Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-17 / 114. szám

2013. MÁJUS 17., PENTEK MEGYEI TŰKOR 3 Nyáron átadják a felújított tájházat egerfarmos Összesen mintegy 10 millió forintból újították fel az egerfarmosi tájházat. Pályázaton 7 millió forintot nyertek a tető helyre- állítására és a külső-belső felújításra, ezt egészítette ki az önkormányzat. Készül egy helytörténeti kiadvány is a településről, amelyhez sok ér­tékes dokumentumot, tárgyat kaptak a lakosoktól. ■ G. R. Új aljegyző dolgozik májustól Novajon OSTOROS-NOVAJ Új aljegyző dolgozik Ostoros-Novaj közös hivatalának novaji kirendelt­ségén ezentúl. A tisztségre nyolcán pályáztak, a testület végül dr. Fodor Ferencet ne­vezte ki. ■ P. A. Elkészült a tűzoltók fűtött garázsa mezőtárkány A település ön­kéntes tűzoltó egyesülete az önkormányzat segítségével fűtött garázst biztosít a falu tűzoltó autójának. Összesen 7,8 millió forintot költöttek el, ebből futotta védőfelsze­relésekre is. ■ G. R. Hét végén nyit a fürdő nyári részlege bükkszék Szombaton meg­nyitja a Salvus vízre épülő termál fürdő nyári részlegét is. A hosszú hét végén így már teljes kapacitással várják a kikapcsolódni vágyó csalá­dokat. A gyógyvizes meden­cék mellett már használható a tavaly elkészült élményfür­dő is. Jó hír a vendégeknek, hogy a közelmúltban a kor­szerű, melegkonyhás részleg is megnyitott. ■ B. K. Kedvelt a bükkszéki víz Mérlegen az egri borok versenyben Generációváltás zajlik a teljes borászati vertikumban Munkában a csúcszsűri. Balról dr. Kállay Miklós, a grémium elnöke, mellette Mészáros Kálmán vizsgálja a borvidék termelőinek a nedűit. Roma-magyar fesztivált rendeztek kerecsend A településen idén is megrendezték a Podo-Híd elnevezésű Roma-magyar Di­ák Kulturális Fesztivált és az ehhez kapcsolódó szakmai módszertani napot a Magyary Károly Általános Iskolában. A fórumon résztvevő pedagó­gusok az első napon a pedagó­gusok előtt álló kihívásokról, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ működéséről, valamint a mindennapos testnevelés je­lentőségéről hallhattak előadá­sokat. Másnap délelőtt az iskola diákjainak műsora után kultu­rális seregszemlén - autentikus népzene, lírai és epikai művek előadásával - mérték össze tudá­sukat a fiatalok. ■ B. K. „Idegen” szemmel nézve is jól szerepeltek az egri borok a borvidék legrangosabb megmérettetésén. Különösen igaz ez a száraz vörös és fe­hér borokra, ami bíztató a jövőre nézvést. Kühne Gábor A tavalyitól több, 149 - 45 fehér száraz, 3 fehér félédes, 7 édes, 12 rozé, 81 vörös száraz és egy vörös egyéb - minta érkezett be 31 pin­cészettől a 17. Egri Borvidéki Bor­versenyre, amelyre tegnap került sor a megyeszékhelyen, a Hotel Villa Völgyben. - Mindenkép­pen örvendetes, hogy nagyobb érdeklődés kísérte az idei ver­senyt, de az még fontosabb, hogy a minőség is javult - vonta meg a gyorsmérleget Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Annak okát, hogy viszonylag kevés pincészet nevezett be, elsősorban ábban látja a szakember, hogy a terme­lők, hasonlóképpen az európai trendhez, az Egri Borvidéken is egyre inkább szakosodnak, azaz: vannak, akik főként a szőlőter­mesztésre helyezik a hangsúlyt, s inkább azok foglalkoznak bo­rászkodással, akik abban piaci lehetőséget is látnak. - Ugyan­akkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ez egy termelői borverseny, ekképp nem a pillanatnyi borke­reskedelmi viszonyokat tükrözi vissza, hanem inkább a követke­ző időszak kínálatából ad ízelítőt. Ezért is különösen örvendetes, hogy nagy hangsúlyt kaptak a ki­váló száraz fehér és vörös borok, s a piaci igényekhez igazodva a gyöngyöző borok is megjelen­tek. Az sem mellékes, hogy még mindig az Egri Bikavér a legked­veltebb magyar vörös bor, amely­ből évente mintegy 10 rmllió pa­lack kerül forgalomba, s hogy az egri a legnépszerűbb hazai borvi­dék - tette hozzá.