Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-27 / 121. szám
2 2013. MÁJUS 27., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Hungarikumok Heves megyéből: értéktárat imák az idén össze Még most is építik, ami leomlott földrengés A károsultaknak még jól jönnének az adományok, különösen Átányban döntések Soron kívüli tanácskozást tartottak a minap a megyei Közgyűlés tagjai. Az ülés összehívását az Államreform Operatív Program keretében kiírt pályázat benyújtása indokolta, amelyhez szükséges volt a közgyűlés felhatalmazása. A projekt átfogó célja a megyei önkormányzat területfejlesztési dokumentumai előkészítésének támogatása, az ehhez szükséges megyei tervezői kapacitások megerősítése. A fórumon a képviselők elfogadták a Heves Megyei Értéktár létrehozását kezdeményező javaslatot is, amely arra hivatott, hogy az oda bekerülő, megyénkben található természeti és kulturális értékek hunga- rikummá nyilvánítását kezdeményezze. A napirendi pontok közt szerepelt a szomszédos megyék területfejlesztési koncepcióinak véleményezése is, ezúttal a Pest és Nógrád megyék dokumentumait ismerhették meg a képviselők. A közgyűlésen Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatósága igazgatója megyénk közútjainak állapotáról, a javítási munkálatok helyzetéről és a jövőbeli útfelújításokról, állagmegóvó intézkedésekről tájékoztatta a jelenlévőket. ■ P. A. Tovább bővül, s tágasabb lesz az egri IFI-Pont fejlődés Az egri közgyűlés februári tanácskozásán fogadta el a kezdeményezést, hogy a fiatalok kedvelte IFI-Pont tágasabbá váljon. Az erről szóló döntés szerint e célra a mostani irodával szembeni 110 négyzetméteres ’ helyiséget kapták meg, így létrejöhet egy közösségi tér, ami a korábbi Ifjúsági Ház szerepét is betölthetné. Tóth-Vági Eszter irodavezető közölte: szeptembertől használhatják a területet, ahol száz ember is elférhet. Lesz csocsó, pingpong-asztal, vetítővászon, amik bármikor igénybe vehetők. Az iroda marad eredeti funkciójában. ■ SZ. E. Az év eleje óta ötször is megmozdult a föld Heves megyében. Közülük csak az áprilisi okozott károkat. A helyreállítás még tart. Guti Rita Először február 16-án jeleztek földmozgást Füzesabony térségében, akkor a Richter-skála szerinti 3,5-es erősségű rengés este negyed hét után okozott kisebb riadalmat, ám károkról akkor nem érkezett jelentés. Április 23-án hajnali 0 óra 28 perckor viszont már a Richter-skála szerinti 4,8-4,9 erősségű földrengést észleltek Egertől délre, Heyes, Erdőtelek és Tenk térségében, amit még aznap több érezhető utórengés kísért. A földmozgás akkor 8 kilométer mélyről indult. Ennél a rengésnél már károk is keletkeztek, kémények dőltek le, falak repedtek meg. Talán már fel sem kapták a fejüket a Heves megyeiek, amikor május 8-án újabb rengésről érkezett jelentést. Ez olyan kicsi volt, hogy csak a műszerek érzékelték. Május 8-án 22 óra 49 perckor a Richter-skála szerinti 1,9-es erősségűt mértek Egertől 29 kilométerre, 5 kilométeres mélységben. Ezt május 19:re, vasárnapra virradóan újabb, a Richter-skála szerinti 3-as követte Tenk térségében. Magyarország területén évente átlagosan j.QO-120 kisebb (2,5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhető. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, amely az epicentrum környékén már jól Kárfelmérés a rengést követő napokban. Van mit helyreállítani az áprilisi földmozgás után, főként Tenken és Átányban. Képünk illusztráció. érezhető, de károkat még nem okoz (2,5-3,0 magnitúdójú). De 4,5-5-ös erősségű rengés is bekövetkezik átlagosan 10 évente, ami Magyarországon nagynak számít, ilyen volt az áprilisi Tenken tapasztalt földmozgás, jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6,0 magnitúdójú 40-50 évenként pattan ki a foldren- ges.hu adatai szerint. ■ A földrengések zömét törési felületek mentén elmozduló kőzetblokkok okozzák.- A földrengések legnagyobb részét törési felületek mentén elmozduló kőzetblokkok okozzák. A folyamatosan mozgó földkéreg a törésvonalak mentén lévő kőzetekben hatalmas feszültséget kelt, ami időnként felszabadul - szögezte le Holló Sándor, Egerben dolgozó geológus. - Olyan ez nagyban, mint amikor egy nehéz szekrényt próbálunk megmozdítani. Egy ideig csak erőlködünk, aztán a szekrény nagy robajjal odébb csúszik. Néhány másodpercig tart csak a morajló hanggal kísért jelenség. Térségünkben, ha nem is kell félni a földrengésektől, de számítani azért kell rájuk. A krónikák feljegyezték, hogy Egerben és a környékén 1925. januárjában több földrengés is volt, a legpusztítóbb január 31-én pattant ki. Ezt Ostoros és Demjén térségében is érezték. Ostoroson az épületek és a barlanglakások falai és a mennyezetek erősen megrepedeztek, tűzfalak, oromfalak, vagy azok felső részei és a kémények ledőltek, vagy súlyosan megsérültek. A templom északi oldalán levő mellékhajó mennyezete leszakadt. A község 406 épületéből csak 8 maradt sértetlen. A temetőben levő síremlékek egy része az óramutató járásával megegyező irányba elmozdult, a lágy riolittufából készült sírkövek eltörtek, és kelet felé zuhantak. Bár 200 ház veszedelmesen megsérült, nem