltam. Úgy éreztem, hogy ide közönséges földi halandó, hacsak nem itt dolgozik, nem mehet be, így üdvözlöm ezt az új kezdeményezést. Szerintem mindenkinek, aki a környéken lakik, s nincs közvetlen köze a céghez, le kellene jönnie és meg kellene ismernie a bányát, hogy konkrét, tiszta képet kapjon az itt folyó munkáról - tette hozzá Daru Gábor, akinek nagybátyja is dolgozott Visontán, ezért is szeretett volna eljutni oda.- Mindig készültünk, egyszer együtt lejövünk ide, de úgy alakult, hogy ő már nyugdíjba ment, én pedig így tudtam meglátogatni egykori munkahelyét. Várakozáson felül alakult ez a túra. Fogadtak, vártak bennünket, megvendégeltek és az információkon, élményeken kívül emléket is kaptunk. Ezek olyan dolgok, amelyek lehet, hogy nemzetközi szinten természetesek, nálunk viszont nagyvonalúak. Sok élménynyel gazdagodtam, alkalmam nyílt megismerni, hogyan is működik az erőmű, a bánya. Testközelből szemügyre vehettem a gépeket, amelyek távolról más képet mutattak, közelről viszont monumentálisak - osztotta meg élményeit Daru Gábor, aki elmondta, voltak aggályai a széntüzelésű erőmű miatt, de most már érti, hogyan működik, s, hogy a technológia miatt a keletkező mellékanyagokat is fölhasználják a cégek, ez pedig mindenképpen üdvözlendő dolog.- A Mátrai Erőmű külföldi tulajdonban van, de amit megtermelnek, azt magyar erőből teszik, s megnyugtató, hogy az a tudás, hatalom ami a kezünkben van, itt megtérül. Az anyagi oldal nem az én asztalom, csak a kíváncsiság miatt kérdeztem rá, mik az arányok. így megtudtam például, hogy a cég bevétele éves szinten 90 milliárd forint, de az elmúlt esztendőkben 88 milliárdot költöttek fejlesztésekre, s ennek is köszönhető, hogy a környezetet a lehető legnagyobb mértékben kímélve tegyék azt, amit tesznek - tette hozzá a fiatalember, aki, ha lesz rá még lehetősége, szívesen visszamenne legközelebb is egy bányalátogatásra. - Ezúton is üzenem Valaska úrnak, hogy isten tartsa meg a jó szokását, szervezzen sok ilyet, hogy még többen meg tudják ezt nézni. Azt gondolom, zseniális kezdeményezés, örülnék, ha lenne jubileuma - zárta szavait Daru Gábor. A Mátrai Erőmű évente több ezer vendéget fogad, zömében magában az erőműben. Rendszeresen forgatnak reklámfilmeket, klipeket, helyszínül szolgáltak például Caramel most készülő, Jelenés című zenés videójához is. ladékait. Az erőmű öt széntüzelésű blokkal (ezek beépített teljesítménye összesen 884 megawatt) és két gázturbinával rendelkezik, így összesen 950 megawatt villanyáramot tudnak termelni óránként. Természetesen a környezet- védelmi előírások maximális betartásával, amelyre sokat költöttek a cég tulajdonosai. A Mátrában egyedülálló módon a Heller-Forgó-féle hűtőtornyokba építették be a kéntelenítő berendezést. A füstgázt „mészszuszpenzióval” , azaz a kalcium-karbonát vizes elegyével mossák át, így 97 százalékban leválasztják kén-dioxidot és már csak a tisztított füstgáz, vízgőz távoA Mátrai Erőműben a hűtőtornyokba építették a füstgáztisztítót. A bánya és az erőmű - bár sokáig külön cég voltak - mindig összetartozott.