- Nagyon jók a benyomásaim, s minthogy az utóbbi években hiányoztam a versenyről, most még inkább látszik a minőségi javulás. Különösen igaz ez a vö­rös borokra: újra rangja van a Bikavérnek, a fajtaborok közül pedig főként a Kékfrankosok és a Merlot-k emelkedtek ki a me­zőnyből - jelentette ki dr. Kállay Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetepi borászati tanszékének vezetője, aki a kategóriagyőz­tes borokról véleményt alkotó csúcszsűrinek volt az elnöke. - Hozzáteszem: a fehérek sem ma­radnak el a vörösök mögött, sőt, esetükben látni a tudatos fejlő­dést, azt, hogy a borászok ponto­san tudják, milyen bort akarnak készíteni. De ami a legfontosabb: kezd hatni az együttgondolko­dás, amit mutat az oktatás-kuta- tás-termelés egymásra épülése is - emelte ki. Dr. Kállay Miklós külön is szólt az Egri Csillagról. Mint mondta, örülni kell, hogy fiatal borászok voltak a kezdeményezői, miköz­ben a teljes borászati vertikumra jellemző a generációváltás, a fia­tal nemzedék térnyerése, az Egri Csillag megjelenése is ezt igazol­ja. Jó irányba mutatnak az eddigi lépések, igaz, ez a pár év még ke­vés volt ahhoz, hogy ugyanolyan markáns borrá váljon, mint az Egri Bikavér, de - szavai sze­Gyorsabban kerülhetnek forgalomba a borok a borverseny azért is fontos, mert visszajelzést ad, hol tart a borvidék - jelentette ki Mészáros Kálmán, a Nemzeti Élelmiszer­biztonsági Hivatal borászati ha­tóságának igazgatója, aki a tava­lyi esztendő után másodszor vett részt a csúcszsűri munkájában. A szakember - a megméretteté­sen szerzett tapasztalatain túl - a hivatalnak a borminősítés területén bevezetett adminisztrá­ciós könnyítéseiről is beszélt a Hírlapnak. Ilyen például az oszt­rák mintára bevezetett négyjegyű azonosító alkalmazása, amelyet a termelő azonnal megkap, így saját felelőségére meg is kezdheti az adott tétel forgalmazását. Ám ha a vizsgálaton időközben még­is megbukik a bor, vissza kell vonnia azt a polcokról. rint - méltó párjának ígérkezik. - Egyáltalán nem baj, hogy több­félék ezek a borok, hiszen a fehé­rek esetében sokkal több egyedi jegy jöhet elő, mint a vörösöknél. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a ma fellelhető 20-25 féle Egri Csillagból pár év múlva 4-5 stílusirányzat fog kiemelkedni - jelentette ki a tanszékvezető. S ami a verseny lényegét il­leti: a kategóriák versenyében a legjobb Debrői Hárslevelű a Varsányi Pincészet 2009- es bora lett, s miután ez a bor nagy aranyérmet is kapott, a ki­járt neki a Champion Díj. A fe­hér borok között Nagy Lajosné 2012-es Sauvignon blanc-ja, míg az Egri Csillagok között Thummerer Vilmos 2012-ese vitte a pálmát. A legjobb rosé az Ostoros-Novaj Bor Zrt. 2012- es Egri Merlot-Pinot noir-ja, a legjobb vörösbor Thummerer 2009-es Egri Syrah válogatása lett. A Thummerer pincészet az Egri Bikavér kategóriával trip- lázott, ugyanis a 2009-es Egri Bikavér superiorja nyert a me­zőnyben. A legjobb desszertbor pedig egy 2011-es Egri Tramini lett, amelyet a Tárkánybor Kft. készített. Összesen egy nagy aranyérem - s vele együtt egy Champion Díj -, 37 arany-, 99 ezüst- és 7 bronzérem született. Kezd hatni az együttgon­dolkodás, amit mutat az okta- tás-kutatás-termelés egymásra épülése is. ■ JEGYZET éí BARTA KATALIN Csináld magad temetések látom magam előtt a gyá­szoló családot. A megtört szívű anya utoljára mosdatja meg, öltözteti fel (gyermekét, édesapját, más