történt haláleset, sőt még súlyos sérülés sem* pedig sok kémény leomlott. A korabeli felmérés a károkat 7 milliárd koronára becsülte Ostoroson és 16 milli- árdra Egerben. (1925-ben 1 kg kenyér ára 6000 korona volt.) Az akkor használt 12 fokozatú skála szerint ez a rengés 8-as, 9-es erősségű volt. Tenken a legnagyobb kár tízmillió forintos tenken 370 ingatlan károsult, ebből 270 volt biztosítva. A polgármesternek nincs tudomása arról, hogy a biztosított ingatlanok tulajdonosainak kárigényét elutasították volna. Az ügyek zöme még tart. Horváth László Heves megyei kormánymegbízott elmondta: a faluban a legkiemelkedőbb kár egy 10 milliós felújítás. Adományokkal is segítik a családokat: a Katolikus Karitász és a Máltai Szeretetszolgálat azoknak ajánlott segítséget, akiknek a háza nem volt biztosítva. A rászorulóknak építőanyaggal, de az idős, egyedül élő időseknek azzal is segítenek, hogy szakembert küldenek, aki elvégzi a munkát. Átányba eddig nem érkeztek adományok átányban 367 ingatlan károsodott. A középületek és a magánházak közül 197 volt biztosítva. Utóbbiaknál a kifizetések már zajlanak. A középületekben 5,5 millió forintos a kár, az egyiket - a kistérségi családsegítő szolgálat épületét - ki is kellett üríteni. A nem biztosított ingatlanoknál a vis maior szemlék után az életveszély-elhárítás megtörtént - közmunkások bontották le a megrongálódott kéményeket -, de az önkormányzat csak a szakemberek munkájának felajánlásával tud segíteni, anyagilag nem. Átányba sajnos adományok, felajánlások sem érkeztek, közölte Horváth László. ■ Kellően segítik-e a földrengés károsultjait? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük.- Az idei áprilisi földrengés hasonló méretű, talán kicsivel kisebb lehetett - emelte ki a geológus. - A régebhi építésű házak kéményei szétrázódtak, ledőltek,,, az újabbak, viszont csak eltörtek és az óramutató járásával megegyezően elfordultak. A több évtizedes kémények tégláit a kötőanyag már nem fogta szorosan. Az új építésű házak földrengésbiztosak annyira, hogy a térségünkben jellemző földmozgásokat kibírják. Ennél nagyobb biztonságra törekedni nem éri meg, mert aránytalanul nagy költséget jelentene, a károsodás veszélye pedig viszonylag kicsi. Szakemberek szerint az áprilisi 4,7 erősségű földrengés utórengése lehetett az a 2-es erősségű földmozgás, amelyet legutóbb május 24-én este Tar- nabod közelében tapasztaltak. Ez volt az idén az ötödik rengés Heves megyében. Károkról nem érkezett jelentés. Megszépült immár az egri Kőlyuktető átadás A történelmi pincesor előtt majálisoztak a hét végén a Lajosvárosban élők Ifjú zenészek sikere a nemzetközi fesztiválon Közel 10 millió forintot fordított a megyeszékhely önkormányzata a Kőlyuktető előtti terület rendbetételére. Körülbelül 400 méter hosszú, három méter széles bazaltbeton út épült, egyúttal parkosították is a környéket. A megszépült helyszín átadására a hét végén, szombaton megrendezett, lajosvárosi majálison került sor. Sós István alpolgármester, a körzet képviselője az eseményen kiemelte, hogy különleges színfoltja Egernek a történelmi pincesor. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a városrészben lakók harmadik alkalommal gyűltek ösz- sze, ezúttal ezen az igazán különleges helyszínen. Dr. Nyitrai Zsolt honatya hozzátette: az ilyen alkalmakkor kiderül, nemcsak a közösség ereje a fontos, hanem az is, hogy találkozási pontok épüljenek. Habis László polgármester elmondta: a város fontosnak tartja, hogy bekapcsolja a Kő- lyuktetőt a megyeszékhely vérkeringésébe, és külön öröm, hogy a munkát helyi vállalkozás végezhette. A majálison nagy számmal jelentek meg a lajosvárosiak, akik közül sokan ragadtak fakanalat, hiszen egyebek között főzőverseny is várta a vállalkozó szellemű csapatokat, amelyek tagjai a pincék remek nedűit is megkóstolhatták. ■ R A. Új találkozási pont lehet a Kőlyuktető Egerben Képgaléria: HEOLhu tarnalelesz A Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar Együttes 1993-ban szerepelt először az Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon, akkor második helyezést ért el Rákóczi Péter tanár, karnagy vezetésével. 1999-ben az első helyezést is megszerezték. Legutóbb sok-sok ember támogatásának, és a vendéglátók szívélyességének köszönhetően ismét sikerült eljutnia az együttesnek a Belgiumban megrendezett fesztiválra, ahol harmadikok lettek az ifjú zenészek Kerekes lózsef karnagy vezényletével. Három nagy pályázatot adtak be az útra, hiszen 1 millió 250 ezer forint kellett volna ahhoz, hogy eljussanak Belgiumba. Miután egyetlen pályázatot sem nyertek meg, már-már úgy tűnt, nem tudnak részt venni a fesztiválon. A belgák azonban szállást, étkezést ajánlottak fel, a négy .község (Tarnalelesz, Fe- démes, Szentdomonkos, Bükk- szenterzsébet) önkormányzata, valamint a helyi vállalkozók egy emberként fogtak össze a fiatal muzsikusokért. Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Horváth László országgyűlési képviselő szintén támogatta a kijutást, s Kovács Béla, a falu polgármestere is mindent megtett, hogy az 1500 kilométeres út díjtalan legyen. ■ B. K.