hozzátartozó­ját). Az apa a kijelölt ingye­nes parcella előtt feltűri inge ujját és nekilát a sírásásnak. A zokogó ismerősök, bará­tok, osztozva a fájdalomban, besegítenek a koporsó le­eresztésbe, a sír behanto- lásába. Örömük csupán az lehet, hogy az állam nem hagyja magukra őket. Elvég­re ad nekik ingyen koporsót, urnát, sírjelet, ha már olyan csórók, hogy egy rendes te­metésre sem telik... ez ugye rossz álom, elfuse­rált horrorparódia? - kérdez­getem magamtól, de nem. A törvénytervezet többszöri elolvasása után be kell lát­nom, ez a valóság. A mai magyar valóság, ami egy tör­vénykoncepció megalkotása során ötlött fel hús-vér em­berekben. Akikről nem ke­vesebbet feltételezünk, hogy nekik is vannak hozzátarto­zói, s gyarló emberek lévén, ők is bármikor kerülhetnek olyan kilátástalan anyagi helyzetbe, amikor egy várat­lan temetés kifizetése is gon­dot jelenthet. Vagy mégse? elvégre ők időben eljuttat­ták az egyszerű, jól érthető üzenetet mindenkinek: „eb­ben az országban mindenki annyit ér, amennyije van.” S ezt a szlogent az elhangzá­sa óta következetesen érvé­nyesítik is, napról napra. miért ne vonatkozna ez az egyik legszomorúbb köteles­ségünkre, a temetésekre is? Gyász ide, fájdalom oda, aki­nek nincs pénze temetésre, az magára vessen! Ne sirán­kozzon, hanem gyürkőzzön neki, s oldja meg, ahogy tudja. innentől kezdve már csak egy lépés, hogy jogszabály­ban rögzítik azt is: min­denki köteles otthonában ásót tartani, s ha a vesztét érzi, időben megásni a saját sírját. Alkotmánybírók Romániából egyetértés A politika tisztelje az alkotmánybíróságok döntéseit! „Jóval határozottabban kell fel­lépni amellett, hogy a parla­ment, a politika tiszteletben tart­sa az alkotmánybíróságok dön­téseit” - nyilatkozta dr. Paczolay Péter, Alkotmánybíróságunk elnöke Egerben, ahová a román alkotmánybíróság delegációjá­val látogatott el a minap. Hason­lóképpen vélekedett a szomszéd ország legfőbb bírói szervének vezetője, Augustin Zagrean is. A küldöttséget a Törvény­házban dr. Hunyadi-Buzás Ág­nes elnök tájékoztatta az Egri Törvényszék munkájáról, dr. Nyíri Beáta elnökhelyettes pe­dig a bírósági reformról tartott a vendég szakembereknek elő­adást. ■ SZ. Z. Eszmecsere kávészünetben: a román küldöttség a hazai bírák között Feltérképezik a dombvidék védett flóráját és faunáját TERMÉSZETVÉDELEM A következő két évben közel 150 millió forin­tos költségvetésű közös projektet indít a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság (BNPI) és szlovákiai társ­szerve, a Statna Ochrana Prírody Slovenskej Republiky (SOPSR). A határon átnyúló együttműkö­dés célja a Bükk és a Mátra észa­ki előterében található domb­vidéki tájak - Magyarországon a Heves-Borsodi-dombság, illet­ve Szlovákiában a Cseres-hegy­ség (Cerová vrchovina) és a Bód- vái-dombság (Bodvianska pa- horkatina) - értékes természeti állapotának fenntartása, hosszú távú megőrzése. A programot bemutató saj­tótájékoztatón Dudás György, a BNPI igazgatóhelyettese el­mondta: tavaly már megkötötték a szerződést és elkezdődött az érintett, összesen 100 ezer hek­táros területen az élőhelyek fel­mérése, a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok, gom­bák felmérése, vegetáció-tér­kép elkészítése, terepkutatás. A program 2014 szeptemberé­ben zárul. A együttműködéstől azt várják, hogy a korábbinál hatékonyabb lesz a természetvé­delem a térségben. A közös tere­pi kutatómunkán kívül a BNPI és az SOPSR természetvédelmi szakemberei elméleti, gyakorla­ti szakmai továbbképzéseken is részt vesznek. A programot az EU támogatja. ■ G. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom